A G7 ígéretet tesz arra, hogy „minden szükséges intézkedést” megtesz az energiapiac védelme érdekében az iráni háború közepette

Dániel Szabó

A G7 ígéretet tesz arra, hogy „minden szükséges intézkedést” megtesz az energiapiac védelme érdekében az iráni háború közepette

A G7-országok kijelentették, hogy készek „minden szükséges intézkedést” megtenni az energiapiac stabilitásának összehangolt fellépéssel történő megőrzése érdekében. Konkrét intézkedéseket azonban ebben a szakaszban nem jelentettek be.

A G7 energia- és pénzügyminiszterei hétfőn kijelentették, hogy szorosan figyelemmel kísérik, hogy az iráni háború hogyan érinti az energia- és nyersanyagpiacokat, az inflációt, valamint az általános gazdasági stabilitást, és készek minden szükséges intézkedést megtenni az energiapiacok biztonságának és stabilitásának biztosítása érdekében.

„Készen állunk arra, hogy partnereinkkel szorosan együttműködve minden szükséges intézkedést megtegyünk, beleértve az energiapiac stabilitásának és biztonságának megőrzését. Elismerjük az összehangolt nemzetközi fellépés fontosságát a tovagyűrűző hatások mérséklése és a makrogazdasági stabilitás megőrzése érdekében” – áll a közleményben.

Bár a G7-ek vezetői nem állapodtak meg konkrét lépésben – például az olajtartalékok újbóli felszabadításában –, a mai megbeszélések előkészítik az utat az európai energiaügyi miniszterek keddi értékeléséhez.

A miniszterek felülvizsgálják az energiabiztonság és az ellátás szintjét az EU-ban, miközben a blokk azon fáradozik, hogy megfékezzék az olajválságot, amely Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szerint az 1970-es évekre emlékeztet.

Az IEA már összehangolta 400 millió hordó olaj március 11-i kibocsátását, hogy enyhítse a hormuzi blokád okozta hiányt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni támadásait követően, de ez nem bizonyult elegendőnek a megugró olajárak kezelésére. Az EU olaj- és gázipari műszaki szakértői rendszeresen találkoztak, hogy felmérjék a helyzet súlyosságát.

Az Európai Bizottság fenntartja, hogy a blokk leginkább az árak ingadozásával néz szembe. Az energiaügyi miniszterekkel folytatott keddi találkozó célja azonban a jelenlegi készletek számbavétele a növekvő kiszámíthatatlanság közepette, mivel az Európába tartó LNG-szállító tartályhajókat Ázsiába terelték a magasabb árak miatt.

Az olaj- és földgázárak hirtelen csökkenése sokkhullámokat indított el a piacokon, a Brent kőolaj hordónkénti ára 119 dollárra emelkedett, a háború előtti 70 dollár körüli szintről. Elemzők szerint az olaj ára 200 dollárra ugorhat a konfliktusból fakadó kiszámíthatatlan forgatókönyvek közepette.

Ami a földgázt illeti, az elemzők előrejelzése szerint az árak a 2022-es energiaválság szintjére ugorhatnak, amikor a blokk hirtelen elvesztette Oroszországból származó importjának 44-45%-át Moszkva ukrajnai invázióját követően. A virtuális találkozóra egy nappal azelőtt került sor, hogy az EU energiaminiszterei megvitassák az ellátás biztonságát.

A G7-országok növelik a sürgős találkozók számát az iráni háború világgazdasági következményeinek kezelésére irányuló erőfeszítések közepette, amely éppen második hónapjába lépett.

Az inflációs nyomás és a megugró hitelfelvételi költségek jelei megnehezítik a G7-ek számára, hogy figyelmen kívül hagyják a közelgő válságot. Mivel az olaj- és gázárak már spirálszerűen emelkednek, most attól tartanak, hogy egy elhúzódó konfliktus felboríthatja a globális ellátási láncokat, mivel a kulcsfontosságú áruk, köztük a műtrágyák, a Hormuzi-szorosban rekedtek, amely a konfliktus kitörése óta gyakorlatilag lezárt vízi út.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy „nagy előrelépés” történt a Teheránnal folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor megtámadással fenyegetőzött az iráni erőművek, olajinfrastruktúra és potenciálisan sótalanító üzemek ellen, ha nem jön létre „rövid időn belül” az egyezség, ami tovább súlyosbíthatja a spekulációt a globális piacokon.

Időközben a Hetesek csoportja megegyezett a szoros biztosításában, de csak az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti háború befejezése után.

Dan Jørgensen energiaügyi európai biztos hétfőn célzott intézkedésekre szólított fel, amelyeknek összhangban kell lenniük egy hosszú távú stratégiával, ideértve a fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentését, a megújuló energiatermelés fellendítését és az energiaunió létrehozását – mondta a X.

Jørgensen szerint a blokknak „kettőznie kell az energiafüggetlenség felé vezető úton” hálózati infrastruktúrájának korszerűsítésével, ami kulcsfontosságú a megújuló energiaáramlás optimalizálása, valamint a hálózat torlódásainak és megszorításainak elkerülése érdekében.

A dán biztos március 25-én sürgette az EP-képviselőket, hogy támogassanak egy „gyors és ambiciózus megállapodást (Grids Package)”, hogy felgyorsítsák az infrastruktúra-építést és a „sürgősen szükséges” összekapcsolásokat.

Időközben néhány európai ország már megkezdte a nemzeti intézkedések elfogadását a válság kezelésére.

Lengyelország keddtől üzemanyagár-plafont vezet be – jelentette be hétfőn Miłosz Motyka energiaügyi miniszter. Ez Magyarország és Horvátország hasonló lépéseit követi, amelyek március elején vezették be árplafonjukat.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.