Kazahsztán polgárai az új alkotmányra szavaztak. Az előzetes eredmények szerint a részvétel 70 százalék felett volt, és a szavazatok 90 százaléka támogatta az alkotmányt. Az új alapdokumentum kiterjeszti az elnöki hatalmat, bevezeti az alelnöki posztot és megreformálja a parlamentet.
A Központi Választási Bizottság megerősítette, amit Kasszim-Jomart Tokajev elnök mondott késő esti beszédében. Az Alkotmányt az előzetes eredmények szerint a népszavazás napján, március 15-én fogadták el a polgárok
„Ma egy igazán történelmi eseménynek lehettünk tanúi országunk számára. Kazahsztán polgárai részt vettek a népszavazáson és támogatták az alkotmányreformot. Hazánk jövőjére adták le voksukat. Nemrég jelentek meg az exit poll eredmények, és bátran kijelenthetjük, hogy Kazahsztán történelmi döntést hozott az új alkotmány mellett. Így népünk, szavazataival, szavazataival határozta meg a fapados jövőjét.”
A változtatást kezdeményező köztársasági elnök a választás előtti napokban úgy fogalmazott, hogy a Szovjetunió összeomlása utáni Kazahsztán függetlenségének megteremtésének nehéz éveiben a fennálló alkotmánynak van fontos szerepe, de azóta megváltoztak az idők, és az országnak új alapdokumentumra van szüksége.
Az új alkotmány által hozott változások
Az új alkotmányban megerősödik az elnök szerepe. Jelenleg a köztársasági elnök a szenátus jóváhagyásával nevezheti ki az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bírói Tanács, a Nemzeti Bank, a Nemzetbiztonsági Bizottság és a Legfőbb Ügyész elnökét.
Az új alkotmány feljogosítja a Legfelsőbb Bíróság, a Központi Választási Bizottság, a Legfelsőbb Ellenőrző Kamara, az Állambiztonsági Szolgálat és az emberi jogi biztos vezetőinek kinevezésére is.
Az elnök emellett 10 alkotmánybírót, hat a Központi Választási Bizottság és a Legfelsőbb Ellenőrző Kamara nyolc tagját nevezheti ki – mindezt az új, Kurultai névre keresztelt egykamarás parlament jóváhagyásával.
Egy rendelkezés azonban kimondja, hogy ha a kazah Kurultai kétszer is elutasítja ezeket a jelöltségeket, az elnöknek jogában áll feloszlatni a parlamentet.
Ideiglenes távollétében „alkotmányos törvények vagy a Kazah Köztársaság törvényei által érvényben lévő rendeletek kibocsátására” jogosult.
Ez a szabály a Kurultai elnökre és az alelnökre is vonatkozna.
Az alelnöki tisztség visszatérése
A reform az alelnöki posztot is visszaállítaná. Az ország 1991 és 1996 között rendelkezett ezzel a pozícióval, de később megszűnt.
Most a feladatai közé tartozna az ország külföldi képviselete, az elnök képviselete parlamenti és egyéb üléseken, valamint kapcsolattartás a hazai és külföldi társadalmi, kulturális és tudományos közösségekkel. A többi jogkörét és feladatait az elnök határozza meg.
Egyéb rendelkezések
Módosultak a szólásszabadságra vonatkozó rendelkezések is: a jelenlegi alkotmány szerint „a szólásszabadság és a művészet szabadsága biztosított”.
A javasolt változat azonban ezeket a garanciákat kiterjesztette a „tudományos, műszaki és művészi kreativitásra” is.
Az egyik legtöbbet vitatott rendelkezés a kazah és az orosz nyelvhasználatra vonatkozó szövegezés kisebb módosítása. Ahelyett, hogy „egyenlő alapon” használnák, a kettőt „együtt” fogják használni, ami azt jelenti, hogy a szakértők szerint a kazah lenne az elsőbbség.
„A kazah nyelvű hivatalos dokumentumoknak lesz a legnagyobb hitelessége. Ez azt jelenti, hogy ha ugyanannak a dokumentumnak a különböző nyelvű változatai ellentmondanak egymásnak, akkor a kazah nyelvű változatot tekintik a helyesnek” – mondta Gaziz Abisev politológus.
Bővül a személyes adatok védelmének köre. Ma már azt is egyértelműen kimondják, hogy a vallás elkülönül az államtól.
A házasság többé nem két ember szövetsége lesz, hanem egy férfi és egy nő szövetsége, ami az LMBTQ+ propaganda nemrégiben betiltása nyomán következik.
Kazahsztán számos nemzetközi szervezet tagja, és olyan megállapodások aláírója, mint az ENSZ és a Párizsi Megállapodás. A jelenlegi alkotmány értelmében Kazahsztán nemzetközi kötelezettségvállalásai elsőbbséget élveznek a hazai joggal szemben. Az új verzió már nem ígéri ezt.
Míg az alkotmány továbbra is megköveteli a nemzetközi jog tiszteletben tartását, a külpolitika fő elvei pedig továbbra is a baráti kapcsolatok, a párbeszéd és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás maradnak, addig Kazahsztán ki akarja zárni azt a rendelkezést, amely szerint „le kell mondania a fegyveres erő első alkalmazásáról”.
A nemzetközi forrásokból finanszírozott nonprofit szervezeteknek és politikai pártoknak nemcsak a külföldi kormányoktól és szervezetektől érkező pénzt kell majd nyíltan bemutatniuk, hanem a külföldi cégektől és külföldi érdekeltségű cégektől is.
