Webb fejlett műszereivel a tudósok felfedezték, hogy a kis piros pöttyök gázba burkolt fiatal fekete lyukak.
A csillagászok azt mondják, hogy végre rájöttek a titokzatos „kis piros pontokra”, amelyeket először 2022-ben észleltek a NASA James Webb űrteleszkópjának felvételein.
A tárgyak zavarba ejtették a kutatókat, mert szokatlan fényük miatt homályossá vált, mi táplálja őket.
A korai tanulmányok azt sugallják, hogy a kis piros pöttyök rendkívül kompakt, távoli galaxisok, és az univerzum történetének nagyon korai szakaszában voltak láthatók, amelyek az univerzum fejlődésével egyre ritkábbak.
Az új elemzés azt sugallja, hogy a vörös pontok valójában fiatal szupermasszív fekete lyukak, egyfajta gigantikus fekete lyukak, amelyek gázba vannak burkolva.
James Webb fejlett műszereivel a tudósok azt vizsgálták, hogyan oszlik el a galaxisokból származó fény a különböző színekben.
Olyan jeleket találtak, amelyek arra utalnak, hogy a fényt sűrű, ionizált gáz szórja szét, ez a folyamat csak nagyon közel mehet végbe egy olyan fekete lyukhoz, amely aktívan beszívja az anyagot.
Ahogy a gáz a fekete lyuk felé zuhan, felmelegszik, és átvilágít a környező gázgubón, és a Webb teleszkóp által látott vörös fényt kelt.
A fekete lyukak sűrű anyagba vannak temetve, ezért nagyon kevés röntgen- vagy rádiósugárzást bocsátanak ki. Ez segít megmagyarázni, miért csak a Webb-teleszkóp látta őket.
Az új tanulmány azt sugallja, hogy a fekete lyukak tömege körülbelül 100 000-10 milliószor nagyobb, mint a Napé.
Bár még mindig hatalmasak, sokkal kisebbek, mint azt a tudósok korábban gondolták, és a világegyetem ilyen korai időszakában ismert legkisebb tömegű fekete lyukak.
A tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.
