Az EU bővítési biztosa sürgette a vállalkozásokat, hogy fektessenek be a tagjelölt országokba, míg a Svéd Vállalkozások Szövetségének új felmérései szerint sok európai vállalat továbbra is tétovázik.
Marta Kos, az EU bővítési biztosa arra sürgette az európai vállalkozásokat, hogy lépjenek kapcsolatba a tagjelölt országokkal, és segítsenek megismételni az EU-bővítés korábbi fordulói során tapasztalt gazdasági sikereket, mivel a Svéd Vállalkozások Szövetségének új jelentéséből kiderült, hogy a vállalatok nagy része továbbra is tétovázik a csatlakozás iránt.
„A bővítés fellendítette az exportot, az ellátási láncokat és a GDP növekedését” – mondta Kos biztos beszédében egy brüsszeli svéd vállalkozási rendezvényen. Megjegyezte továbbá, hogy a korábbi bővítések milyen erős megtérülést hoztak a befektetők számára, és jólétet hoztak emberek millióinak.
Azt mondta azonban, hogy a siker nem véletlenül következett be, és a kulcselem a „reform” volt, a befektetők akkor érkeztek, amikor tudták, hogy pénzük biztonságban van.
„Ezért dolgozunk szorosan együtt tagjelölt országainkkal, hogy erős, demokratikus intézményeket építsünk. Független bíróságokat, kevesebb korrupciót és szabad médiát akarunk. Ezek az egészséges gazdaság alapjai, megteremtik a feltételeket az emberek és a vállalkozások növekedéséhez” – mondta megnyitó beszédében.
Kiemelte azt is, hogy az EU miként gyorsítja fel a tagjelölt országok egységes piacba való fokozatos integrációját, hozzátéve, hogy ez segíteni fogja az üzletmenetet és új lehetőségeket teremt.
A Bizottság felszólítja az európai vállalkozásokat, hogy vegyenek részt
Marta Kos beszéde végén azt is elmondta, meg van győződve arról, hogy a tagjelölt országokba irányuló befektetések ismét megtérülnek.
„Ukrajnában, Moldovában és a Nyugat-Balkánon magasan képzett és digitálisan képzett emberek élnek” – mondta, hozzátéve, hogy ennek eredményeként a vállalkozásoknak lehetőségük van megismételni „Európa egyik legnagyobb gazdasági sikertörténetét”, és arra buzdította a vállalatokat, hogy ne hagyják el a lehetőséget.
A biztos beszéde után Mathieu Bousquet, a DG NEAR (az Európai Bizottság Szomszédsági és Bővítési Tárgyalások Főigazgatósága) igazgatója elmondta az 2022 Plusz üzleti szerkesztőjének, Angela Barnes-nak, hogy a Bizottság szívesen meghallgatja azokat az európai vállalatokat, amelyek most érdeklődnek a tagjelölt országokba történő befektetés iránt, és számos programot indított az elkötelezettség ösztönzésére.
A bővítés mint gazdasági lehetőség
Az eseményen az Európai Bizottság tisztségviselőin kívül gazdasági elemzők, vállalati vezetők és a tagjelölt országok – köztük Montenegró és Szerbia – nagykövetei is hallgattak.
Az előadók azt vizsgálták, hogy az EU-bővítés következő szakasza milyen hatással lehet Európa versenyképességére, ellátási láncaira és munkaerőpiacaira, valamint mit jelenthet a tagjelölt országokban már működő vagy az azokhoz való terjeszkedést fontolgató cégek számára.
A beszélgetés egyik kulcstémája a méretarány volt. A nagyobb uniós egységes piac növelheti a kereskedelmi lehetőségeket, megerősítheti az ellátási láncokat, és bővítheti az európai vállalatok számára elérhető szakképzett munkaerő körét.
Mivel Európának a globális gazdasági hatalmak – például az Egyesült Államok és Kína – által kiélezett versennyel kell szembenéznie, egy szélesebb uniós piac is segítheti a cégeket a globális versenyképesség megőrzéséhez szükséges méretekben.
A felszólalók azt is megjegyezték, hogy a bővítés javíthatja a gazdasági ellenálló képességet azáltal, hogy a szomszédos gazdaságokat mélyebben integrálja az EU szabályozási és ipari keretei közé.
A kutatás rávilágít az üzleti tétovázásra
A megbeszélésen a szakértők három új, az EU-bővítés gazdasági hatásait vizsgáló jelentés megállapításait ismertették.
Steven Blockmans, az Európai Politikai Tanulmányok Központjának munkatársa, Eva Rytter Sunesen, az Implement Consulting Group munkatársa és Asees Ahuja, a Svéd Vállalkozások Szövetségétől bemutatták azt a kutatást, amelynek társszerzői az üzleti környezetet, a makrogazdasági hatásokat és az EU egységes piacának jövőjét elemzik.
A jelentések – EU-bővítés: Hogyan és miért számít ez a vállalkozásoknak, Európa bővítése – Lehetőségek a svéd gazdaság számára, valamint az EU jövőbeli bővítése és az egységes piac — értékelést kell adni arról, hogy a bővítés milyen hatással lehet a vállalatokra, a versenyképességre és Európa gazdasági szerkezetére.
Elemzésük azt sugallja, hogy a tagjelölt országok integrációja az EU-ba fellendítheti a növekedést a megnövekedett beruházások, a kereskedelmi forgalom és a szabályozás összehangolása révén. Az ezeken a piacokon már működő vállalatok számára az EU-csatlakozás csökkentheti az akadályokat, és kiszámíthatóbb üzleti környezetet teremthet.
A kutatás azonban kihívásokra is rávilágított. A meglévő EU-tagállamok és a tagjelölt országok közötti gazdasági konvergenciához tartós beruházásokra és reformokra lesz szükség, míg a vállalkozásoknak át kell lépniük a szabályozási átmeneteken és a piaci kiigazításokon.
Asees Ahuja szerint a Svéd Vállalkozások Szövetségének kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezett vállalatoknak csak körülbelül 39%-a mondta azt, hogy a reformok vonzóbbá tehetik a tagjelölt országok üzleti környezetét, ami rávilágít az európai cégek tartós habozására.
Az üzletvezetők megvitatják a lehetőségeket és a kockázatokat
A vállalati vezetők gyakorlati meglátásaikat is megosztották a tagjelölt országokban való működéssel kapcsolatban.
Thomas Møller az Alfa Lavaltól, Tina Sundström Karlberg a swecótól, Anton Svensson az EWES csoporttól és Artem Petrenko a Sigma Software Grouptól beszámoltak arról, hogy vállalataik már most is dolgoznak azokon a piacokon, amelyek végül csatlakozhatnak az EU-hoz.
Sok vállalkozás számára a bővítés egyszerűsítheti a határokon átnyúló műveleteket, harmonizálhatja a szabványokat, és lehetőségeket teremthet az olyan ágazatokban, mint az infrastruktúra, a mérnöki munka, a gyártás és a digitális szolgáltatások.
A cégvezetők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vállalatoknak egyértelműbb időbeosztásra és szabályozási bizonyosságra van szükségük a csatlakozási folyamat során a befektetési stratégiák hatékony tervezése érdekében.
A megbeszélésen kiemelték az ellátási láncok, a szabályozások összehangolásának és a munkaerő mobilitásának fontosságát, valamint az uniós finanszírozás szerepét az infrastrukturális és újjáépítési projektek támogatásában a tagjelölt országokban, például Ukrajnában.
Egy szélesebb körű gazdasági projekt
Az eseményt a tagjelölt országok diplomáciai képviselői és a svéd Enterprise elmélkedései zárták.
Petar Marković, Montenegró nagykövete és Danijel Apostolović, Szerbia nagykövete az országaikban folyamatban lévő reformokról, valamint az uniós csatlakozási folyamat részeként a jogállamiság, a közigazgatás és a szabályozás összehangolása érdekében tett erőfeszítésekről tárgyalt.
Anna Stellinger, a Svéd Vállalkozások Szövetségének főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy az EU-bővítést is gazdasági szemüvegen keresztül kell szemlélni.
Azzal érvelt, hogy az EU bővítése megerősítheti Európa ipari bázisát, elmélyítheti az egységes piacot, és támogathatja a hosszú távú gazdasági növekedést a szomszédos gazdaságok európai értékláncokba való szorosabb integrálásával.
A beszélgetés megerősítette az esemény során felvetett tágabb szempontot: az EU-bővítés nemcsak politikai vagy biztonsági kezdeményezés, hanem stratégiai gazdasági lehetőség is a folyamatban részt venni kívánó európai vállalkozások számára.
