Az EU külügyminiszterei egy nappal azután gyűltek össze Brüsszelben, hogy Donald Trump amerikai elnök fokozott nyomást gyakorolt a blokkra a Hormuzi-szoros védelmében, figyelmeztetve, hogy a NATO „nagyon rossz” jövő előtt áll, ha tagjai nem tudnak segíteni Washingtonnak.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője hétfőn azt mondta, nincs étvágy az EU tengerészeti missziójának, az Aspidesnek a Hormuzi-szorosba történő kiterjesztésére annak ellenére, hogy egyre több Európát kéri, hogy segítsen a vízi út biztosításában, és akadályozza meg a globális olajellátás jelentős fennakadását.
„A vita az volt, hogy az Aspidest meg kell erősíteni, mert nincs túl sok haditengerészeti eszköze” – mondta Kallas újságíróknak a külügyminiszterek brüsszeli összejövetelét követő sajtótájékoztatón. „De a vita arról, hogy kiterjesztjük-e ezt a mandátumot a Hormuzi-szorosra is (…), a tagállamok részéről nem volt kedve erre.”
„Senki sem akar aktívan részt venni ebben a háborúban” – tette hozzá.
Kallas azután beszélt, hogy az EU 27 külügyminisztere összegyűlt Brüsszelben, hogy megvitassák, hogyan reagáljon Európának az Iránnal vívott háború hatásaira, amely az elemzők szerint a történelem legnagyobb fennakadását idézte elő a globális olajellátásban, és az olaj hordónkénti ára 100 dollár fölé emelkedett.
Kijelentései egy nappal azután hangzottak el, hogy Donald Trump amerikai elnök fokozta a nyomást Európára, hogy segítsen megvédeni a Hormuzi-szorost, figyelmeztetve, hogy a NATO „nagyon rossz” jövő előtt áll, ha tagjai nem tudnak segíteni Washingtonnak.
A miniszterek különösen arról vitatkoztak, hogy meg kell-e erősíteni az Aspidest, amelyet 2024 februárjában védelmi műveletként hoztak létre, miután az Iránhoz kötődő hútik ismételten támadták a nemzetközi hajózást.
Az Aspides célja a hajók védelme, a hajózás szabadságának megőrzése és a tengeri helyzet megfigyelése a Hormuzi-szorosból, de a Vörös-tengerből, az Ádeni-öbölből, az Arab-tengerből, az Ománi-öbölből és a Perzsa-öbölből álló hatalmas területen.
Hétfőn azonban Trump fellebbezése csekély eredménnyel járt, mivel az EU-országok nem akarták kiterjeszteni Aspides hatáskörét.
A találkozóra Johann Wadephul német külügyminiszter kizárta a német részvételt a hadműveletben, míg román kollégája, Oana-Silvia Toiu azt javasolta, hogy Bukarest nem kíván részt venni az Aspides-misszióban, mivel az országnak továbbra is a fekete-tengeri haditengerészeti képességeire kell összpontosítania.
A luxemburgi külügyminiszter, Xavier Bettel megismételte ezeket a fenntartásokat, és hangsúlyozta, hogy az EU nem vesz részt közvetlenül a háborúban.
„A műholdakkal és a kommunikációval kapcsolatban nagyon örülünk, hogy hasznosak lehetünk, de csapatokkal és gépekkel ne kérdezzünk” – mondta újságíróknak a Külügyi Tanács előtt.
