Aláírta szombaton az Alaptörvény tizenhetedik módosítását Sulyok Tamás köztársasági elnök – közölte a Facebookon. Az ülõ elnök mandátuma a hatálybalépést követõ napon jár le.
Sulyok Tamás aláírta Magyarország alaptörvényének tizenhetedik módosítását, ezzel a lépéssel véget ér saját köztársasági elnöki mandátuma.
Az államfő a Facebookon közzétett beszédében példátlannak és szégyenletesnek minősítette a lemondását kikényszerítő alkotmánymódosítást.
„Egyetlen mondattal ez a módosítás megszünteti az ülő köztársasági elnök mandátumát. Ez a mondat csatlakozik azon kényszerű gordiuszi fixek sorához, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenletes történelmi példáiként maradnak az utókor számára” – mondta.
A leköszönő államfő élesen bírálta a távozását kikényszerítő törvényt, azt a jogállamiság és az intézmények függetlensége elleni nyílt támadásnak, valamint a választójog példátlan korlátozásának nevezve. Egyúttal elismerte, hogy a módosítás aláírásának megtagadása önmagában jogsértő lenne, ezért aláírta.
„Aláírásom a végső pecsétje elnöki kötelezettségeimnek, valamint az elnöki intézmény iránti teljes és feltétlen tiszteletemnek. Ez annak a jele, hogy Magyarország Alaptörvényét mindig betartottam és soha nem sértettem meg, de maradandó bizonyítéka lesz annak is, hogy a szabad társadalom alapértékei – a jogállamiság, a demokrácia és a hatalom megosztásának kizárólagos felelőssége – a hatalom csapdájáért. A döntés az alkotmányt módosító hatalomé” – mondta a távozó Sulyok.
Forsthoffer lesz az ideiglenes elnök
A törvény szerint a hivatalban lévő köztársasági elnök mandátuma a módosítás hatálybalépését követő napon jár le.
Ettől a pillanattól az új államfő megválasztásáig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke tölti be az ideiglenes elnöki tisztet. Ezt követően az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre a parlament államfőt választ.
A Sulyok Tamás köztársasági elnöki mandátumát lezáró tizenhetedik Alaptörvény-módosítás 12 éves (vagy három ciklusú) képviselői mandátumot, az alkotmánybírók legfeljebb 70 éves korhatárát, valamint a Kúria (Legfelsőbb Bírósági Hivatal) és az Országos Ítélőtábla (OBH) elnökének visszahívását is bevezeti. Lehetővé teszi a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását is.
Az Alaptörvény záró és vegyes rendelkezései közé egy olyan kitétel került, amely lehetővé teszi a jelenlegi elnök, Sulyok Tamás menesztését.
Magyar Péter miniszterelnök a választási kampány során, és az április 12-i, a Tisza-párt kétharmados többséget adó szavazás óta többször is lemondásra szólította fel az elnököt és más állami intézmények vezetőit, arra hivatkozva, hogy az Orbán-kormány bábjaként viselkedtek.
A Görög Márta igazságügy-miniszter által aláírt Alaptörvény-módosítás időbeli korlátot vezet be a képviselői mandátumhoz: a jövőben nem indulhat képviselőként az, aki már legalább 12 éve betöltötte ezt a tisztséget, vagy legalább háromszor beválasztották a parlamentbe. A változás nem érinti a parlamenti képviselők jelenlegi mandátumát.
A törvény jelentős változásokat hoz az Alkotmánybíróság összetételében. A törvényszék 15 tagját a jövőben a parlament kétharmados többséggel választja meg tizenkét év helyett kilenc évre, és mandátumuk 70. életévük betöltésével jár le.
Az Alkotmánybíróság elnöke is felmentette
Ez a rendelkezés Polt Pétert, a bíróság elnökét és további három bírót érinti. A bíróság elnökét ezentúl nem a parlament, hanem az Alkotmánybíróság tagjai választják három évre.
Az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogköre visszaáll. Ezeket az Alaptörvény 2013-as módosítása csökkentette, amely korlátozta a bíróságnak egyebek mellett a központi költségvetésre, valamint az adókra, illetékekre és társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát.
Módosultak a Kúria és az OBH elnökének megválasztására és megbízatásának idejére vonatkozó szabályok is. A Kúria és az OBH elnöki posztjára a jövőben a bírák sarkalatos törvényben meghatározott módon legfeljebb három-három jelöltet állíthatnak. Közülük a köztársasági elnök minden posztra kiválaszt egy jelöltet, és benyújtja megválasztásukat a parlamentnek.
A Kúria és az OBH elnökének mandátuma kilencről hat évre rövidül. A módosítás meghatározza a megbízatásuk megszűnésének indokait, és sarkalatos törvényben meghatározott eljárások szerint lehetővé teszi a bírák kezdeményezésére történő visszahívásukat.
Az Alaptörvény immár azt is előírja, hogy a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy használt közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése érdekében Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal fog működni. A hivatal független, és a törvényben meghatározottak szerint ügyészként vesz részt az állam büntetőjogi követeléseinek érvényesítésében. Elnökét és alelnökeit a parlament választja meg hat évre kétharmados többséggel.
A módosítás visszafordítja az Orbán-kormány által 2023-ban bevezetett változást, amely a megyéket „vármegye” névre keresztelte; az Alaptörvény most visszaállítja a „megye” (megye) kifejezést. Kiköti azt is, hogy a „vármegye” megjelölés a módosítás október 1-jei hatálybalépése után is használható legyen, mindaddig, amíg a „megye” névre való áttérés nem hajtható végre a felelős gazdálkodás elveinek megfelelően.
Október 1-től megszűnik az Országgyűlési Őrség is.
A módosítás több területen megszünteti a sarkalatos törvényi szabályozás követelményét. A jövőben egyszerű többséggel módosíthatók a címer és a zászló használatára, valamint az állami kitüntetésekre vonatkozó szabályok. Szintén sarkalatos jelentőségűek a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságról, a Magyar Nemzeti Bankról és az Állami Számvevőszékről szóló törvények, valamint a parlamenti bizottságok vizsgálati tevékenységét, valamint az adózás és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait szabályozó jogszabályok.
Az eredeti alaptörvény-módosítási tervezettől eltérően – és a törvényalkotási bizottság javaslata alapján – a földtörvény és a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény továbbra is sarkalatos marad.
Megszűnik a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának követelménye az államháztartási törvény elfogadásához, és hatályát veszti a „közpénz” törvényi definíciója – amely jelenleg úgy fogalmaz, hogy a közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése. Az indoklás szerint annak részletes kodifikációja indokolatlanul szűkítette a fogalom értelmezési körét és korlátozta az információszabadság gyakorlását.
A parlament július 13-án 139 igen szavazattal, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a módosítást. A törvényjavaslatot a kormány nevében Magyar Péter miniszterelnök nyújtotta be az Országgyűlésnek. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja bojkottálta az ülést.
A preambulum szerint a módosítás célja, hogy az új alkotmány hatálybalépéséig garantálja az állam törvényes működésének elengedhetetlen intézményi feltételeit, valamint megalapozza az alkotmányos demokrácia helyreállítását. Kimondja, hogy a parlament széles körű társadalmi és szakmai egyeztetést követően kidolgozza Magyarország új alkotmányát, amely a népszuverenitáson, a hatalmi ágak szétválasztásán, a jogállamiságon és az alapjogok védelmén alapul.
