A Brent nyersolaj hordónkénti ára meghaladta a 100 eurót a Hormuzi-szoros lezárása után. Mivel Brüsszeltől nem érkezik egységes uniós válasz, a fővárosok adócsökkentést, árplafont vagy egyszerűen csak halogatják a konkrét lépéseket.
Az iráni háború a Brent nyersolaj árának megugrásához vezetett, ami dominóhatást gyakorolt az üzemanyag- és energiaköltségekre. Az üzemanyagárak emelkedése Európában jól látható, Spanyolországban meghaladja a 34%-ot.
A növekedést az európaiak is érezték a villany- és gázszámlákon, ami arra késztetett, hogy számos ország fogadjon el vagy jelentsen be intézkedéseket az árak ezen könyörtelen emelkedése enyhítésére február 28. óta, amikor az Irán elleni támadás megkezdődött.
A konfliktus megzavarta a Hormuzi-szoroson áthaladó globális olajkészletek nagyjából 20%-át, így a Brent hordónkénti árfolyama néhány nap alatt 60 euróról több mint 100 euróra nőtt. A földgáz ára Európában 60%-kal ugrott meg a konfliktus kezdete óta.
Az európai benzinkutaknál mind a benzin, mind a gázolaj árának emelkedése szembetűnő, Németországban a literenkénti árak meghaladják a 2 eurót.
A legnagyobb mértékben a dízelüzemanyag növekszik. Több országban már literenként 2 euró felett van, a százalékos növekedés a portugáliai 17,5%-tól a spanyolországi 34,3%-ig terjed.
Az ilyen meredek emelések hatására a kormányok lépéseket tettek annak érdekében, hogy a polgároknak ne kelljen a magasabb árak teljes hatását viselniük, különösen, mivel ezeket a termékeket számos európai kormány súlyosan megadóztatja.
Spanyolország rendelkezik a legambiciózusabb csomaggal
Pedro Sánchez kormányának egy kicsit tovább tartott a válasz véglegesítése, részben a Sumarral fennálló belső súrlódások miatt, de végül elfogadta a megfontoltak közül a legátfogóbb csomagot. A Miniszterek Tanácsa királyi törvényerejű rendeletet fogadott el, amely 5 milliárd eurós tervet tartalmaz az áremelkedések enyhítésére, és az intézkedések 2026. június 30-ig voltak érvényben.
A terv középpontjában az adócsökkentés áll. A kormány 21%-ról 10%-ra csökkentette az összes energiaforma áfáját, ideértve az üzemanyagot, a villamos energiát, a földgázt és a butánt is, amelyek maximális árát szintén korlátozták.
A válságellenes intézkedések 13%-kal csökkentik a villanyszámlát, a benzin és a gázolaj literenként mintegy 30 centtel lesz olcsóbb. A fuvarozók, mezőgazdasági termelők és halászok, mint a leginkább kitett ágazatok, szintén 20 cent kedvezményt kapnak minden liter professzionális üzemanyag után.
A kormány ugyanakkor 11,5 millió hordó olaj kibocsátását engedélyezte, ami valamivel több mint 12 napi nemzeti fogyasztásnak felel meg, a Nemzetközi Energia Ügynökség globális tervének részeként, amely szerint 400 millió hordó kerül felszabadításra a stratégiai készletekből.
Spanyolország az elektromosság terén is viszonylag jobb pozícióból indul ki. Az áramárak Spanyolországban 37 és 57 euró között mozognak megawattóránként, szemben a németországi 113 euróval és az olaszországi 141 euróval, köszönhetően annak, hogy az országban megtermelt energia több mint 60%-a megújuló forrásokból származik.
Németország, Olaszország és Portugália eltérő megközelítést alkalmaz
Németországban volt az egyik legnagyobb siker a szivattyúkban. A benzin ára körülbelül 1,82 euróról literenként 2,16 euróra emelkedett, ami két hét alatt csaknem 18%-os növekedést jelent. A berlini kormány válasza a benzinkutak viselkedésének szabályozására összpontosított, nem pedig közvetlen támogatásokra.
Katharina Reiche német gazdasági miniszter olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné a benzinkutak számára, hogy naponta csak egyszer, 12 órakor emeljenek árat, bár ez még nem lépett hatályba, mert módosítani kell a versenytörvényben. A tágabb energetikai fronton Berlin határozottan kizárta az orosz gáz vásárlásának folytatását, és ezt a kilátást „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte.
Olaszország más utat választott. Róma azt fontolgatta, hogy a magasabb üzemanyagárakból származó többlet áfabevételt a fogyasztók kártalanítására fordítja, és azt tervezi, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat, amelyek a válságot arra használják fel, hogy növeljék haszonkulcsaikat. Európai szinten Giorgia Meloni miniszterelnök 20 napra aktiválta az intézkedést.
A dél-európai országok közül Portugália volt az első, amely konkrét intézkedést hozott. Luís Montenegró kormánya bejelentette az autóipari gázolaj literenkénti 3,55 eurócentes „ideiglenes és rendkívüli” csökkentését, visszaadva az adófizetőknek az áremelésből származó többlet áfabevételt. Az intézkedést akkor léptették életbe, amikor az üzemanyagárak átlépték azt a 10 centes emelési küszöböt, amelyet maga az ügyvezető határozott meg kiváltó okként.
Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria visszafogottabb álláspontot képvisel
Franciaországban a leglátványosabb válasz nem a kormánytól, hanem egy cégtől érkezett. A TotalEnergies bejelentette, hogy a hónap végéig korlátozza a benzin és a gázolaj árát.
Állami szinten Párizs az adócsökkentés helyett a diplomáciára összpontosította erőfeszítéseit: Macron az Európai Tanácsban az energia- és vízinfrastruktúra elleni támadások leállítására irányuló javaslatot szorgalmazott, tekintettel arra, hogy a konfliktus tovább súlyosbíthatja az árak emelkedését. Nem jelentettek be a spanyolországihoz hasonló adócsökkentési intézkedéseket.
Lengyelország, ahol a szivattyúk áremelkedése mérsékeltebb volt, óvatos álláspontot képviselt. A lengyel kormány nem jelentett be jelentősebb adócsökkentést, energiaügyi államtitkára, Wojciech Wrohna pedig arra figyelmeztetett, hogy nem függesztheti fel egyik napról a másikra a szabályozást anélkül, hogy ne sérüljön a piaci stabilitás és a befektetői bizalom.
Ausztria, ahol a benzin is 13% körüli mértékben drágult, messzebbre ment az árszabályozásban, mint Németország. Ez lehetővé tette az üzemeltetők számára, hogy hetente csak háromszor emeljék az üzemanyagárakat, miközben a csökkentést bármikor lehet alkalmazni.
Magyarország a teljes felső határt választotta. Orbán Viktor miniszterelnök a 95-ös oktánszámú benzin esetében 1,54 eurós, a gázolaj esetében 1,59 eurós maximális árat állapított meg, bár az intézkedés csak a magyar rendszámú járművekre vonatkozik, nehogy a környező országok sofőrjei átlépjék a határt tankolni.
Az Európai Unió gáztartalékokkal kapcsolatos intézkedései
Dan Jørgensen energiaügyi biztos EU-szerte jelezte, hogy Brüsszel átmeneti szükségintézkedések aktiválását fontolgatja „súlyos árválság” esetére, de hangsúlyozta, hogy ezeknek célzottaknak, időben korlátozottaknak kell lenniük, és nem szabad elriasztaniuk a tiszta energiára való átállást.
A Financial Times szerint március 21-én, szombaton az energiaügyi biztos arra utasította a tagállamokat, hogy a gáztárolók feltöltésének célját a kapacitás 80 százalékára csökkentsék, 10 százalékponttal az EU hivatalos célkitűzései alatt, „a töltési szezonban a lehető legkorábban, hogy biztonságot és megnyugvást kínálhassanak a piaci szereplőknek”.
Amint látjuk, az intézkedések a támogatás hiányától, mint például Franciaországban, a több mint 5 milliárd eurós spanyol segélyig terjednek. Az, hogy meddig tart ez az európai energiaár-válság, a háború időtartamától és a Hormuzi-szoros blokádjától függ.
