A heti beszélgetési kiállításunk ebben a kiadásában a panelisták megvitatják a németországi új koalíciós kormányt, a romániai elnökválasztást és az áramkimaradás következményeit Délnyugat -Európában.
Sokk és zavarba kerül Berlinben! Friedrich Merz -t a Bundestag csak az új német kancellárnak választotta a szavazás második fordulójában. Ez soha nem történt meg a Szövetségi Köztársaság történetében.
Már sérült -e az áruk, mielőtt eljuttathatja a show -t az úton? Lehet -e koalíciója még mindig együttmûködni a bizalom szellemében? És mi van az Európa ambiciózus terveivel?
Kérdések az Európai Parlament kiadásában szereplő testületünk számára: Damian Boeselager, a zöldekkel ülő német Volt Pártból, Anna Stürgkh a Renew Európából (Ausztria) és Siegfried Mureșan -ból, az Európai Poeple -pártból (Románia).
A korszak Friedrich Merz egy robbantással indult. A 69 éves kor nem kapta meg az első fordulóban a 316 szavazat szükséges többségét. Senki sem számított rá!
A Bundestag legnagyobb erõjévé változtató pillanatnyi választások utáni három hónapban Merz már a konzervatív társak és a média szövetségeseik tartós támadásainak alá került, hogy túl sokat adtak a szociáldemokratáknak, koalíciós partnerének.
És még azelőtt, hogy belépett a kancelláriumba! A kérdés az, hogy kik voltak a disszidensek, a keresztény demokraták vagy a szociáldemokraták – vagy mindkettő? Néhányan árulóknak hívták őket. Egy dolog biztos: az új kormány komoly bizalmatlansággal kezdődik a saját sorában.
Kár, mivel Berlinben és Brüsszelben óriási elvárások vannak, hogy a Merz újjáéled a gazdaságot, visszahozza Európát a pályára, javítja a porlasztó francia-német motort, Reigns Trumpban és Tames migrációban. Végül mindezhez eljön?
A második téma a romániai politikai thriller volt, ahol a szélsőjobboldali euroszkeptikus George Simion megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját.
Az újjáépítésre szükség volt, miután az ország legfelsõbb bírósága az orosz manipuláció kísérlete miatt tavaly decemberi választásokon megsemmisült. Egy olyan döntés, amelyet a globális szélső jobboldal, beleértve a Trump adminisztrációját, élesen bírálta. A Simion győzelme komoly hatással lehet Európára – mondják a politikai megfigyelők.
Május 18 -án a szavazók két radikálisan eltérő jelölt, Simion és Nicusor Dan, a Bukarest polgármestere között éles választást kapnak.
Simion, a Román Egység Párt nacionalista szövetségének vezetője egyre inkább összehangolta retorikáját és pozícióját a Kreml érdeklődésének szimpatikusával. Egy nemrégiben és széles körben kritizált nyilatkozatban Simion azt állította, hogy Oroszország nem jelent veszélyt a NATO -ra.
Ellenfele Dan, a matematika hátterével és az európai progresszív orientációval rendelkező független jelölt. Ezért a szavazóknak két alapvetően eltérő látomás között kell dönteniük.
Vajon a románok fenntartják-e az ország európai tanfolyamát? Vagy az EU-ellenes erők érvényesülnek?
Végül a testület megvitatta a Big Blackout következményeit, amelyek a közelmúltban Franciaország Ibériai -félszigetre és Franciaország részeire ütköztek.
A közlekedési lámpák meghibásodtak, a felvonók leálltak, az elektronikus fizetések lebontottak – és a városokban az emberek beléptek, hogy segítsenek egymásnak. Az áramszünetet valószínűleg technikai kérdések váltották ki, bár a pontos ok továbbra sem tisztázott.
Megtörténhet -e újra Európában másutt? Felkészültünk egy nagy energiabiztonsági válságra?
