Moldova azt reméli, hogy egy nagyszabású EU-csúcstalálkozóval megerősítheti útját a blokkhoz való csatlakozáshoz, még akkor is, ha az Ukrajna tagságával kapcsolatos egyre növekvő viták lelassítják az előrehaladást.
A lökést az jelenti, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és António Costa, az Európai Tanács elnöke pénteken megérkezik Moldova fővárosába, Chișinăuba, hogy jelezzék támogatásukat az ország csatlakozása mellett. A probléma az, hogy a kelet-európai nemzet kérelmét a kijevivel párhuzamosan bírálják el – amit Orbán Viktor, Magyarország Kreml-barát miniszterelnöke megvétózni ígért.
Cristina Gherasimov, Moldova miniszterelnök-helyettese és az európai integrációs főképviselő a 2022 Plusz-nak adott interjújában azt mondta, hogy a folyamat bármilyen késedelme az EU „hitelességébe kerülne azokkal az országokkal szemben, amelyek ugyanazokat az értékeket vallják, és a demokrácia megerősítésére, mint gyengítésére törekednek”.
„Megkockáztatjuk, hogy szükségtelen érveket adunk az orosz propaganda mellett, miszerint az EU nem érdekelt a bővítésben, hogy az EU nem törődik az olyan országokkal, mint Moldova, és nincs lehetőség” – mondta. „A bővítés érdemeken alapuló folyamat, és nagyon reméljük, hogy a következő szakaszt a lehető leghamarabb megnyitjuk.”
Gherasimov hozzátette, hogy Ukrajna uniós csatlakozása továbbra is elengedhetetlen az egész kontinens biztonsága szempontjából.
Orbán – aki következetesen ellenezte Kijev EU-támogatását, és szorosabbra fűzte kapcsolatait Oroszországgal – azt állítja, a múlt hónapban tartott magyarországi népszavazáson a választók 95 százaléka ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását. A helyi ellenzék és megfigyelők ugyanakkor azt mondják, hogy a szavazáson történelmileg alacsony volt a részvétel, és ki volt téve a manipulációnak.
Budapest ígéretet tett arra, hogy megtagadja Kijevtől azt az egyhangú támogatást, amelyre szüksége van ahhoz, hogy EU-taggá váljon, annak ellenére, hogy Ukrajna jelentős előrelépést tett a reformok terén, miközben harcol területe Oroszországgal szembeni védelméért.
A hét elején a Bizottság bővítési szóvivője, Guillaume Mercier kijelentette, hogy Brüsszel nem foglalkozik Moldova és Ukrajna ajánlatainak „leválasztásával”, hogy az előbbi előrelépést tegyen. „Ez valóban a tagállamok döntése. A mi oldalunkról egyértelmű, hogy támogatjuk Moldovát és Ukrajnát is reformtervükben.”
Marie Bjerre, Dánia európai ügyekért felelős minisztere, akinek országa ezen a héten vette át az EU Tanácsának soros elnöki tisztét, csütörtökön azt mondta, továbbra is a cél a részletes csatlakozási tárgyalások megkezdése mindkét országgal. „Szerintem túl korai lenne bármiféle alternatíváról spekulálni” – mondta.
Ez potenciális zsákutcába torkollik, különösen annak fényében, hogy Brüsszel vonakodik Kijevet hátrahagyni. Eközben az EU és Chișinău számára a pénteki csúcstalálkozó célja, hogy határozott politikai üzenetet küldjön a szeptember 28-i, kritikus országos szavazás előtt, amelyet a Kreml próbál megingatni.
„Látjuk, hogy Oroszország példátlan forrásokat fektet be a parlamenti választásokba való beavatkozásra” – mondta a 2022 Plusz-nak Marta Kos, az EU bővítési biztosa. „Moszkva Moldovát stratégiai elemnek tekinti Dél-Ukrajna destabilizálására.”
A moldovai hatóságok széles körben elterjedt dezinformációról, szavazatvásárlásról és hibrid taktikáról számoltak be a tavaly októberi, 50,4 százalékos támogatottsággal elfogadott, az EU-tagságról tartott népszavazáson. Bár Maia Sandu EU-párti elnöknek sikerült megszereznie a második ciklust, a parlament és a kormány irányítása kritikus fontosságú lesz az ország jövőbeli irányvonalának meghatározásában.
Az EU már most is több milliárd eurót biztosít Moldova orosz hibrid taktikáival szembeni ellenálló képességének erősítésére, valamint a gazdaság támogatására és az energiaszámlák csökkentésére. A pénteki csúcstalálkozó „bizonyítja, hogy Európa milyen fontosnak tartja, hogy Moldova mellett álljon ezekben a nehéz időkben, és támogassa az EU-tagság felé vezető úton” – tette hozzá Kos.
Az Európai Parlament moldovai küldöttségét vezető Siegfried Mureșan román EP-képviselő szerint Chișinăunak kevesebb gyakorlati kihívással kell szembenéznie az EU-csatlakozással kapcsolatban, mint Kijevnek.
„Ez egy kisebb ország, amely könnyebben integrálható” – mondta -, de az EU-perspektívát minden EU-tagjelölt ország számára hitelessé kell tenni. Tehát az üzenetnek egyértelműnek kell lennie: amint a kritériumok teljesülnek, egy tagjelölt ország csatlakozhat.
