A magyar ellenzéki Tisza-párt vezetője parlamenti feladataival szemben a hazai kampányt helyezte előtérbe, időnként dacolva európai parlamenti képviselőcsoportjával, hogy a választókhoz forduljon, miközben elhatárolódik az olyan uniós szereplőktől, mint Ursula von der Leyen.
Magyar Péter annyit dolgozott, hogy elkerülje riválisa, Orbán Viktor „brüsszeli bábának” bélyegét, hogy alig látták Brüsszelben.
A fő ellenzéki párt, a Tisza vezetője nagyrészt platformként kezelte EP-képviselői szerepét, hogy szembeszálljon az ország jelenlegi miniszterelnökével és fellendítse a kampányát Budapesten az április 12-i választások előtt.
Mégis, amióta 2024-ben EP-képviselővé választották, Magyar soha nem készített parlamenti jelentést; egyetlen határozatot írt alá egy havonta több tucatnyi kamarában, és sok kolléga szerint ritkán vett részt a bizottsági üléseken.
Magyar legutóbb januárban jelent meg Strasbourgban, amikor megszavazta az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás Bíróság elé terjesztését.
„Úgy tűnik, hogy a plenáris szavazáson való részvétele valóban meglehetősen alacsony, 21% körüli a ciklus kezdete óta” – mondta Doru Frantescu, az EU Matrix elemzője, amely az uniós intézményekről betekintést és adatokat szolgáltat. – Ez azt jelenti, hogy nemcsak a közelmúltban, de már korábban is a belpolitikára koncentrált.
Az EP-képviselő küldetésben
Ez egyértelmű küldetést tükröz: Magyar a kezdetektől fogva prioritásként kezelte Orbán leváltását 16 év, jórészt megkérdőjelezhetetlen kormányzás után.
Ennek érdekében az Európai Parlament ugródeszkaként működött kampánya elindításához, mentelmi jogot biztosítva számára, ugyanakkor lehetővé tette számára, hogy szövetségeket kössön a döntő szavazás előtt.
Ez a lendület már a 2024. júniusi európai parlamenti választáson is megmutatkozott, amikor Magyar megszerezte a szavazatok 30 százalékát egy néhány hónappal korábban alapított párttal. Nem sokkal ezután az Európai Néppárt felkarolta Tisza hét európai parlamenti képviselőjét, így bekerültek a kontinens legnagyobb politikai tömbjébe.
Mivel a közvélemény-kutatások azt sugallják, hogy jó úton halad a győzelem felé, Magyar kampánya az elmúlt hónapokban felerősödött, és arra kényszerítette, hogy a brüsszeli helyett inkább a magyarországi gyűlésekre és kampányrendezvényekre összpontosítson.
Ráadásul Magyar korántsem egyedül van – történelmileg sok képviselő használta az Európai Parlamentet nemzeti kampányok előmozdítására. Az ő esetében azonban a képviselők túlnyomó többsége Magyart támogatja, mint Orbán legjobb alternatíváját, aki Brüsszel ellenségévé vált, és vétóival blokkolja a kulcsfontosságú uniós aktákat.
Ennek fényében az Országgyűlés segítette Magyar politikai profiljának növelését itthon és külföldön egyaránt.
Orbán és közte egyetlen összecsapásra a strasbourgi plenáris ülésen került sor Magyarország EU-elnöksége idején, 2024 októberében. Orbán szokásos EP-képviselői beszéde után Magyar azzal vádolta meg, hogy Magyarországot az EU legszegényebb és legkorruptabb tagállamává változtatta.
A csere nem ért véget. Magyar később felkereste Orbánt, és a két férfi kezet fogott – ez a fotó gyorsan elterjedt, kedvező megvilágításba helyezve Magyart, aki energikusnak tűnt Orbán mellett.
Az EP-képviselő szerepe azonban az európai és a nemzeti felelősségek egyensúlyát hivatott egyensúlyba hozni, ez az egyensúly az elmúlt években megváltozott, mivel sok EP-képviselő több időt tölt Brüsszelben, és aktívabb szerepet vállal az uniós politikák alakításában.
Végtére is, a Szerződések egyértelműen meghatározzák az EP-képviselők feladatait, mint amelyek „kulcsszerepet játszanak az uniós szabályok kialakításában, amikor módosítják és szavaznak az Európai Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatokról, és tárgyalnak a végleges szövegről az uniós országokat képviselő Tanáccsal”.
A szakmája jogászként két befolyásos bizottság – az Alkotmányügyi (AFCO) és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési (AGRI) – tagjává nevezték ki. Ennek ellenére nem vett részt e bizottságok által készített jelentésekben.
Mindössze egyetlen határozatot írt alá – a nők jogairól Irakban –, és egyetlen írásbeli kérdést terjesztett fel a Bizottsághoz a történelmi Beneš-dekrétumokhoz kapcsolódó, a magyar kisebbségeket érintő szlovákiai földelkobzási gyakorlatokról.
„Nincs sok mondanivalóm, hiszen soha nem láttam őt” – mondta az Euronewsnak egy Magyarral egy bizottságban ülő EP-képviselő. Egy másik megerősítette, hogy Magyar bizottsági szintű munkája „nagyon hiányzott”, magyarországi kampányvállalásai miatt.
Az 2022 Plusz által megkeresett Tisza sok képviselője a magyarországi választások körüli politikai érzékenység miatt nem kívánta kommentálni Magyar parlamenti munkáját. Mások viszont azzal érvelnek, hogy Magyar Orbán-ellenállása példátlan helyzetbe hozza őt a többi EP-képviselőhöz képest.
„Ez nem rutinkampány, ez egy rendszermeghatározó választás, ahol Magyarország EU-tagsága a tét, és ez megköveteli Magyar Péter teljes figyelmét” – mondta az Euronewsnak egy Tisza-párti parlamenti tisztségviselő, aki szerint a brüsszeli fizikai távollét nem jelent elszakadást.
„Minden kulcsfontosságú döntésben továbbra is teljes mértékben részt vesz. Amikor nagy téttel bíró döntések merülnek fel, különösen a szavazati pozíciókat illetően, gyakran közvetlenül csatlakozik a megbeszélésekhez” – mondta az illetékes.
Egy másik tisztviselő azt mondta, hogy parlamenti mentelmi joga nélkül „gondjai lettek volna eljutni idáig”. A magyar hatóságok három különböző jogi ügyben kérték Magyar mentelmi jogának felfüggesztését, de az Országgyűlés nagy többséggel elutasította a kérelmet.
Az EPP-n belül Magyar távolléte észrevehető, de általánosan elfogadott.
„Soha nem vesz részt a képviselőcsoport ülésein” – mondta az EPP egyik illetékese az Euronewsnak, hozzátéve, hogy többnyire Tarr Zoltán, Tisza parlamenti delegációjának vezetője képviseli a pártot a frakció minden politikai megbeszélésen Brüsszelben vagy Strasbourgban.
Az EPP tisztségviselői elismerik, hogy a frakció vezetése eltűrte Magyar korlátozott részvételét a csoporttevékenységekben, és kiemelten fontosnak tartja egy EPP párt magyarországi választási sikerének támogatását.
Kötélen séta Brüsszelben
Míg Tiszát Európa-pártibbnak tartják, mint Orbán Fideszét, Magyar ügyelt arra, hogy elkerülje az itthon esetleg népszerűtlen politikai pozicionálást Brüsszelben, ezzel ellensúlyozva Orbán „brüsszeli bábu”-ról szóló narratíváját.
Orbán azzal vádolta Tiszát, hogy az EU és Ukrajna érdekeit képviseli, amit Magyar elutasít.
Tisza számára Ukrajna esetleges uniós csatlakozása különösen érzékeny kérdés: bár az Európai Parlament többsége, köztük az EPP is támogatja, szavazói közül sokan továbbra is szkeptikusak.
Hasonló feszültség uralkodik az EU és az EPP Ukrajna támogatása iránti elkötelezettsége tekintetében. A Tisza EP-képviselői 2026 februárjában nemmel szavaztak az EU által Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelre, igazodva Orbán megvétózó döntéséhez.
„A Tisza mozgástere korlátozott. A Fideszével homlokegyenest ellentétes álláspont nem lenne népszerű a választók nagy része körében” – mondta Frantescu. „Óvatosan egyensúlyozniuk kell az EPP álláspontja és a jelenlegi közvélemény itthoni álláspontja között.”
Az olyan kérdésekben, mint a migráció és a környezetvédelem, Tisza hídként működik, nagyrészt igazodva európai politikai családjához, miközben közel áll a Fidesz álláspontjához.
„Az EU-nak és Magyarországnak erős külső határvédelemre van szüksége, és közösen kell küzdenünk az illegális migráció ellen. Nem értek egyet a menedékkérők Európa-szerte történő újraelosztásával” – mondta Magyar az Euronewsnak adott interjúban 2024 októberében, néhány hónappal EP-képviselővé választása után.
A magyar választók megszólítására tett erőfeszítések időnként súrlódásokat szültek Tisza és az EPP képviselőcsoportjának többi pártja között.
Tisza a közelmúltban háromszor dacolt az EPP képviselőcsoport álláspontjával, ami belső szankciókat váltott ki. EP-képviselői a magyar gazdálkodók érdekvédelmére hivatkozva az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás ellen szavaztak, ami miatt a Tisza képviselőit hat hónapra megtiltották a plenáris üléseken való felszólalástól.
Egy másik kényes kérdés Tisza azon törekvése, hogy elhatárolódjon Manfred Weber, az EPP elnökétől és Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől, mindkettőt negatívan ábrázolja a magyar kormány, és gyakran szerepel Magyar mellett a Fidesz kampányplakátjain.
Ezt az álláspontot tükrözi parlamenti magatartása is: a Tisza EP-képviselői nem támogatták von der Leyent a legutóbbi, januári bizalmi szavazáson, ezt a lépést széles körben szándékosnak tartják.
„Hálásak vagyunk a brüsszeli megerősítésért, miszerint a tiszai politikusoknak nincs gazdájuk” – írta akkor a Facebookon Magyar, jelezve, hogy az EPP és az uniós elvek iránti elkötelezettsége folyamatosan másodlagos a hazai véleményhez képest.
