A mesterséges intelligencia által generált állatokról készült felvételek milliókat néznek meg az interneten, de a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ez is torzítja a vadon élő állatok viselkedésének megértését, és alááshatja a természetvédelem támogatását.
Egy tanulmány megállapította, hogy a közösségi médiában készített állatokról készült felvételek torzítják a természetvédelmi erőfeszítéseket, és alááshatják a veszélyeztetett fajok iránti nyilvános támogatást.
A Cordobai Egyetem kutatói által a Conservation Biology folyóiratban publikált tanulmány szerint a generatív mesterséges intelligencia eszközök ma már képesek meggyőző vadvideókat és fényképeket készíteni, amelyek soha nem történtek meg.
A szerzők, José Guerrero-Casado, Tamara Murillo-Jiménez, Antonio Carpio, Francisco Tortosa és Rocío Serrano-Rodríguez azzal érvelnek, hogy ez a tartalom egyre inkább befolyásolja, hogy a közvélemény hogyan értelmezi az állatok viselkedését, gyakran helytelenül.
A kutatók egyik példája egy vírusos mesterséges intelligencia-videó, amelyen különféle madárfajok láthatók, amint fiókákat oltalmaznak az eső elől, és amelyet széles körben megosztottak az „igazi anyai szeretetként” leíró feliratokkal.
A keretezésből hiányzik a megalapozott tény: a madárfajok 90%-ánál a hímek is részt vesznek a fiókák nevelésében, míg sok hüllő, kétéltű és hal egyáltalán nem gondoskodik a szülői gondoskodásról.
A cikk rámutat a fajok közötti kitalált interakciókra is, mint például a ragadozókról és a zsákmányról készített koholt felvételek, vagy a paraziták és gazdáik, amelyek hihetetlenül szeretettel viselkednek egymással.
A szerzők külön kiemelik azokat a videókat, amelyek az emberek és a vadon élő állatok közötti kitalált kötelékeket mutatják be, köztük egy klipet egy jegesmedvéről, akit halászok mentettek meg, és túlzott hálával reagál.
A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen jelenetek hamis biztonságérzetet keltenek az emberekben a vadon élő állatok körül, és ösztönözhetik az egzotikus háziállatok iránti keresletet, elősegítve az illegális vadon élő állatok kereskedelmét.
Az „aranyos” állatok védelme
A kutatók arra is számítanak, hogy a mesterséges intelligencia által generált tartalom az emlősök felé torzul, mivel ezek a fajok már általában a legjobban teljesítenek a közösségi médiában.
Figyelmeztetnek, hogy ez megerősítheti a meglévő finanszírozási egyensúlyhiányt, és a kevésbé népszerű állatcsoportok védelmi projektjei vesztesek lesznek.
Arra is figyelmeztetnek, hogy a hamis, helycímkével ellátott vadon élő állatokról készült felvételek olyan helyszínekre terelhetik a turistákat, ahol a bemutatott állat valójában soha nem volt jelen, és ez növeli az ökoszisztémákra nehezedő nyomást.
A tanulmány nem javasolja a javítást, elismerve, hogy a mesterséges intelligencia tartalmának globális szabályozása nem valószínű a közeljövőben, és ehelyett szélesebb körű médiaműveltségi oktatást szorgalmaz, hogy a közönség megtanulja megkérdőjelezni azt, amit az interneten lát.
A polgári tudományos adatok veszélyben vannak
Az eredmények egy külön figyelmeztetést tükröznek, amelyet a Nature Ecology and Evolution című folyóiratban író kutatók adtak ki ezen a héten, akik azzal érvelnek, hogy az MI által manipulált fényképek, hangok és videók, amelyeket a polgárok tudományos platformjaira küldtek, megfertőzhetik azokat az adatokat, amelyekre a kutatók támaszkodnak a fajok előfordulásának és viselkedésének nyomon követésében, ami hibás ökológiai következtetésekhez vezethet.
A kutatók rámutatnak a túlzott javításra, mint a gyakoribb problémára, nem pedig a nyílt kitalációra.
A szerkesztő eszközök kivonhatják vagy megváltoztathatják a fajok azonosítására használt fizikai jellemzőket, és néha teljesen félreazonosítást okozhatnak.
Egy valós esetre hivatkoznak, amikor az iNaturalistnak első észlelésként egy fényképet adtak át az iNaturalistnak, amelyről azt hiszik, hogy egy vörösszárnyú feketerigó látható, egy észak-amerikai faj, amelyet korábban soha nem jegyeztek fel Brazíliában.
A madár valójában epaulet oriole volt, a régióban gyakori faj. A képet „újjáépítették” a Google mesterséges intelligencia-képszerkesztője segítségével, amely az észak-amerikai madárra emlékeztető jelöléseket adott hozzá, valószínűleg ennek a fajnak a súlyosabb ábrázolását tükrözi az eszköz edzési adataiban.
A kutatók hangsúlyozzák, a hozzászólónak nem állt szándékában senkit félrevezetni. A céljuk szerintük pusztán kozmetikai volt: egy szebb kép.
A csapat azt állítja, hogy ugyanazt a hibát egymástól függetlenül sikerült megismételniük az AI szerkesztő eszközök segítségével. Arra a következtetésre jutottak, hogy sürgősen fel kell hívni a közreműködők figyelmét arra, hogy ez a fajta szerkesztés mekkora kárt okozhat a tudományos adatokban.
