Az éghajlati szélsőséges időjárás a gazdálkodók „legnagyobb kihívásává” válik, mivel a bárányhús ára továbbra is szárnyal.
Miközben európaiak milliói készülnek a húsvéti báránysült vacsorájukra, a gazdák megkongatták a vészharangot a megugró árak miatt.
A Zero Carbon Analytics for the Energy and Climate Intelligence Unit (ECIU) új elemzése megállapította, hogy 2022 óta az egymást követő éghajlati sokkok minden alkalommal hét-21 százalékkal növelték a bárányhús árait az Egyesült Királyságban.
A kutatás arra figyelmeztet, hogy a rendszeresen bárányhúst fogyasztó 2,6 millió brit háztartásban ez 168 fontot (körülbelül 192,64 eurót) jelentett az elmúlt három évben.
A szárazföldi Európában a húsárak is megugrottak, egyes országokban több mint 20 százalékos emelkedést tapasztaltak. Az Eurostat adatai szerint az élelmiszerárak összességében 3,3 százalékkal emelkedtek tavaly, ami valamivel meghaladja a blokk átlagos 2,5 százalékos inflációját.
A bárányhús ára megdöbbentően, 7,2 százalékkal emelkedett, így Európa egyik leggyorsabban emelkedő élelmiszerára lett. A másik húsvéti csemege, a csokoládé a legnagyobb megugrás tanúja volt – mivel a szélsőséges időjárás továbbra is veszélyezteti a kakaótermelés jövőjét.
A bárány ára „a tetőn keresztül”
„Amikor a családok és közösségek leülnek ünnepelni a húsvétot, az éghajlatváltozás ára egyre nagyobb terhet ró” – mondja Chris Jaccarini, az ECIU föld-, élelmiszer- és mezőgazdasági elemzője.
„A bárányárak tetőfokára emelkedtek, miután az aszályok, a szélsőséges hőség és a heves esőzések sújtották a gazdálkodók termelési költségeit, gyengítik a fű növekedését, és nem engedik, hogy a kimerült szénaraktárak helyreálljanak.”
Az ember okozta klímaváltozás gyakoribbá és súlyosabbá teszi a szélsőséges időjárást. Ennek az az oka, hogy minden 1℃-os levegőhőmérséklet-emelkedés esetén a légkör körülbelül hét százalékkal több nedvességet képes megtartani, ami intenzívebb és hevesebb esőzésekhez vezethet.
Az elemzés megállapította, hogy az Egyesült Királyságban 2023/2024 telén lehulló heves esőzések 2024 húsvétkor 5 fonttal (5,73 euróval) növelték a báránysült árát, és további 7 fonttal (8,03 euróval) 2025 húsvétján.
Szakértők szerint ez azt mutatja, hogy a szélsőséges időjárási események még egy mérsékelt égövi, magas jövedelmű, fejlett mezőgazdasági ágazattal rendelkező országban is „meglepően tartós árhatásokat” hagyhatnak maguk után.
„Itt, Nyugat-Walesben a szélsőséges időjárás jelenti a legnagyobb kihívásunkat” – mondja Jack Cockburn, a ceredigioni juhász.
„Két nagyon nedves telünk volt egymás után, ami a fűben gyengén nőtt a vizes talaj és a nagyon felhős körülmények miatti alacsony fényviszonyok miatt. Ez azt jelentette, hogy a bárányok könnyebb súllyal és állatonként kevesebb hússal kerültek a vágóhídra.”
A bárányt le kell venni a húsvéti étlapról?
Világviszonylatban az élelmiszerek és a mezőgazdaság az üvegházhatást okozó gázok teljes kibocsátásának egyharmadát adja, a második helyen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése után.
Az EU-ban az állati eredetű élelmiszerek adják az élelmiszertermelés teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 81-86 százalékát, ennek ellenére a kalória 21 százalékát és a fehérje 64 százalékát adják.
A bárányhúst következetesen a környezeti károk egyik legrosszabb felelőseként azonosították az élelmiszer-ágazatban, ami éppen a gazdálkodókat sújtó körülményekhez járul hozzá.
A CO2 Everything karbonlábnyom-kalkulátor szerint egy 100 grammos bárányhús 29,6 kilométernyi autózásnak felel meg, és 5,84 kg CO2-egyenértéket termel.
Az EAT-Lancet Bizottság 2025-ös, mérföldkőnek számító jelentése, amelyet 35 ország 70 vezető szakértője állított össze, megállapította, hogy a mezőgazdaság ÜHG-kibocsátása 15 százalékkal csökkenhet, ha a világ túlnyomórészt növényi alapú étrendre tér át. Egy ilyen lépéssel évente mintegy 15 millió haláleset is elkerülhető lenne – mutatták ki a kutatók.
Az állatvédő szervezetek régóta kritizálják Európa étvágyát a bárányok iránt, amelyeket négy és nyolc hónapos kor között vágnak le.
Az Eurostat adatai szerint tavaly március és április között 153 863 bárányt importáltak Olaszországba Európa többi részéből. Ezeket az állatokat hosszú utaknak teszik ki, amelyek akár 30 óráig is eltarthatnak, gyakran szűk és zárt körülmények között.
