A felmérés a NATO vezetõinek csúcstalálkozójának előestéjén érkezik, ahol várhatóan több mint kétszerese a Szövetség védelmi kiadási célpontjának.
A nemzetvédelmi kiadások növelésének támogatása Európában széles körben elterjedt, bár úgy tűnik, hogy a legtöbb úgy gondolja, hogy az USA -tól függetlenné válik az évtized vége előtti biztonság és védelem szempontjából, egy nagy új felmérés.
Az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) által a 12 európai országban megkérdezett több mint 16 400 válaszadó (ECFR) több mint 16 400 válaszadó kijelentette, hogy az országuk mellett állnak, és egyértelmű többséggel növelik a nemzetvédelmi kiadásaikat Lengyelországban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban és Portugáliában.
A pluralitások Romániában (50%), Spanyolországban (46%), Franciaországban (45%), Magyarországon (45%), Németországban (47%) és Svájcban (40%) szintén támogatták a megnövekedett védelmi kiadásokat, amelyekben Olaszországban az egyetlen olyan ország, ahol a többség (57%) vagy „kissé” vagy „erősen” volt az ötlet.
Ugyanakkor a közvélemény -kutatás azt is megállapítja, hogy az EU azon képessége miatt, hogy függetlenné váljon az Egyesült Államoktól, az elkövetkező öt év védelme és biztonsága szempontjából magas.
Csak Dániában és Portugáliában a válaszadók többsége optimistának érezte magát az USA -tól való függetlenség elérése érdekében az évtized fordulója előtt. Úgy tűnt, hogy a legtöbb francia és Románia válaszadója úgy gondolja, hogy lehetséges (44%, illetve 45%).
De Lengyelországban, Észtországban és Spanyolországban a legtöbb ember fordított. Olaszországban és Magyarországon a válaszadók többsége (54%, illetve 51%) a biztonság és a védelemre vonatkozó EU autonómiáját „nagyon nehéznek” vagy „gyakorlatilag lehetetlennek” tekinti a következő öt évben.
A németek időközben többé -kevésbé egyenletesen oszlanak meg a kérdésre, 44% -uk úgy gondolja, hogy lehetséges, és 45% -uk nehéznek vagy meglehetősen lehetetlennek tartott.
Az Ukrajna számára nyújtott támogatás azonban nem függ a washingtoni folyamatos támogatástól – találja meg a felmérés.
A megkérdezett 12 ország közül 11 -ben a többség vagy többlet ellentétes azzal a gondolattal, hogy Európa visszavonja Ukrajna katonai támogatását, és arra készteti Ukrajnát, hogy feladja az Oroszország által elfoglalt területet, vagy felemelje Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, még akkor is, ha az Egyesült Államok áthelyezi politikáját ezekre a pontokra.
A Donald Trump effektus
Az eredményeket részben Donald Trump visszatérése a Fehér Házba való visszatérés és az európai anti-európai retorika vezérli, amelyet az ő adminisztrációjában a kereskedelem és a védelem során alkalmaztak, amely egyes európai országokban az amerikaiak elleni érzelmeket váltotta ki.
Ennek ellenére, bár a tíz országban az emberek többsége úgy gondolta, hogy Trump károsítja az EU és az Egyesült Államok közötti kapcsolatot, a legtöbb véleménye szerint a kapcsolatot javítják, miután elhagyja az irodát.
A felmérés egy nappal azelőtt érkezik, hogy a 32 NATO -tagállam vezetõi összegyûltek Hágaiban éves csúcstalálkozójukra.
Trump azt követelte, hogy a szövetség védelmi kiadási célpontját a GDP szintjének jelenlegi 2% -áról 5% -ra emelje, és kétségbe vonja Washington hosszú távú támogatását az európai biztonság iránt.
Az asztalra tett javaslat az alapvető katonai kiadások 3,5% -ra történő növekedését tervezi, további 1,5% -kal a védekezéssel kapcsolatos beruházásokról, amelyek magukban foglalják az infrastruktúrát, a kiberbiztonságot és a pénzt a biztonság teljes társadalmi megközelítésének növelése érdekében.
Ennek ellenére Spanyolország hideg vizet öntött az új célpont fölé, amelyet minden szövetségesnek egyhangúlag jóvá kell hagynia. Pedro Sánchez miniszterelnök Mark Rutte, a NATO titkárának a múlt héten írt levelében, hogy Madrid „nem vállalhatja el egy konkrét kiadási célt a GDP szempontjából”.
„Spanyolország számára az 5% -os célkitűzés elkötelezettsége nemcsak ésszerűtlen lenne, hanem ellenproduktív is, mivel ez elmozdítja Spanyolországot az optimális kiadásoktól, és ez akadályozná az EU folyamatos erőfeszítéseit a biztonság és a védelmi ökoszisztéma megerősítése érdekében” – írta Sánchez az Associated Press által látott levélben.
Az ECFR -felmérés azonban megjegyzi, hogy a spanyol válaszadók kissé aggódtak amiatt, hogy országuk nem költött eleget a védelemre, a biztonságuk rovására, mint amennyire túl sokat költöttek a védelemre a nyilvános kiadások más területeinek rovására. A túlnyomó többség azonban nem kiejtette magát a kérdésben.
Valójában ebben a kérdésben a 12 ország egyenletesen szétválva volt, Dániával, az Egyesült Királysággal, Lengyelországgal, Romániával és Németországgal, és csatlakoztak spanyol társaikhoz, és a másik hat országhoz, amelyek a másik álláspontot részesítik előnyben.
Az EU arra törekedett, hogy a félelem egy részét a védelmi termelés és a telepítés fellendítésére irányuló programjával igyon, amely reméli, hogy a tagállamokat 800 milliárd eurót fekteti be az ágazatba az elkövetkező négy évben.
A terv fő pénzügyi tűzerője abból származik, hogy lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy eltérjenek a blokk szigorú fiskális szabályaitól, feltéve, hogy a kiegészítő kiadásokat kizárólag a védelembe öntik. A másik pillér, az úgynevezett biztonságosnak, azt látja, hogy a Bizottság preferenciális áron nyújt kölcsönöket a tagállamoknak, mint a legtöbb, ha maguknak a piacon gyűjtik a pénzt. Az EU végrehajtója lehetővé teszi a kiaknázatlan EU -pénzeszközöket is, amelyeket korábban más programok számára különítettek meg a védelmi kiadásokra.
A védelemnek a csütörtökön az EU vezetõinek csúcstalálkozójának napirendjének egyik legfontosabb témája.
