Európában minden negyedik munkahely olyan algoritmusok vagy mesterséges intelligencia használatával hoz döntéseket, amelyek hatással lesznek az alkalmazottak munkaidejére. A szakszervezetek azt mondják, hogy küzdenek a munkavállalói jogok tárgyalásával.
Miközben a mesterséges intelligencia (AI) és az algoritmikus menedzsment eszközök beszivárognak Európa munkahelyeire, munkaügyi szakemberek sürgetik az Európai Uniót, hogy vezessen be új irányelvet a munkavállalók jogainak védelme érdekében.
A litván Visionary Analytics kutatási ügynökség által az Európai Bizottság számára készített tanulmány szerint Európa munkahelyeinek negyede algoritmusokat vagy mesterséges intelligenciát használ a vezetők által hagyományosan meghozott döntések automatizálására. Ez a szám várhatóan „gyorsan növekedni fog a következő 10 évben” – figyelmeztet a jelentés.
A jelentés szerint az eszközöket a toborzásban, a munkafeladatok ütemezésében, a munkások feladataik elvégzésének irányításában, felügyeletben és a dolgozók értékelésében használják, főként azok számára, akik olyan nagy platformokkal dolgoznak, mint az Uber vagy a Lyft.
Ma már a hagyományosabb munkák felé csordogál. A Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közös jelentése megállapította, hogy a francia logisztikai szektor mesterséges intelligencia-alapú útvonaltervező eszközöket használ, hogy valós időben adjon tájékoztatást a járművezetőknek, például a közúti forgalomról és a szállítási helyekről, de ez „a járművezetők kiterjedt megfigyeléséhez és felügyeletéhez” vezethet.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) közölte, hogy tagjai küzdenek a kollektív szerződések megtárgyalásával, amelyek biztosítják, hogy a munkavállalók ismerjék a munkahelyükön alkalmazott algoritmusokat és azok hatását.
„Ez egy új téma, ez egy kihívást jelentő téma, és sok szakszervezet nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel vagy kapacitással ahhoz, hogy foglalkozzon vele” – mondta Tea Jarc, az ETUC szövetségi titkára az 2022 Plusz Nextnek.
Az algoritmusok „áthatóbbá” válnak a munkában
Az algoritmikus menedzsment dönthet az alkalmazottak munkakörülményeiről, például a munkaórákról, a bérekről, a műszakokról és a teljesítményértékelésről.
Jarc szerint vannak olyan esetek, amikor az algoritmusok olyan adatokat is gyűjtenek, amelyeket nem kellene, például a mentális egészséggel kapcsolatos adatokat. Azt is elmondta, hogy a platformok akkor is nyomon követik az alkalmazottakat, amikor kijelentkeznek.
Sok esetben ezek a munkahelyek új algoritmusokat vagy mérőszámokat vezetnek be az alkalmazottak teljesítményének mérésére „a szakszervezetek vagy a munkavállalók tájékoztatása nélkül” – tette hozzá.
A Bizottság jelentésében kifejtette, hogy a meglévő uniós jogszabályok az algoritmikus irányítás által érintett munkahelyi kérdésekre – például a munka intenzitására, az átláthatóságra és a kiszámíthatóságra – összpontosítanak, de továbbra is vannak hiányosságok, például a munka- és pihenőidő megkülönböztetése.
„Itt az ideje, hogy ezek a vállalatok megértsék, nem bújhatnak el (a vezetői döntések) az algoritmusok mögé” – mondta Jarc.
Alessio Bertolini, az egyesült királyságbeli Oxford Internet Institute kutatója elmondta, hogy az algoritmikus menedzsment bizonyos minőségben az 1990-es évek óta létezik, de a közelmúltban fellépő mesterségesintelligencia-hullám következtében újjáéled.
„A következő években még többet fogunk látni az (az algoritmusok) kifinomultabb változatával, amely határozottan elterjedtebb a munkahelyeken” – mondta Bertolini.
A szakszervezeteknek nincs pénzügyi lehetőségük algoritmus szakértők felvételére
Az Uni Europa, az Európai Unióban több mint 7 millió munkavállalót képviselő szakszervezet adatai szerint Európa-szerte 23 olyan megállapodást írtak alá, amelyekben említést tesznek az algoritmikus menedzsmentről.
Azok a szakszervezetek, amelyek sikeresen tárgyaltak ezekről a megállapodásokról, többek között a Spanyol Munkavállalók Bizottsága (CCOO) és a Munkavállalók Általános Szakszervezete (UGT), valamint a Dániai Dolgozók Egyesült Szövetsége (3F). Külső szakértőket hívtak fel a kidolgozásukhoz, és megfelelő költségvetéssel rendelkeznek ahhoz, hogy ezt meg tudják tenni – mondta Jarc.
A legtöbb szakszervezet az Európai Unióban nem rendelkezik ugyanolyan erőforrásokkal, mint a nagyobb nemzeti szakszervezetek, mondta Jarc.
„Attól tartunk, hogy természetesen sok más szakszervezetnek nincs meg az anyagi lehetősége ehhez” – mondta, megjegyezve, hogy határokon átnyúló szakértőket kellene megosztani, hogy segítsenek a kevesebb erőforrással rendelkező szakszervezeteknek megállapodásokat kötni.
Jarc szerint még a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók esetében is „nagyon alacsony” a végrehajtás, és gyakran attól függ, hogy az alkalmazottak a vezetőségükhöz mennek-e, és kérnek-e további információkat arról, hogyan lehet őket megfigyelni a munkahelyükön.
Jarc szerint az algoritmikus menedzsmentre vonatkozó minden frissített jogszabálynak „több kollektív jogot” kell biztosítania a szakszervezeteknek, hogy beleléphessenek ezekbe a vitákba, és érvényesíthessék az aláírt kollektív szerződéseket.
„A jogalkotók le vannak maradva”
Jarc és Bertolini szerint Európában ez idáig az algoritmikus menedzsmenttel foglalkozó jogszabályok „nagyon korlátozottak” az olyan népszerű platformokon, mint az Uber vagy az Amazon, a koncertgazdaságban dolgozókra.
2024-ben az Európai Unió elfogadta a platformmunkásokról szóló irányelvet, amely szerint a munkavállalókat „nem lehet elbocsátani vagy elbocsátani algoritmus vagy automatizált döntéshozatali rendszer által hozott döntés alapján”.
A tagállamok által az irányelv alapján elfogadott jogszabályok azt is garantálják, hogy a munkavállalók emberi felügyelettel rendelkezzenek az algoritmusok által meghozott döntések felett. Arra is kényszeríti a vállalatokat, hogy közöljék, ha és mikor változtattak az algoritmusaikon.
Jarc és Bertolini azt mondta, hogy bár a direktíva egy nagyszerű első lépés a Big Tech platformokon dolgozók számára, már egy kicsit „elévült”, mivel csak a koncertezőkre vonatkozik.
Mindketten azt mondták, hogy szeretnének egy új uniós bizottsági irányelvet, vagy a platformmunkásokról szóló irányelv módosításait, amelyek garantálnák, hogy az EU-ban dolgozók felülvizsgálhassák a vezetőségük által hozott algoritmusos döntéseket.
„Mi, mint törvényhozók le vagyunk maradva” – mondta Jarc. „A technológia máris átveszi az uralmat… ez már a munkavállalók millióinak és millióinak valósága Európa-szerte, de nem szabályozzák”.
Ideális esetben az ETUC azt szeretné elérni, hogy ez a munkahelyi mesterséges intelligencia külön irányelveként alakuljon ki, amelyet nagyjából egy időben indítanának el az EU Bizottság minőségi foglalkoztatási ütemtervével, még az év vége előtt.
Ez volt az egyik ajánlás, amelyet Andrzej Bula, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság előadója terjesztett az EU Bizottság elé az év elején.
Az európai általános adatvédelmi szabályokban (GDPR) és az EU AI-törvényében is vannak olyan rendelkezések, amelyek védik az európaiakat, például lekérhetik a technológiai cégek által Önről és azok tárolási helyéről szóló adatokat.
