Május óta a nagy hőhullámok gyors egymásutánja arra utal, hogy a szélsőséges hőség már nem elszigetelt esemény, hanem az európai nyarak egyre elhúzódóbb jellemzője.
Az Európai Unió éghajlatváltozással foglalkozó szolgálatai szerint az idei június volt a valaha mért legmelegebb Nyugat-Európában, és a második legmelegebb a világon, 1,39 °C-kal meghaladta az iparosodás előtti becsült átlagot.
A rekordot döntõ szárazföldi hõmérséklet egybeesett a valaha megfigyelt legmelegebb júniusi tengerfelszíni hõmérsékletekkel, hangsúlyozva a Föld éghajlati rendszerének folyamatos felhalmozódását – derül ki az EU Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálatának és az Európai Középtávú Meteorológiai Elõrejelzések Központjának (ECMWF) csütörtökön közzétett adataiból.
„Ezek a rekordok együtt azt tükrözik, hogy az éghajlati rendszer folyamatosan felhalmozódik a hővel. Ennek eredménye az egyre intenzívebb hőhullámok, a tartósan meleg óceán, valamint az emberek, az ökoszisztémák és az infrastruktúra növekvő kockázatai Európa-szerte és azon túl is” – mondta Samantha Burgess, az ECMWF éghajlatért felelős stratégiai vezetője.
Nyugat- és Közép-Európa intenzív június végi hőhullámot élt át, amely több országban, köztük Németországban és Csehországban is megdöntötte a havi és minden idők hőmérsékleti rekordját. Az eseményt egy szokatlanul erős májusi hőhullám követte, majd július elején egy újabb kezdettel, ami a rendkívüli nyári hőség egyre tartósabb mintáját mutatja.
A nagy hőhullámok gyors egymásutánja arra utal, hogy a szélsőséges hőség már nem elszigetelt esemény, hanem az európai nyarak egyre elhúzódóbb jellemzője.
A hatások túlterjedtek a magas hőmérsékleteken és a száraz körülmények között Európa nagy részén, különösen az Ibériai-félszigeten, Dél-Franciaországban és Kelet-Európa egyes részein, megnövekedett erdőtüzek aktivitása, csökkent folyók áramlása és fokozott aszályveszély, ami aláássa az élelmiszertermelést.
Ottmar Edenhofer professzor, az EU független éghajlat-változási tanácsadó testületének, az éghajlatváltozással foglalkozó tudományos tanácsadó testületének elnöke elmondta, hogy az EU 2040-re és 2050-re kitűzött éghajlat-változási céljainak költséghatékony eléréséhez „érdemes kibocsátáscsökkentésre van szükség az egész gazdaságban”.
„Bár a mezőgazdaság előrehaladt, a csökkentés mértéke és üteme még nem elégséges. Az ágazatnak az elkövetkező években fokoznia kell a lépéseket – a klímasemlegesség eléréséhez és a gazdálkodók megélhetésének megóvásához, a vidéki közösségek támogatásához és Európa élelmiszerellátásának biztosításához, ahogy az éghajlat folyamatosan változik” – mondta Edenhofer a márciusi jelentés közzététele után.
El Niño
Eközben a tengeri hőhullámok szétterjedtek a Földközi-tenger nyugati és az Atlanti-óceán partvidékein, veszélyeztetve a tengeri ökoszisztémákat. Világviszonylatban 2026 júniusában regisztrálták a legmagasabb júniusi tengerfelszíni hőmérsékletet a világ jégmentes óceánjaiban, ami az uniós adatok szerint alig haladja meg a korábbi, 2024-ben felállított rekordot.
A tudósok ezt részben az erősödő El Niño-körülményeknek tulajdonították – az éghajlati mintázatot, amikor a trópusi Csendes-óceán felszíni vizei a szokásosnál lényegesen melegebbek lesznek –, bár az EU éghajlati adatai azt állítják, hogy a globális hőmérséklet emelkedése mögött továbbra is az ember által kiváltott hosszú távú klímaváltozás a domináns tényező.
Másoknak azonban fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy El Niño felelős-e a globális felmelegedés növekedéséért.
Klímaszakértők arra figyelmeztettek, hogy ezek a feljegyzések egy olyan éghajlati rendszerről tanúskodnak, amely egyre nagyobb mennyiségű hőt tárol, ami gyakoribb és intenzívebb hőhullámokat eredményez, amelyek egyre nagyobb következményekkel járnak a közegészségügyre, az ökoszisztémákra és az infrastruktúrára.
A bonni klímaváltozási konferencia, az ENSZ technikai tárgyalásai a COP31 klímakonferenciát megelőzően Dr. William Lamb, a potsdami éghajlati hatáskutató intézet vezető kutatója azt mondta, hogy Európa újabb rekordhőmérsékletekkel és szélsőséges időjárási eseményekkel teli nyár felé tart.
Az emberi tevékenység 2025-ben 1,37 °C-ra tolta a felmelegedést, és az előrejelzések szerint a globális hőmérséklet körülbelül négy éven belül meghaladhatja az 1,5 °C-ot, mondta Lamb, és arra utal, hogy a hő felhalmozódási sebessége a Föld rendszerében a jövőbeni felmelegedés magas szintjére utal.
„Tanulmányunk azt mutatja, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása minden idők legmagasabb szinten van, főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt. Az éghajlati hatások már most is milliárdokba kerülnek Európa gazdaságának, és súlyos emberéleteket zsarolnak ki” – mondta Lamb.
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszaszorítása és az egyre növekvő hőmérséklet mérséklésének ijesztő feladatával szemben az Európai Bizottság ígéretet tett arra, hogy az éghajlatváltozás mérséklése helyett az éghajlathoz való alkalmazkodás felé fordul. A nyilvános változás azután történt, hogy 1300 halálesetet hoztak összefüggésbe Európában a közelmúltban bekövetkezett hőséghullámokkal.
