Az AI-rendszerek 2025-ben 80 millió tonna CO₂-t és annyi vizet termelhetnek, mint a világ palackozott vízipara. De nehéz mérni, mivel a technológiai cégek nem adnak ki minden részletet.
Egy új tanulmány szerint a mesterséges intelligencia (AI) szénlábnyoma 2025-ben megfelelhet New York városának vagy egy kis európai országnak, és annyi vizet fogyaszthat, mint amennyi a globális éves palackozott vízipar.
A jelentés becslése szerint az adatközpontokban futó mesterséges intelligencia rendszerek 32,6 millió és 79,7 millió tonna szén-dioxid-kibocsátásért lehetnek felelősek 2025-ben.
Ez ugyanabban a helyzetben van, mint New York City teljes kibocsátása, amely a jelentés szerint 2023-ban 52,2 millió tonna CO2-t jelent.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2025-ös adatai szerint ez Norvégia 2023-as teljes kibocsátásához hasonlítható, amely körülbelül 31,5 millió tonnára becsülhető.
Az adatközpontok olyan nagy létesítmények, amelyekben az online szolgáltatások, például felhőalapú számítástechnika, videó streaming és mesterséges intelligencia futtatására használt szerverek találhatók.
Ezek a szerverek nagy mennyiségű hőt termelnek, és gyakran vízalapú hűtőrendszerekre támaszkodnak a biztonságos működésükhöz.
Ahogy a mesterséges intelligencia és más technológiák üteme felgyorsul, az olyan adatközpontok iránti kereslet is megugrott, amelyek működéséhez energiát és vizet igényelnek a hűtéshez.
A tanulmány azt is becsüli, hogy a mesterséges intelligencia vízhasználati lábnyoma megfelelhet a palackozott víz globális éves fogyasztásának tartományának, amely 312,5 és 764,6 milliárd liter között mozog 2025-ben.
A vízfogyasztás magában foglalja mind az adatközpontok hűtésére való közvetlen felhasználást, mind a villamosenergia-termelés közvetett felhasználását. A tanulmány megállapította, hogy a közvetett vízfelhasználás akár négyszerese is lehet a közvetlen fogyasztásnak, a technológiai cégek azonban ritkán teszik közzé ezt a mérőszámot.
Európa „tisztább” előnye
A Világgazdasági Fórum adatai szerint Európa ad otthont a világ adatközpontjainak körülbelül 15 százalékának, a második helyen az Egyesült Államok után, amely nagyjából 45 százalékot képvisel.
A jelentés megjegyezte, hogy Európa profitál a lényegesen tisztább villamosenergia-termelésből.
Az európai villamosenergia-hálózatok szén-dioxid-intenzitása körülbelül 174 gramm CO₂/kilowattóra (gCO₂/kWh), ami kevesebb, mint a fele a 445 gCO₂/kWh globális átlagnak, és lényegesen alacsonyabb, mint az Egyesült Államokban (321 gCO₂/kWh).
Ez azt jelenti, hogy az Európában található adatközpontok egységnyi villamosenergia-fogyasztásra vetítve jóval kisebb szénlábnyommal rendelkeznek.
Az átláthatóság hiánya
A tanulmány kilenc nagy technológiai vállalat környezeti jelentését vizsgálta, és következetes hibákat talált az átláthatóság terén.
Egyetlen vállalat sem számol be mesterséges intelligencia-specifikus környezeti mérőszámokról, annak ellenére, hogy többen elismerték, hogy a mesterséges intelligencia a megnövekedett energiafogyasztás egyik fő mozgatórugója.
A tanulmány felülről lefelé irányuló megközelítést alkalmazott, a nagy technológiai cégek – köztük az Amazon, az Apple, a Google és a Meta – nyilvános fenntarthatósági jelentéseit kombinálva az AI villamosenergia-igényére és a hálózat intenzitási tényezőire vonatkozó becslésekkel az AI környezeti lábnyomának becsléséhez.
A szerző azonban hangsúlyozta, hogy „jelentős bizonytalanság övezi ezeket a számokat”, mivel a vállalati közzétételek ritkán tesznek különbséget a mesterséges intelligencia és a nem mesterséges intelligencia számítástechnikai tevékenységei között.
„Sürgősen további információkra van szükség az adatközpontok üzemeltetőitől a becslések pontosságának javítása és az AI-rendszerek növekvő környezeti hatásának felelősségteljes kezelése érdekében” – írta de Vries-Gao.
A többi cég a Baidu, a Microsoft, az Oracle, a Tesla és a Tencent.
Bár egyetlen vállalat sem számol be semmilyen mesterséges intelligencia-specifikus mérőszámról, az olyan cégek, mint a Google, a Meta és a Microsoft, jelentős villamosenergia-fogyasztás-növekedésről számoltak be 2023-ban és 2024-ben, ami a növekedést az MI-nek tulajdonítja.
„Mivel az adatközpontok környezeti hatása gyorsan növekszik, a technológiai szektorban is egyre sürgetőbb az átláthatóság” – tette hozzá.
A kutatás olyan új irányelvekre szólít fel, amelyek további környezeti mutatók közzétételét írják elő, beleértve a mesterséges intelligencia-rendszerek működési helyeit, az egyes helyszíneken végzett műveletek mértékét és az egyes létesítmények vízhasználati hatékonyságának (WUE) értékeit.
Az 2022 Plusz Next megkereste a technológiai cégeket, de a megjelenéskor nem kapott választ.
