Ne számítson új holland kormányra az ünnepi szezonban – mondta pénteken Dick Schoof ügyvivő miniszterelnök.
„Azt hiszem, karácsonyig még mindig miniszterelnök leszek” – jegyezte meg Schoof a kormányülésre menet. Azt mondta, hogy „elég bonyolult” lesz egy új koalíció létrehozása, és „meglepne”, ha ez még a kitüntetések felemelése előtt történne.
A centrista liberális Rob Jetten D66 pártját hirdette ki a szerdai választások győztesének az ANP holland nemzeti sajtóügynökség pénteken, most azonban megkezdődik a kormányalakítás kemény munkája.
A D66 és Geert Wilders szélsőjobboldali Szabadságpártja (PVV) egyaránt 26 mandátumot szerzett a 150 fős holland parlamentben a majdnem teljes eredmények szerint; míg a konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) 22, a baloldali Zöld Baloldal-Munkáspárt (GL-PvdA) szövetség 20, a jobbközép Kereszténydemokrata Fellebbezés (CDA) pedig 18-at kapott.
Jellemzően a legnagyobb párt kapja meg a jogot arra, hogy először próbáljon meg kormánykoalíciót összeállítani. Jetten D66-ja kismértékben megelőzi Wilders PVV-jét, mindössze 15 000 szavazattal, 99,7 százalékot számolva országosan, és az ANP pénteken közölte, hogy a D66-ot már nem lehet elkapni az első helyen. Jetten tehát egyértelmű favorit az új miniszterelnöki posztra.
De a VVD vezetője, Dilan Yeşilgöz is többször kizárta, hogy a Zöld Baloldali Munkáspárttal kormányozzon a választások előtt, ami megnehezítheti a D66 által vezetett tárgyalásokat. 26 mandátumával a D66 kivételesen kicsi, legnagyobb párt lenne a kormányban, a Zöld Baloldal-Munkáspárt nélkül pedig egy jövőbeni koalícióhoz öt pártra lenne szükség a többség eléréséhez.
Ennek azonban nem kell gondot okoznia – mondta Schoof, és a határon túlra is inspirációt keresett.
„Ez van Belgiumban, szóval lehetséges” – mondta. A pártok száma mindegy, amíg „megegyeznek abban, hogy mit akarnak csinálni, majd összetartanak és támogatják egymást” – tette hozzá.
Az eheti szavazásra mindössze két évvel az előző hollandiai választások után került sor. Schoof kormányát, amely a PVV és a VVD, a centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) és a populista Farmer-Citizen Movement (BBB) koalíciója belső viszályok jellemezte, és egy éven belül összeomlott, amikor Wilders a menekültügyi politikával kapcsolatos vita miatt kilépett pártjából.
Az NSC 20 mandátummal a 2023-as választások egyik legnagyobb nyertese volt, de a heti szavazáson egyiket sem szerezte meg. Pieter Omtzigt volt pártvezető és alapító az év elején elhagyta a politikát. A korábbi kormány többi pártja is mandátumot vesztett, köztük Wilders PVV-je, amely 11 mandátumot esett vissza.
Schoof elismerte, hogy kormánya pártjait megbüntették, míg az NSC „elpárolgott”.
„Úgy gondolom, hogy az emberek elégedetlenek azzal, amit átadtak, és amiatt, hogy a kabinetnek nem sikerült átlátnia a dolgokat” – mondta.
