A gazdasági tevékenység 2025-ben felgyorsult Kazahsztánban, Üzbegisztánban, a Kirgiz Köztársaságban és Tádzsikisztánban. Azerbajdzsán, bár Közép-Ázsián kívül, továbbra is szorosan össze volt kötve a régiót Európával és a globális piacokkal összekötő energia- és kereskedelmi folyosókon keresztül.
Közép-Ázsia összesített gazdasága több mint 6%-kal nőtt 2025-ben az előző évhez képest a regionális GDP-adatok szerint.
Független becslések a növekedést 6,2% és 6,6% közé teszik, ami különböző módszertanokat tükröz. A Világbank 6,2%-ra teszi a regionális bővülést, míg az Eurázsiai Fejlesztési Bank (EDB) 6,6%-os növekedést. Az adatok Kazahsztánra, Üzbegisztánra, a Kirgiz Köztársaságra és Tádzsikisztánra vonatkoznak, de az adatkorlátok miatt Türkmenisztán nem szerepel.
A növekedés a fejlett gazdaságokra vonatkozó lényegesen lassabb előrejelzésekhez képest. Az EDB körülbelül 1,6%-os növekedést prognosztizál az Egyesült Államokban, és körülbelül 1,1%-os az euróövezetben 2026-ban, míg Kína nagyjából 4,6%-os bővülést prognosztizál.
Az erős hírek ellenére a közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az infláció, a jövedelmi egyenlőtlenségek és a külső tényezőktől való függés továbbra is befolyásolja a napi gazdasági valóságot a régióban.
Kazahsztán: olaj, ipar és diverzifikáció
Az EDB szerint Kazahsztán, Közép-Ázsia legnagyobb gazdasága 2025-ben mintegy 5,9%-kal bővült, és az előrejelzések szerint 2026-ban 5,5%-kal nő. A számok az elmúlt több mint egy évtized legerősebb teljesítményét jelzik.
Az olaj továbbra is a növekedés gerince, amit a tengizi olajmező vártnál korábban kibővült kitermelése támogat. Ugyanakkor a gyártás lendületet kapott, különösen a gépek és a fémek területén, több régióban új gyárak nyílnak.
„Ez elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a befektetési potenciál felszabadításának hatása erősebbnek bizonyult, mint azt júniusban vártuk” – mondta Aigul Berdigulova, az EDB Makrogazdasági Elemző Központjának vezető elemzője.
„Emellett az ipari termelés gyorsan nőtt idén, nagyrészt a gazdaság diverzifikációját célzó kormányzati intézkedések eredményeként” – tette hozzá.
A növekvő jövedelmek támogatták a jelzálog- és autóhitelezést, miközben a belföldi utazások növekedtek. A tisztviselők azonban elismerik az energiavezérelt növekedési modell korlátait, és a bevételi források bővítése érdekében a Kaszpi-tengeren áthaladó szállítási útvonalakba és a feldolgozóiparba fektetnek be.
A tavaly 12,3% körüli infláció továbbra is csökkenti a vásárlóerőt, magasan tartja a kamatlábakat és korlátozza a háztartások kiadásait.
Üzbegisztán: gyors növekedés és szerkezeti változás
Üzbegisztán az egyik legerősebb teljesítményt érte el a régióban, az EDB szerint 2025-ben 7,4%-os GDP-növekedést, 2026-ra pedig 6,8%-ot prognosztizálnak.
Az ország GDP-je 2025-ben meghaladta a 133 milliárd eurót, szemben a kilenc évvel korábbi mintegy 56 milliárd euróval. Ugyanebben az időszakban az egy főre jutó GDP nagyjából 1750 euróról körülbelül 3220 euróra nőtt, ami majdnem megduplázta az átlagos jövedelmi szintet.
Az állótőke-beruházások 2025 első kilenc hónapjában több mint 15%-kal nőttek éves összevetésben, miközben az export értéke több mint 33%-kal nőtt.
A Világbank és az Eurázsiai Fejlesztési Bank által idézett üzbegisztáni statisztikai hivatal adatai szerint nagy szerepe volt a tartósan magas globális aranyáraknak, a nemesfémből származó exportbevételek éves összevetésben több mint 70%-kal emelkedtek.
„Még egy szektor, a szolgáltatások is, jelenleg mintegy 72,4 milliárd euróval járulnak hozzá a GDP-hez. A digitális szolgáltatások különösen fontosak. Az „Egymillió AI-programozó” projekt megmutatja, hogy az új készségek az átlagosnál többszörösen magasabb jövedelmet hozhatnak létre” – mondta Gulasal Madrahimova, a Taskent Textil- és Könnyűipari Intézet dékánja.
Shavkat Mirziyoyev elnök elmondta, hogy 2025-ben körülbelül ötmillió ember jutott stabil bevételi forráshoz, míg 1,5 millióan a szegénységi küszöb fölé kerültek. A fogyasztói mutatók is elmozdultak, az éves lakásvásárlás mintegy 270 ezerre, az autóeladások pedig elérték az egymilliót.
A Világbank szemszögéből nézve a növekedés következő szakasza megerőltetőbb lesz.
„Üzbegisztánt 2017 óta a világ egyik vezető gazdasági reformátoraként ismerik el” – mondta Pınar Yaşar, a Világbank Üzbegisztáni Hivatalának országközgazdásza. „A jövőbeli növekedésnek az erős magánszektoron, a WTO-csatlakozáson és a valódi egyenlő versenyfeltételeken kell alapulnia. Az állami szerepvállalás csökkentése, ahol a magáncégek jobban teljesíthetnek, elősegíti a befektetések vonzását és jobb munkahelyek teremtését.”
Kirgiz Köztársaság és Tádzsikisztán: gyors, de egyenetlen terjeszkedés
Az EDB szerint a Kirgiz Köztársaság vált a régió leggyorsabban növekvő gazdaságává, a GDP 2025-ben a becslések szerint 10,3%-kal, 2026-ra pedig 9,3%-kal bővült. Tádzsikisztán is részesült az erőteljes hazautalások és állami befektetések révén.
Elemzők szerint a közelmúltbeli gyorsulás egy része a kereskedelmi és logisztikai áramlások átirányítását tükrözi, miután Oroszország teljes körűen megtámadta Ukrajnát.
Kubat Rakhimov, a Közép-Eurázsia infrastrukturális fejlesztésének kirgiz szakértője azzal érvel, hogy az alulbefektetett gazdaságok esetében a magas növekedési ráták gyakran inkább felzárkózási szakaszt tükröznek, semmint strukturális áttörést.
„Az alulbefektetett gazdaságok esetében a 6 százalék körüli növekedés gyakran felzárkózási szakaszt tükröz, míg a fejlett gazdaságokban az 1,5-2 százalékos növekedés már erősnek tekinthető” – mondta.
Rakhimov hozzátette, hogy a GDP növekedése önmagában nem tükrözi teljes mértékben az életszínvonalat, ehelyett a rendelkezésre álló reáljövedelemre és a munkatermelékenységre mutatott rá, mint a hosszú távú előrehaladás jelentőségteljesebb mutatóira.
Azerbajdzsán: Közép-Ázsiát szélesebb piacokkal összekötő energiaközpont
Azerbajdzsán, bár földrajzilag nem része Közép-Ázsiának, kereskedelmi és energiainfrastruktúrán keresztül szorosan kapcsolódik a régióhoz, és 2025-ben mérsékeltebb gazdasági bővülést mutatott be.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint Azerbajdzsán GDP-je mintegy 3,0%-kal nő 2025-ben, ami a korábbi évekhez képest lassulást jelent a legutóbbi ország-előrejelzései alapján.
Más nemzetközi előrejelzések némileg változnak, a Világbank 2025-re 2,6%-os, az Ázsiai Fejlesztési Bank pedig 2,4%-os növekedést prognosztizál ugyanerre az időszakra.
Noha növekedési üteme alacsonyabb, mint több közép-ázsiai gazdaságé, Azerbajdzsán központi szerepet játszik a régió és a globális piacok összekapcsolásában.
A gazdaság továbbra is nagymértékben függ az olaj- és gázexporttól, amelyek ugyan fiskális stabilitást biztosítanak, de évről évre fokozatosabb változásokat eredményeznek. Az energiabevételeket infrastrukturális projektekre fordítják, beleértve a Kaszpi-tengeren átívelő közlekedési folyosókat, amelyek összekötik Közép-Ázsiát Európával és Törökországgal.
Ezek az útvonalak egyre fontosabbá váltak, mivel az Ázsia és Európa közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt években átalakult, növelve Azerbajdzsán jelentőségét a közép-ázsiai export – különösen a szénhidrogének, fémek és mezőgazdasági termékek – tranzit- és logisztikai csomópontjaként.
A hatóságok a megújuló energiaforrások és a nem olajágazatokba is befektetnek a bevételi források diverzifikálása és a nyersanyagár-ciklusoknak való kitettség csökkentése érdekében, miközben szoros gazdasági együttműködést folytatnak Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal és más közép-ázsiai államokkal.
Infláció, jövedelmi különbségek és politikai korlátok
A gyors növekedés ellenére az infláció továbbra is kulcsfontosságú kihívás Közép-Ázsiában.
A Nemzetközi Valutaalap és a Világbank becslései szerint az infláció 2025-ben Közép-Ázsiában továbbra is megemelkedett: Kazahsztánban 12%, a Kirgiz Köztársaságban körülbelül 9%, Üzbegisztánban pedig nagyjából 7–8% volt.
„Az alacsonyabb infláció megteremti a feltételeket a kamatcsökkentéshez. Arra is számítunk, hogy a legtöbb nemzeti valuta a régióban nagyjából stabil dinamikát fog mutatni” – mondta Jevgenyij Vinokurov, az EDB vezető közgazdásza.
Az infláció enyhüléséig a magas hitelfelvételi költségek továbbra is befolyásolják a háztartások magatartását, gyakran háttérbe szorítva az erős nemzeti növekedési adatokat.
A Világbank adatai is alátámasztják a nagy jövedelmi különbségeket. Kazahsztán egy főre jutó GDP-je körülbelül 14 154 dollár volt, szemben az üzbegisztáni 3 162 dollárral, a Kirgiz Köztársaságban pedig körülbelül 2 420 dollárral. Összehasonlításképpen az egy főre jutó GDP az Egyesült Államokban meghaladta a 84 000 dollárt.
Kockázatok és az előttünk álló út
A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi lendület érzékeny a külső megrázkódtatásokra, beleértve a kínai lassulást, a szénhidrogének és fémek iránti globális kereslet változásait vagy a geopolitikai dinamika változásait.
A Világbank az EDB-nél élesebb lehűlést prognosztizál, 2026-ban mintegy 5,0%-os, 2027-re pedig 4,6%-os regionális növekedést prognosztizál, a globális kereskedelem bizonytalanságára és a kulcsfontosságú partnerek gyengébb növekedésére hivatkozva.
Közép-Ázsia számára a kihívás az lesz, hogy a szokatlanul gyors növekedés időszakát a termelékenység, a jövedelmek és az intézményi erősség tartós javulására fordítsák – biztosítva, hogy az erős GDP-adatok a mindennapi élet tartós javulását eredményezzék.
