Az EU miniszterei mérlegelik az olajár felső határát és a rendkívüli adót, hogy megfékezzék a megugró energiaköltségeket

Dániel Szabó

Az EU miniszterei mérlegelik az olajár felső határát és a rendkívüli adót, hogy megfékezzék a megugró energiaköltségeket

A brüsszeli miniszteri találkozót megelőzően az Európai Bizottság arra szólította fel az EU pénzügyminisztereit, hogy tartsák rövid távon az energiakönnyítési intézkedéseket, miközben a szén-dioxid-mentesítési célokat követik.

Az Európai Unió pénzügyminiszterei az olajárak felső határának korlátozását vagy a váratlan nyereség megadóztatását fontolgatják, mivel összehangolt választ adnak a növekvő energiaköltségekre az iráni háború miatt emelkedő földgáz- és olajárak közepette.

Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a további áremelkedések a 2022-es energiaválságot is visszhangozhatják.

Az EU tisztviselői kitartanak amellett, hogy a blokk felkészültebb, mint 2022-ben, amikor Oroszország Ukrajna elleni inváziója súlyos energiahiányt váltott ki. Rámutatnak a megnövekedett hazai tiszta energiatermelésre és az erősebb infrastruktúrára.

A bizonytalanság azonban továbbra is nagy a konfliktus előre nem látható időtartama miatt. A tisztviselők arra is figyelmeztetnek, hogy az EU „pénzügyi mozgástere a korábbinál korlátozottabb”, mivel a védelmi kiadások nőttek.

A 2022 óta tartó kínálat diverzifikálására tett erőfeszítések ellenére Európa továbbra is ki van téve a globális sokkoknak, és készen kell állnia az újbóli volatilitásra, még akkor is, ha a helyzet nem éri el a teljes körű válságot.

Valdis Dombrovskis gazdasági biztos a pénteki brüsszeli miniszteri értekezlet után beszédében elmondta, hogy a háború „mérete, súlyossága és hatása” az elmúlt két hétben felerősödött.

A Hormuzi-szoros lezárását és az energiainfrastruktúra elleni támadásokat idézte, amelyek hordónként 100 dollár fölé lökték a Brent nyersolajat, és megemelték a földgáz árát.

„A kulcskérdés a válság időtartama és intenzitása, mivel ezek határozzák meg az energiasokk mértékét (…) Közös reményünk a deeszkaláció és az energiainfrastruktúra jelentős zavarainak elkerülése” – mondta Kyriakos Mihrakakis, az Eurogroup elnöke.

Pierre Gramegna, az Európai Stabilitási Mechanizmus ügyvezető igazgatója arra figyelmeztetett, hogy „még ha holnap véget is érne a konfliktus, a következmények még sokáig velünk maradnak”.

Az EU „eszköztáráról” folyik a vita az emelkedő árak kezelésére

A miniszterek a Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol jelenlétében megvitatták a lehetséges összehangolt intézkedéseket az Európai Bizottság március 26-i feljegyzése alapján, amelyet az 2022 Plusz is látott, aki az 1970-es éveknél súlyosabb energiaválságra figyelmeztetett.

Az iráni konfliktus hosszú távú hatásainak értékelése során a Bizottság sürgeti a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a tiszta energiára való átállást. Példaként Spanyolországot és Portugáliát említik, mivel kisebb mértékben vannak kitéve a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó áringadozásoknak.

A feljegyzés szerint a megújuló energiaforrások 2025-ben az EU villamosenergia-mixének mintegy 48%-át tették ki, szemben a 2021-es 36%-kal, amit a szél és a napenergia hajtott. Ugyanebben az időszakban a fosszilis tüzelőanyagok 34%-ról 26%-ra csökkentek.

„Európa energetikai átállása stratégiai cél, és semmilyen rövid távú válság nem térít el ettől” – mondta Dombrovskis.

A Bizottság arra is felszólítja a tagállamokat, hogy mérsékeljék a gáz- és olajkeresletet, megismételve az IEA március 20-i figyelmeztetését, egy nappal azután, hogy az EU vezetői „célzott és ideiglenes” intézkedéseket jelentettek be az energiaárak enyhítésére.

Brüsszel hangsúlyozta, hogy az ilyen intézkedéseknek rövid távúnak és megfizethetőnek kell maradniuk, hogy elkerüljék a hosszú távú költségvetési feszültséget.

A feljegyzés a leginkább érintett háztartások és vállalkozások célzott támogatását is javasolja, nem pedig széles körű támogatásokat, amelyek torzíthatják a piacokat és megfeszíthetik az államháztartást.

A korábbi válságok során tapasztalt széttagolt nemzeti válaszlépések megismétlődésének elkerülése érdekében a Bizottság uniós szintű koordinációt szorgalmaz, amelyet a meglévő eszközökből – például a szén-dioxid-piaci bevételekből vagy a váratlan adókból – finanszíroznának új hitelfelvétel helyett.

Az elkövetkező hetekben a Bizottság várhatóan alacsonyabb adókulcsokat javasol a villamos energiára, és intézkedéseket fog tenni annak biztosítására, hogy azt a fosszilis tüzelőanyagoknál kevésbé adózzák. Felvázolja továbbá az EU szén-dioxid-piacának korszerűsítésére vonatkozó terveket, beleértve az ingyenes kiosztási referenciaértékek frissítését és egy erősebb piaci stabilitási tartalékot az árak ingadozásának korlátozása érdekében.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.