A nők több mint 41%-a nyilatkozott úgy, hogy öncenzúrázott a közösségi médiában, hogy elkerülje a visszaéléseket, míg 19%-uk visszavonult a szakmai kontextusban való megszólalástól.
Az UN Women új jelentése szerint a mesterséges intelligencia által hajtott visszaélések kiszorítják a nőket a közéletből.
A nagyobb tanulmány megállapította, hogy a női újságírók, aktivisták és emberi jogi jogvédők növekvő online erőszakkal néznek szembe, beleértve a mesterséges intelligencia által generált mélyhamisításokat és a kutatók által „virtuális nemi erőszaknak” nevezett jelenséget.
A tanulmány, Fordulópont: Az online erőszak hatásai, megnyilvánulásai és jogorvoslat az AI-korbanAz UN Women a Londoni Egyetem City St George’s kutatóival és a Nobel-díjas Maria Ressa által alapított TheNerve digitális kriminalisztikai laboratóriummal közösen tette közzé.
2025 végén 119 országból több mint 640, közéleti szerepet betöltő nőt kérdeztek meg.
A felmérés kimutatta, hogy a nők 27%-a kapott kéretlen szexuális előrelépést vagy nem kívánt intim képeket, 12%-uk pedig beleegyezése nélkül osztották meg személyes képeiket, beleértve az intim jellegűeket is. A nők további 6%-a volt kitéve mélyhamisításnak vagy manipulált képeknek.
A támadások „gyakran szándékosak és összehangoltak voltak, célja a nők elhallgattatása a közéletben, miközben aláásta szakmai hitelességüket és személyes hírnevüket” – állapította meg a tanulmány.
Az online visszaélések fő bűnösei a mélyhamisítású eszközök, amelyek mesterséges intelligencia segítségével egy személy hasonlatosságát kitalált képekre vagy videókra helyezik, gyakran szexuális jellegűek. Olcsóbbak és gyorsabbak lettek, és percek alatt képesek nem konszenzusos képeket készíteni, amelyek zaklatásra használhatók.
Riasztó, hogy a nők több mint 40%-a nyilatkozott úgy, hogy öncenzúrázott a közösségi médiában, hogy elkerülje a visszaéléseket, míg 19%-uk visszavonult a szakmai kontextusban való megszólalástól.
Ez súlyos pszichés veszteséget is eredményezett: minden negyedik nő szorongásról vagy depresszióról számolt be, és a válaszadók 13%-ánál diagnosztizáltak PTSD-t.
„A mesterséges intelligencia által segített „virtuális nemi erőszak” most az elkövetők keze ügyében van. Ez a jelenség felgyorsítja a nőket a közéletben elszenvedett online erőszak okozta károkat” – mondta Julie Posetti, az újságíró professzora, a City St George’s-i Újságírás és Demokrácia Központ elnöke, a jelentés vezető szerzője.
„Ez az erőszak a nők nehezen megszerzett jogainak megfordítását szolgálja a növekvő tekintélyelvűség, a demokratikus visszaesés és a hálózatba kötött nőgyűlölet légkörében” – tette hozzá.
A jelentés rávilágított az intézményi válaszlépések széles körben elterjedt kudarcaira is: az esetek 25%-át jelentették, de a rendőrségnek csak 15%-a tett jogi lépéseket.
A rendőrséghez forduló válaszadók további negyede azt nyilatkozta, hogy úgy érezték, áldozatként hibáztatták őket, és olyan kérdéseket tettek fel nekik, mint „Mit csinált az erőszak kiprovokálására?”. A válaszadók egyenlő arányban nyilatkoztak úgy, hogy a rendőrök felelősséget éreztek azért, hogy megvédjék magukat a további károktól.
Pauline Renaud, a City St George’s újságírás oktatója és a tanulmány társszerzője elmondta:
„A bűnüldözési és igazságügyi szereplők hatékonyabb oktatására és képzésére van szükségünk, hogy támogassuk a nők és lányok elleni technológia által elősegített erőszakos fellépéseket” – mondta Pauline Renaud, a City St George’s újságírói oktatója és a tanulmány társszerzője.
„Ezhez politikai akaratnak kell párosulnia, hogy hatékonyan szabályozzuk a nagy technológiai vállalatokat, amelyek túlméretezett pénzügyi és politikai hatalmukat arra használják fel, hogy aláássák a fejlődést ezen a területen” – tette hozzá.
