A vizsgálatok azt sugallják, hogy az Európai Parlament EPP képviselőcsoportja szorosabban együttműködött a jobboldali pártokkal, köztük az AfD-vel a szigorúbb uniós migrációs törvények kidolgozásában, és kulcsszerepet kapott egy chatcsoport és egy európai parlamenti képviselői találkozó.
A jelek szerint a CDU és a CSU európai parlamenti képviselőcsoportja a korábban ismertnél szorosabb együttműködést folytat az AfD-vel és más jobboldali pártokkal.
A dpa hírügynökség kutatásából kiderült, hogy az EPP a közelmúltban a jobboldali táborral közösen dolgozott egy szöveges csoportos csevegésen és az európai parlamenti képviselők személyes találkozóján a migrációs politika szigorítását célzó jogalkotási javaslaton.
Bill hónapokig elakadt
A tárgyalás alatt álló törvénytervezet röviddel a képviselői ülés után megszerezte a szükséges többséget az Európai Parlament illetékes bizottságában.
Az EPP képviselőcsoportjain kívül a jobboldali tábor képviselői is igennel szavaztak, köztük volt Mary Khan AfD politikus is. A tervezett törvény egyebek mellett lehetővé kívánja tenni a menedékkérők kitoloncolását az EU-n kívüli országok úgynevezett „visszatérési csomópontjaiba”.
Az együttműködés azután jött létre, hogy a jogalkotási projekt hónapokig elakadt, az EPP, a szociáldemokraták és a liberálisok nem tudtak megegyezni.
Ez a három pártcsalád általában egy informális szövetséget alkot az Európai Parlamentben, aminek az a célja, hogy „feleslegessé” tegye az EPP és a pártok közötti együttműködést a szélsőjobboldalon.
Ebben az esetben azonban március elején kudarcot vallottak a megállapodásra irányuló törekvések, mivel a szociáldemokraták nem voltak hajlandók támogatni a „visszatérő csomópontok” koncepcióját jelenlegi formájában. A dpa szerint ezután egy WhatsApp-csoportot hoztak létre, amelyben az EPP bemutatta javaslatát a jobboldali csoportoknak.
A csoport tagja volt a konzervatív, jobboldali populista ECR, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök táborából, a Hazafiak Európáért (PfE), amelybe a Marine Le Pen vezette francia Rassemblement National, valamint a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) frakció, amelyhez az AfD EP-képviselői is tartoznak.
Az AfD javaslata: biztosítékok az életkoron felüli csalások ellen
A csoportos chat-tagok módosító indítványokkal válaszoltak a javaslatra. A dpa birtokába jutott információk szerint az EPP figyelembe vette Khan AfD politikus hivatalának javaslatait is. A WhatsApp csoportban az EPP például azt írta: „Támogathatjuk ezt”.
Khan többek között a hatóságok szélesebb jogkörét szorgalmazta a menedékkérők életkorának ellenőrzésekor. Azzal érvelt, hogy kétség esetén orvosi vizsgálatokat is alkalmazni kell annak megállapítására, hogy a védelmet kérők valóban kiskorúak-e.
Röviddel a WhatsApp csoport létrehozása után az ESN, az ECR, a PfE és az EPP négy európai parlamenti képviselője március 4-én személyesen találkozott, hogy tárgyaljanak a törvényjavaslatról. François-Xavier Bellamy francia EPP-politikus, Khan, az AfD európai parlamenti képviselője, valamint Ehlers a PfE-től és Weimers az ECR-től voltak. Közösen törvénytervezetet készítettek a soron következő szavazásra.
A megállapodás megkötése után valaki azt írta a WhatsApp csoportban: „Köszönjük szépen ezt a kiváló együttműködést”, amire az EPP munkatársai tapsoló emojival válaszoltak.
Weber azt állítja, hogy a „tűzfal” európai szinten is megállja a helyét
Manfred Weber, a konzervatív Európai Néppárt (EPP) elnöke és a CSU alelnöke korábban többször is hangsúlyozta, hogy „tűzfal” van az Európai Parlamentben, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy nincs együttműködés a szélsőjobboldali pártokkal.
Weber szombaton a Bildnek nyilatkozva nem tagadta, hogy léteznek a csevegési naplók, de elutasította az AfD bármiféle politikai relevanciáját: „Az AfD nem játszik szerepet, ha többségről és tartalomról van szó. Csoportelnökként én határoztam meg a stratégiát. A személyzeti chatcsoportokat azonban nem én irányítom”.
A bizottság többségét áttörésnek tekintik az uniós visszatérési központok lehetséges létrehozásában. A javasolt visszatérési rendelet azt javasolja, hogy az elutasított menedékkérőket, akiket nem lehet visszaküldeni származási országukba, az EU-n kívüli befogadó központokba kell vinni.
Alexander Dobrindt (CSU) szövetségi belügyminiszter hirdeti azt a koncepciót, amely az európai menekültügyi rendszer terheit hivatott könnyíteni. A szövetségi kormány négy másik EU-országgal együtt hozzávetőleges ütemtervet készített ehhez. A kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy ez sértheti a menekültek alapvető jogait.
A most napvilágra került jobboldali pártokkal való együttműködés láthatóan tovább veszélyeztetheti a projektet.
