Egy dokumentumtervezet azt mutatja, hogy az EU lehetővé kívánja tenni a biztonsági kockázatot jelentő külföldi cégek kizárását közbeszerzési piacáról, különös tekintettel az adatátvitelre, valamint az blokk technológiától és ásványi anyagoktól való függőségének fegyveressé tételére.
Az 2022 Plusz birtokába került, és szeptemberben benyújtandó rendelettervezetben az Európai Bizottság azt tervezi, hogy szigorítja az uniós piachoz való hozzáférést azáltal, hogy lehetővé teszi a hatóságok számára, hogy kizárják a beavatkozási kockázatot jelentő külföldi vállalatokat a közbeszerzésekből.
A javaslattervezet a megnövekedett geopolitikai feszültségek közepette, az érzékeny közszolgálatokból Pekingbe és Washingtonba történő adatszivárgás miatti aggodalmak, valamint az EU Kínából származó ritkaföldfémektől és technológiai termékektől való függésének fegyveressé tétele miatt született.
A dokumentumtervezet azt javasolja, hogy „az állami vevők – adott esetben – a beszerzési eljárás bármely szakaszában – a tervezéstől és a piaci konzultációtól a szerződés odaítéléséig és végrehajtásáig – megfelelő intézkedéseket tegyenek az Unió biztonságának és közbiztonsági érdekeinek védelmében”.
A dokumentum hozzáteszi, hogy a közbeszerzési szerződések biztonságát vagy közbiztonságát veszélyeztető kockázatok merülhetnek fel olyan cégekből, amelyek „tulajdonosi, irányítási vagy finanszírozási struktúrája” „az ebbe a jogosulatlan beavatkozás vagy befolyás kockázatát” viseli, valamint olyan vállalatokból, amelyeknek „a harmadik ország jogszabályainak való kitettsége (…) érzékeny információk nyilvánosságra hozatalára vagy a szerződés teljesítésének megzavarására kényszerítheti”.
Végezetül, az állami vásárlók európai preferenciát vezessenek be a közbeszerzések során, bár a rendelettervezet ezt nem tenné kötelezővé.
A javaslat hatálya alá tartozó ágazatok közé tartozik az energia, a víz, a közlekedés, a postai szolgáltatások, valamint a gáz- és olajkitermelés.
Az ilyen rendelkezések megerősíthetik az EU protekcionista elmozdulását a „Made in Europe” stratégia felé, amelyet az EU végrehajtó hatósága már tavaly márciusban javasolt olyan stratégiai ágazatok számára, mint a tiszta technológiák, az autóipar és az energiaintenzív iparágak.
A külföldi beavatkozások és adattovábbítás kockázatai az elmúlt években egyre élesebbé váltak, mivel az Egyesült Államok és Kína is olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy felkérjék a joghatóságuk alá tartozó vállalatokat az EU-ban tárolt adatok továbbítására.
Egyes európai kormányok már lépéseket tesznek e kockázatok mérséklésére. A francia kormány áprilisban felmondta a Microsofttal kötött szerződését a francia egészségügyi adatok védelmére, júniusban pedig a Palantir amerikai technológiai céget a francia ChapsVision céggel váltotta fel az ország hazai titkosszolgálata, a Belbiztonsági Főigazgatóság birtokában lévő érzékeny információk feldolgozására.
Az elmúlt néhány évben több uniós ország, köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Dánia is felmondott vagy megtagadt a Huawei kínai távközlési óriáscéggel kötött közbeszerzési szerződéseket biztonsági aggályai miatt.
A rendelettervezet emellett a „kritikus infrastruktúra, kritikus ellátási láncok, létfontosságú technológiák vagy alapvető szolgáltatások védelmét, a fizikai, kiber- vagy hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességet, valamint azok megzavarásának megelőzését és védelmét kívánja megvédeni, beleértve a harmadik országbeli beszállítóktól való káros stratégiai függőségeket is”.
Tavaly Kína elzárta az EU-t a ritkaföldfém ásványok exportjától, amelyek elengedhetetlenek a zöld technológiák és a védelmi szektor számára. Megakadályozta továbbá a kínai Wingtech tulajdonában lévő holland székhelyű Nexperiát abban, hogy az EU autóiparához nélkülözhetetlen kínai chipeket importáljon.
