A forgalmas úton való hosszú távú expozíció növelheti a Parkinson-kór kialakulásának esélyét, bár a ház csendes része védelmet nyújthat – derül ki egy új kutatásból.
Egy új tanulmány szerint a közúti forgalom zajának való hosszú távú kitettség a Parkinson-kór magasabb kockázatával járt együtt, valószínűleg az alvászavarok és a szisztémás stressz miatt.
Dán kutatók több mint hárommillió lakost elemeztek annak megállapítására, hogy a különböző lakóterületeken és helyeken a tartós zaj növeli-e ennek a neurodegeneratív rendellenességnek a kockázatát.
A JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány több mint hárommillió dánt vizsgált 2000 és 2017 között, akik legalább 40 évesek voltak, és a vizsgálat kezdetén mentesek voltak Parkinson-kórtól.
A kutatók megállapították, hogy minden durván 11 decibeles (dB) zajnövekedés az otthon legveszélyeztetettebb oldalán körülbelül 3%-kal nőtt a Parkinson-kór kockázata.
Az otthon csendes, forgalomnak legkevésbé kitett oldalán a Parkinson-kór kockázata 4%-kal nőtt minden további 9 dB zaj után.
Ugyanakkor a tanulmány megállapította, hogy a csendes oldal – ahol a ház egyik oldala legalább 10 dB-lel csendesebb, mint a másik – védőpufferként működik, amely mérsékelheti ezeket a káros hatásokat, különösen a magasabb általános zajszinttel élők számára.
A csendes oldallal nem rendelkező emberek tartósabb és elkerülhetetlenebb zajszinttel szembesülnek, különösen éjszaka, ami a szerzők szerint károsabb.
A tanulmány szerzői hozzátették, hogy a korábbi tanulmányok, amelyek csak a ház leghangosabb oldalát vizsgálták, alábecsülhetik az egészségügyi kockázatokat, mivel nem veszik figyelembe, hogy a lakóknak van-e csendes helyük elhúzódni.
Az eredmények konzisztensek voltak a nemtől, az iskolai végzettségtől, a jövedelemtől, az élettársi helyzettől és a népsűrűségtől függetlenül.
Hogyan befolyásolja a zaj a Parkinson-kór kockázatát?
A szerzők szerint ezek az eredmények biológiailag valószínűek, mivel a krónikus zaj megzavarhatja az alvást, ami létfontosságú az agy egészségéhez, és stresszreakciót is kiválthat a szervezetben.
Ezenkívül „ideggyulladást” és oxidatív stresszt okozhat az agyban, különösen a dopamintermeléssel kapcsolatos területeken.
A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség világszerte, amely a legújabb kutatások szerint több mint 11 millió embert érint. A teher a következő évtizedekben várhatóan több mint kétszeresére fog nőni, mivel az emberek tovább élnek, és egyes országokban népességnövekedés tapasztalható.
Parkinson-kórban az agy idegsejtjei, úgynevezett neuronok lassan lebomlanak vagy elhalnak. Sok tünetet a dopamintermelő neuronok elvesztése okoz, ami szabálytalan agyműködést eredményez.
Az állapot pontos oka nem ismert, és jelenleg nincs gyógymód.
„Ezért a potenciálisan módosítható környezeti tényezők azonosítása közegészségügyi prioritás” – mondta Fernando Alonso Frech, a HM CINAC Átfogó Idegtudományi Központ neurológusa és kutatója, aki nem vett részt a tanulmányban.
Hozzátette: a közlekedési zajnak kitett lakosság nagy hányada azt jelenti, hogy ennek jelentős közegészségügyi hatása lehet.
„Ebben az összefüggésben a megállapítások megerősítik a városi zajszennyezés csökkentését célzó politikák fontosságát olyan stratégiákon keresztül, mint a várostervezés, a zajfalak kialakítása, a forgalom csökkentése a lakóterületeken, vagy a zajnak kevésbé kitett homlokzatokkal és pihenőterekkel ellátott lakások tervezése.”






