Az európai vezetők kényes vonalat haladnak az amerikai sztrájkok elleni küzdelem között, és felkerülnek a diplomácia visszatérésére. Úgy tűnik, hogy az irániak nem szívesen térnek vissza a tárgyalásokhoz.
Az európai vezetők különféleképpen óvatosan és aggodalommal reagáltak az iráni nukleáris létesítményekkel szembeni hatalmas amerikai légi sztrájk híreire, ám mindannyian felszólítottak a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre, annak ellenére, hogy Irán azt állította, hogy a diplomáciai megoldásokat most elrontották.
Szinte minden európai és uniós vezető nyilatkozatot adott ki a közösségi médiában, és ötvözi a figyelmeztetéseket, amelyek szerint Irán nem szabad nukleáris fegyvereket fejlesztenie azzal a benyújtással, amelyet az ország diplomáciai tárgyalási rendezésre enged be.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen csatlakozott a kórushoz, kijelentve, hogy „Irán soha nem szerezhet bomba”, hanem diplomáciai megoldást kér.
„A közel -keleti feszültségekkel az új csúcson a stabilitásnak kell lennie a prioritásnak. És a nemzetközi jog tiszteletben tartása kritikus. Most Iránnak a pillanat, hogy hiteles diplomáciai megoldást vegyen fel” – írta Von Der Leyen, és hozzátette: „A tárgyalási táblázat az egyetlen hely a válság megszüntetésére.”
„Az Iránnak nem szabad megengedni, hogy nukleáris fegyvert fejlesszen ki, mivel ez veszélyt jelentene a nemzetközi biztonságra” – csapott be Kaja Kallas, az EU külpolitikai vezetője. „Minden oldalt sürgetem, hogy térjen vissza a tárgyalási asztalhoz, és megakadályozza a további fokozódást” – mondta Kallas egy postán, hogy az EU külügyminiszterek holnap megvitatják a helyzetet.
Antonio Costa – Mély riasztás a helyzetben
Az EU Tanácsának elnöke, Antonio Costa mély riasztást regisztrált a Közel -Keletről érkező hírekkel, az X -en. „Felszólítom minden felet, hogy mutassa be a nemzetközi jog és a nukleáris biztonság tiszteletét és tiszteletben tartását” – tette közzé a Tanács elnöke, és hozzátette: „A diplomácia továbbra is az egyetlen módja annak, hogy a békét és a biztonságot a közel -keleti régióba hozza.
„Az EU továbbra is kapcsolatba lép a felekkel és partnereinkkel, hogy békés megoldást találjon a tárgyalóasztalnál” – írta.
A német kancellár, Friedrich Merz vasárnap felhívta az ország biztonsági kabinetjének ülését, és sürgette Iránt, hogy „azonnal kezdje el a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal és Izraelrel, és jöjjön a konfliktus diplomáciai megoldása” – mondta szóvivője, Stefan Kornelius.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer hasonló választ adott ki: sem teljes mértékben támogató, sem távolról nem kritikus az amerikai akcióval szemben.
„Az iráni nukleáris program elleni sztrájkok kivételes léptékűek” – jegyezte meg a finn elnök, Alexander Stubb.
„Finnország számára fontos, hogy Irán ne dolgozzon ki nukleáris fegyvert, és hogy a világon ne jelenjenek meg új nukleáris fegyverállamok” – írta Stubb, és hozzátette: „A közel -keleti bosszú spiráljának véget kell vetniük. A fenntartható megoldáshoz diplomáciát, párbeszédet és tiszteletet kell tartanunk a nemzetközi törvényben. Szorosan figyeljük a helyzetet és folytatjuk a partnereinkkel folytatott megbeszéléseket.”
Az olasz miniszterelnök, Giorgia Meloni a legnagyobb figyelmet követi az iráni válságot, és ma reggel videokonferenciát rendezett az illetékes miniszterekkel és az ország legfontosabb hírszerző tisztviselőivel – jelentette az ANSA olasz hírügynökség, hivatkozva a Palazzo Chigi forrásokra.
A miniszterelnök a következő órákban kapcsolatba lép a régió kulcsfontosságú szövetségeseivel és vezetõivel, a jelentés szerint, amely hozzátette, hogy Olaszország „folytatja erőfeszítéseit, hogy a feleket a tárgyalóasztalhoz hozzák”.
Megjegyzés a Franciaországtól való elválasztott óvatosságról
A francia külügyminiszter, Jean-Noël Barrot, kissé kevésbé támogató hangot adott az amerikai légitámadásokról, amelyek az X-es üzenetben kijelentették, hogy Franciaország „nagy aggodalommal” tudomásul vette az amerikai sztrájkokat, de „nem vett részt sem ezekben a sztrájkokban, sem a tervezésükben”.
Barrot felszólította a „minden felet”, hogy mutassa meg a visszafogást és elkerülje a konfliktus minden „eszkalációját”, és ragaszkodott ahhoz, hogy a „tartós megoldást” tárgyaljanak a nukleáris nem proliferációs szerződés keretében.
Emmanuel Macron francia elnök nem adott nyilvános reakciót a vasárnap reggel a fejleményekre.
„Ma reggel beszéltem Szaúd -Arábia koronahercegjével, az Omán szultánjával, az Egyesült Arab Emírségek elnökével és a Katar emírjével, hogy kifejezzék szolidaritásunkat” – jelentette be Macron később az X -en.
„Az iráni elnöknek megismételtem a Cécile Kohler és Jacques Paris honfitársaink azonnali szabadon bocsátása iránti igényünket” – írta Macron.
„Az éjszakai sztrájkok után felszólítottam a de-eskalációra és Iránra, hogy gyakorolja a legnagyobb korlátozást ebben a veszélyes kontextusban, hogy visszatérjen a diplomáciai csatornákhoz”-mondta a Post, és hozzátette: „A párbeszéd, Irán egyértelmű elkötelezettsége az egész régió legrosszabb kockázatának.
Ugyanakkor úgy tűnik, hogy Teherán, legalább rövid távon, valószínűleg nem válaszol a diplomáciára való visszatérés iránti keresletre.
Az iráni külügyminiszter, Seybas Araghchi közzétette az X -et, mondván: „A múlt héten tárgyalásokon zajlottunk az Egyesült Államokkal, amikor Izrael úgy döntött, hogy felrobbantja ezt a diplomáciát.”
„Ezen a héten tárgyalásokat folytattunk az E3/EU -val, amikor az Egyesült Államok úgy döntött, hogy felrobbantja azt a diplomáciát.”
A Keir Starmer és Kaja Kallas közvetlen céljából, Araghchi megkérdezte: „Milyen következtetést vonna le?”
„Nagy -Britanniának és az EU magas képviselőjének, Iránnak kell” visszatérnie „az asztalhoz. De hogyan lehet Irán visszatérni valamihez, amit soha nem hagyott el, nem is beszélve arról, hogy felrobbant?”
Míg az EU külügyminiszterei holnap Brüsszelben találkoznak, Araghchi Moszkvában lesz kenyeret, amelyet Vlagyimir Putyinnal törünk, ami rossz ómen lesz azoknak az európai vezetőknek, akik diplomáciai kilépést keresnek a jelenlegi helyzetből.
