Donald Trump elnök új végrehajtási rendelete meghatározza az Egyesült Államok űrbeli prioritásait. Többek között a 2028-as Holdraszállás, az új űrrakéták fejlesztése és az atomreaktorok pályára állítása iránti megújult elkötelezettség.
Az Egyesült Államok embert akar a Holdra juttatni, atomreaktorokat küldeni az űrbe, és olyan rakétatechnológiákat fejleszteni, amelyeket még az évtized vége előtt ki lehet indítani a világűrbe.
Donald Trump amerikai elnök egy átfogó, új végrehajtási rendeletben ötéves ütemtervet vázolt fel arra vonatkozóan, hogy kormánya mit fog elérni az űrben.
Alaposabban megvizsgáljuk, mit tartalmaz az új politikai irányelv.
Visszatérés a Holdra
A lista első helye a Holdra való visszatérés 2028-ra, és 2030-ra létrejön egy „állandó hold-előőrs”.
Az Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhivatala (NASA) és olyan partnerei, mint az Európai Űrügynökség (ESA) az Artemis küldetések elindítására készülnek, amelyek során az emberek visszatérnek a Hold felszínére.
A tervek szerint 2026 februárjában a Hold körül keringő Artemis II fedélzetén három amerikai és egy kanadai űrhajós tartózkodik.
Még nincs személyzeti névsor a későbbi Artemis III küldetéshez, ahol az űrhajósok kisétálnak majd a Hold felszínére.
A szakértők korábban azt mondták az 2022 Plusz Nextnek, hogy a 2027-re tervezett küldetés valószínűleg elhúzódik a SpaceX csillaghajójának, a küldetésben használt hajónak a folyamatban lévő tesztelése miatt.
Trump végrehajtási rendelete azt is kimondta, hogy kormánya növelni fogja az „indítási és feltárási architektúrák költséghatékonyságát”, például kereskedelmi indítószolgáltatásokat hoz létre a Hold-kutatás elindítása érdekében.
Az Egyesült Államok lesz az első ország, amely leszáll a Marson
A NASA egy úgynevezett „Hold-Mars” küldetésvezetéken dolgozik, ahol a tudósok a Hold felszínéről és egy ott található bázisról származó tanításokat felhasználják egy esetleges Mars-küldetés megvalósítására.
Trump azonban korábban azt mondta, hogy az ügynökségnek inkább a Vörös Bolygóra való eljutásra kellene összpontosítania
A Vörös Bolygó a végrehajtási utasításban említést kapott, hogy az Egyesült Államok „lesz az első nemzet, amely űrhajóst tesz partra a Marson”.
Trumpot idézi a Washington Post 2017-es első mandátuma idején, amikor azt mondta, hogy szeretné, ha az amerikaiak a Marson tennék a lábukat második ciklusa alatt, de azóta nem közöltek frissített ütemtervet.
Új űrrakéták 2028-ra
A Trump-kormányzat „Amerika létfontosságú nemzeti és gazdasági biztonságát” akarja megvédeni az űrben rakétavédelmi technológiák kiépítésével.
A rendelet szerint a következő generációs rakétatechnológia továbbfejleszti Trump Golden Dome projektjét: egy réteges védelmi rendszert, amely megvédi az országot a különféle típusú rakétáktól, beleértve a ballisztikus, hiperszonikus és cirkáló rakétákat. Ezenkívül képes lesz leküzdeni a drónokat és a fejlett légi fenyegetéseket.
Trump májusban bejelentette, hogy az Aranykupola a becslések szerint 175 milliárd dollárba (több mint 150 milliárd euróba) kerül, és második ciklusának 2028-as lejárta előtt megépülhet.
Az esetleges űralapú védelmi rendszer képes lesz „felderíteni, jellemezni és leküzdeni az Egyesült Államokat érő fenyegetéseket” a nagyon alacsony Föld körüli pályáról, beleértve az űrben elhelyezett nukleáris fegyvereket is.
A végrehajtási rendelet hat hónapot ad az amerikai kormánynak az űrbiztonsági stratégia végrehajtására.
Kereskedelmi űrgazdaság kialakítása
Trump végrehajtási utasítása szerint legalább 50 milliárd dollárt (43,15 milliárd eurót) különít el egy „élénk kereskedelmi űrgazdaság” létrehozására 2028-ig.
Az adminisztráció középpontjában az lesz, hogy több jól fizető munkahelyet teremtsen a repülőgépgyártásban, növelje az indulási és újraindulási tesztek számát, valamint a szakpolitikai reformokat.
Ez egy másik, augusztusi végrehajtási utasítást követett, amelyben több szövetségi ügynökséget utasított a szabályozás egyszerűsítésére, a kilövések felgyorsítására és az űrinfrastruktúra támogatására egy új gazdaság számára. Az augusztusi végrehajtási rendelet emellett megszüntette az indítások és az újraindítások környezetvédelmi felülvizsgálatát.
A kereskedelmi űrgazdaság biztosítja, hogy „az Egyesült Államok megőrizze vezető szerepét a világűr kereskedelmi hasznosításában” – áll az augusztusi rendeletben.
A decemberi végrehajtási utasítás másik része a magáncégekhez intézett felhívás is, hogy korszerűsítsék kilövési infrastruktúrájukat, így 2030-ra leváltható a Nemzetközi Űrállomás (ISS).
