Brüsszel keddig szeretné elfogadtatni az új szankciócsomagot Oroszország megbüntetésére Ukrajna teljes körű inváziójának négyéves évfordulójával egy időben. Ennek ellenére a tengeri szolgáltatások teljes betiltása akadályt jelent.
Az Európai Unió újabb, Oroszország elleni szankciói még mindig a levegőben vannak, miután a nagyköveteknek nem sikerült megegyezniük a pénteki találkozón.
Gyorsan ketyeg az óra: a blokk február 24-ét tűzte ki a jóváhagyás határidejévé, amely egybeesik Ukrajna teljes körű inváziójának negyedik évfordulójával.
A folyamatot ismerő diplomaták szerint a fő vitapont az orosz olajszállító tartályhajók tengeri szolgáltatásainak teljes betiltása, amely ha hatályba lépne, megszűnne a Hetes Csoport (G7) által 2022 végén megállapított árplafon.
Brüsszel arra a következtetésre jutott, hogy a jelenleg hordónkénti 44,10 dollárban meghatározott felső határ már nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, és sürgősen további nyomásra van szükség a Kreml energiabevételeinek megbénításához, ami elengedhetetlen a hadigépezet finanszírozásához.
A javasolt tilalom értelmében az uniós vállalatoknak tilos lenne bármilyen jellegű szolgáltatást, például biztosítási, banki, szállítási vagy vendéglátási szolgáltatásokat nyújtani az orosz nyersolajat szállító hajóknak. A cél a szállítási költségek növelése és a nyereség gyengítése.
Görögország és Málta, két erős tengeri iparággal rendelkező ország, attól tartanak, hogy a teljes tilalom bevezetése ártana hazai gazdaságuknak, kedvezne az indiai és kínai versenynek, és felhatalmazást adna Oroszország „árnyékflottájának”, a leromlott hajóknak, amelyeket Moszkva a nyugati korlátozások megkerülésére használ.
Ellenzésüket nem tekintik megalkuvást nem ismerőnek, és enyhülhet, ha más G7-szövetségesek is csatlakoznak, és ezzel egyenértékű tilalmat alkalmaznak joghatóságukon belül.
Mindazonáltal a G7 szövetségesei mindeddig némák voltak arról, hogy követik a példát. Amikor legutóbb Brüsszel módosította az árplafont, Washington lemondott.
Az Európai Bizottság már jelezte, hogy a G7 szintű megállapodás ideális lenne, de nem nélkülözhetetlen a blokk előrelépéséhez.
„Ez nem feltétlen előfeltétel. De minél magasabb összehangolást tudunk elérni, beleértve a G7-ek szintjét is, annál jobb” – mondta a héten Valdis Dombrovskis gazdasági biztos.
„Nem zárkózunk el az uniós szintű lépések megtételétől, ha nem születik meg a szélesebb körű megállapodás” – tette hozzá.
A diplomaták visszhangozták a továbbhaladás eltökéltségét, azzal érvelve, hogy az EU földrajzi helyzetéből adódóan előnyt jelent az orosz olaj tengeri szállításának befolyásolásában.
„Felkészültünk arra, hogy ezt már az Egyesült Államok nélkül is elkezdjük” – mondta egy magas rangú diplomata.
„A (tagállamok) túlnyomó többsége támogatja a tilalmat, mert mindannyian szükségét látjuk rá. Még nem tartunk teljesen, de remélem, valamilyen formában vagy formában végül eljutunk odáig.”
Sürgős határidő
A 20. csomaggal kapcsolatos tárgyalások a 2023 nyarán történt bevezetése óta használatos eszköz, az Anti-Circumvention Tool esetleges aktiválására is közelítenek.
A Bizottság azt javasolta, hogy indítsák be az eszközt az EU-ban gyártott számítógépes numerikus gépek és rádiók olyan országokba történő értékesítésének korlátozására, „ahol nagy a kockázata annak, hogy ezeket a termékeket Oroszországba exportálják”.
Ez Kirgizisztánra helyezte a reflektorfényt. A 7 millió lakosú hegyvidéki országot régóta gyanúsítják azzal, hogy háttércsatornaként segíti Moszkvát a feketelistán szereplő tárgyak beszerzésében, amelyeket egyébként nem tud beszerezni.
Az EU és Kirgizisztán közötti kereskedelem az ukrajnai teljes körű invázió kezdete óta szemöldökkeltő szintre emelkedett. 2021-ben az EU 263 millió euró értékben exportált árut Kirgizisztánba. 2024-ben az áruexport értéke 2,5 milliárd euró volt.
Eközben Magyarország és Szlovákia általános fenntartásait fejezte ki a szankciók teljes csomagjával kapcsolatban, amely álláspontot a korábbi tárgyalások során foglaltak el.
Nem világos, hogy a nagykövetek mikor találkoznak újra, hogy megpróbálják áthidalni a kiemelkedő nézeteltéréseket. A külügyminiszterek hétfőn Brüsszelben gyűlnek össze, az első napirendi ponton az orosz támadóháború lesz.
Sok főváros esetében az Egyesült Államok által közvetített háromoldalú tárgyalásokon elért haladás hiánya indokolja a nyomás fokozását, hogy engedményeket kényszerítsenek ki a Kremlből.
„Jövő hétfőn az a célunk, hogy elfogadjuk az Oroszország elleni 20. szankciócsomagot” – mondta Kaja Kallas főképviselő pénteken.
„A szankciók működnek. Súlyosan sértik Oroszország gazdaságát, és minden új intézkedés tovább korlátozza háborús képességét. Moszkva nem legyőzhetetlen. Hadserege rekordveszteségeket szenved, gazdasága pedig nagy feszültség alatt áll. De Putyin nem vet véget ennek a háborúnak, amíg a költségek meg nem haladják a hasznot. És ez az a pont, amit el kell érnünk.”
