A kibocsátás fennmaradó 10%-át alacsony szén-dioxid-kibocsátású „made in the EU” acél vagy fenntartható üzemanyagok felhasználásával kell kompenzálni. Az EU végrehajtó testülete egyes uniós országok és az autóipar nyomására visszavonta a dízel- vagy benzinüzemű új személygépkocsik és kisteherautók értékesítésére vonatkozó 2035-ös tilalmat.
Az európai uniós székhelyű autógyártóknak 2035-től be kell tartaniuk a szén-dioxid-kibocsátás 90%-os csökkentését az uniós jogszabályokban korábban meghatározott 100% helyett – jelentette be ma az Európai Bizottság, visszavonva a belső égésű motoros (ICE) járművek 2023 márciusában elfogadott, vitatott nagykereskedelmi tilalmát.
A gyártóknak a kibocsátás fennmaradó 10%-át az EU-ban előállított alacsony szén-dioxid-kibocsátású acél felhasználásával vagy fenntartható üzemanyagok, például e-üzemanyagok és bioüzemanyagok használatával kell kompenzálniuk.
Az ipar 2035 után is folytathatja a plug-in hibridek, hatótávolságnövelők, mild hibridek és ICE járművek gyártását.
A teljesen elektromos járműveket (EV) és a hidrogénüzemű járműveket is ösztönözni fogják, az autógyártók pedig „szuperjóváírást” kaphatnak az EU-27-ben gyártott kis, megfizethető elektromos autók gyártásáért – közölte a Bizottság.
„Maradunk a zéró kibocsátású mobilitás irányában, de bizonyos rugalmasságokat vezetünk be a gyártók számára, hogy a legköltséghatékonyabb módon teljesíthessék CO2-céljaikat” – mondta Wopke Hoekstra klímaügyi biztos hétfőn újságíróknak.
Az új autóipari csomag mindenki számára előnyös – mondta Hoekstra, megjegyezve, hogy az autógyártók nagyobb rugalmasságot biztosítanak majd, miközben vezető piacot teremtenek a tiszta acél számára.
Apostolos Tzitzikostas közlekedési biztos üdvözölte azt a „nagyszerű döntést”, hogy a 2035-ös célt 90%-ra csökkentették.
„Ez egyértelmű jelzés arra, hogy 2035 után az akkumulátoros elektromos járműveken kívül más technológiák is megjelenhetnek a piacon” – tette hozzá Tzitzikostas, megjegyezve, hogy a fogyasztók szabadon dönthetik el, melyik technológiát kívánják vezetni.
Annak ellenére, hogy az autóipar néhány felszólítást kapott a tilalom fenntartására és a villamosításba való több befektetésre, az autógyártók túlnyomó többsége arra buzdította az EU-t, hogy gondolja újra politikáját, azt állítva, hogy vállalkozásaik kihalnak a Kína és az Egyesült Államok versenyével szemben.
Németország, Olaszország és több más tagállam is lobbizta az EU végrehajtó testületét, hogy vonja vissza a tilalmat, arra hivatkozva, hogy gazdaságaik társadalmi szövete, amelyet az autóipar támaszt alá, eltűnőben van. Állításuk szerint autógyártóik a magas energiaárakkal, az autóalkatrészek, köztük az akkumulátorok hiányával, valamint az elektromos járművek (EV-k) iránti elégtelen fogyasztói kereslettel küzdenek.
A Volkswagen német autóipari óriáscég drezdai telephelyén várhatóan leállítja a járműgyártást, ezzel az autógyártó 88 éves történetében először zárja le a németországi gyártást – derül ki a legújabb sajtóértesülésekből.
Bulgária, Csehország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia azon uniós országok között kérték a Bizottságot, hogy vizsgálják felül a 2035-ös ICE tilalmat, és fontolják meg a hibrid járművek értékesítését a törvény értelmében.
Franciaország és Spanyolország fenn akarta tartani a tilalmat, de arra kérte az EU végrehajtó testületét, hogy támogassa a hazai termelést.
A rugalmasság és a villamosítás kéz a kézben járhat?
Peter Liese, az Európai Néppárt (EPP) veterán képviselője üdvözölte az EU végrehajtó testületének frissítését, mondván, hogy a technológiai semlegesség és a klímasemlegesség „kompatibilis, és össze kell egyeztetni őket”.
„A jövő az elektromobilitásé, és én is ebben hiszek. Nem szabad csökkentenünk az elektromobilitás támogatását, különösen, ha a töltési infrastruktúra bővítéséről van szó” – mondta Liese.
Sigfried de Vries, az Európai Autógyártók Szövetségének autóipari lobbicsoportjának főtitkára azt mondta, hogy „sürgős a rugalmasság”, de fenntartja az ágazat elkötelezettségét a szén-dioxid-mentesítés mellett.
„Az autógyártók több száz milliárd eurót fektettek be, és több mint 300 elektromos modellt hoztak forgalomba. Elkötelezettségükről szó sem lehet” – mondta De Vries.
De Vries üdvözölte a Bizottság rugalmasságát, amely lehetővé teszi a CO2-csökkentési célok teljesítését a 2030-ig tartó időszakban és a technológiai semlegességet 2035 után.
Chris Heron, az elektromos mobilitásért lobbizó kereskedelmi szövetség, az E-mobility Europe főtitkára sajnálatát fejezte ki a Bizottság döntése miatt, mondván, hogy az még több bizonytalanságot fog kelteni a befektetők számára.
„Tudjuk, hogy a közlekedés jövője elektromos lesz” – mondta. „Ami nincs eldöntve, hogy ki építi meg. A habozás vagy a vegyes jelek alááshatják a befektetési biztonságot, amelyet az akkumulátorgyártóknak, -gyártóknak és hálózatoknak kell méretezniük. A döntéshozóknak szóló üzenet egyszerű: tartsa meg az ambíciót, és adjon egyértelműséget az iparágnak.”
A gondolkodásmód megváltoztatása
Az új ICE személyautók és kisteherautók értékesítésének 2035-ig történő betiltására vonatkozó döntés része volt az Európai Zöld Dealnak, az EU kiemelt programjának, amelynek célja a klímasemlegesség 2050-re való elérése, és ez vezette Ursula von der Leyen első bizottsági elnöki mandátumát 2019 és 2023 között.
A 2024-es EU-választásokkal azonban megváltoztak a szelek. Az Európai Parlament zöld képviselői jelentős csapást szenvedtek, és a kamarát a jobbközép EPP és a szélsőjobb uralta, és az olyan új pártok, mint a Hazafiak Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája egyre nagyobb hatással voltak a politikai döntéshozatalra.
Manfred Weber német törvényhozó, az EPP vezetője, a 2035-ös ICE-tilalmat ellenző centrista közé tartozott, és azt állítja, hogy az iparnak még korai lenne alkalmazkodnia az átmenethez.
Weber a közelmúltban azt mondta a német médiának, hogy az EU-nak a törvény megnyitására irányuló szándéka fontos jelzést küld „az egész autóiparnak, és több tízezer ipari munkahelyet biztosít”.
Lars Aagaard, az EU dán elnöksége nevében eljáró dán éghajlat-, energia- és közüzemi miniszter azt mondta, hogy a személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó ICE-tilalom felülvizsgálatát összhangba kell hozni a 2040-es éghajlati céllal.
„Elemezni fogjuk a Bizottság javaslatát. Aztán alig várom, hogy újra dán lehessek, és megvizsgáljuk, mi lesz a mi álláspontunk” – mondta Aagaard hétfőn a Környezetvédelmi Tanács oldalán.
A Bizottság javaslatát most az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalja. Az EU soron következő ciprusi elnöksége közvetíti a 2026 januárjában kezdődő politikai tárgyalásokat.
