Az EKSZ Kajsa Ollongrent nevezte ki főtitkárnak, Matti Maasikast és David Cvachot pedig helyettesként. A védelemre összpontosító kinevezések az tömb külpolitikai gépezetének növekvő nyomása miatt születtek.
Az EU külpolitikai ága szerdán bejelentette, hogy három kulcsfontosságú posztra neveznek ki, és a jelek szerint nagy hangsúlyt fektetnek a védelemre és a NATO-val való együttműködésre, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik a blokk diplomáciai szolgálatának reformjára.
Kajsa Ollongrent nevezték ki az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) főtitkárává, a poszt Belén Martínez Carbonell év eleji távozása miatt maradt betöltetlen.
Hollandia volt miniszterelnök-helyettese, védelmi minisztere és belügyminisztere, jelenleg pedig az EU emberi jogi különleges képviselője.
A geoökonómiai és intézményközi ügyekért felelős főtitkár-helyettesi posztot – az EKSZ tavalyi átszervezése során létrehozott új posztot a tagországok nagyköveteivel való kapcsolatok felügyeletére – Matti Maasikas kapta, aki a végső kinevezésig töltötte be ezt a posztot.
Maasikas az EU kijevi nagykövete volt, amikor Oroszország 2022-ben megkezdte teljes körű invázióját Ukrajna ellen. Észtország EU-ügyekért felelős miniszterhelyetteseként és külügyminisztériumának főtitkára is volt.
A békéért, biztonságért és védelemért felelős főtitkár-helyettesi posztért az EKSZ Franciaország NATO-nagykövetéhez, David Cvachhoz fordult. Korábban tanácsot adott a francia elnöknek a közel-keleti ügyekben, köztük Iránnal kapcsolatban, valamint a francia európai és külügyminisztérium európai ügyekért felelős igazgatója volt.
„Ennek a mandátumnak a legfontosabb prioritása Európa, Ukrajna védelme. Ezt teljesítenünk kell. Ehhez pedig nagyon fontos, hogy a legjobb tudással és tapasztalattal rendelkező embereket vonjuk be” – mondta egy EU-tisztviselő.
„Az is szándékos, hogy ezek azok az emberek, akik még erősebbé teszik a NATO-val való együttműködésünket. Mert abban az időben, amikor az európai védelem kiépítésén dolgozunk, ezt a NATO-val karöltve kell megtenni.”
A kinevezések a közszolgálatot, a politikai szerepeket és a tagállamokkal fenntartott magas szintű kapcsolatokat átívelő hátterek keverékét is tükrözik, ami kulcsfontosságú az EU diplomáciai gépezetének zökkenőmentes működése szempontjából.
Ez az a tény, hogy az EKSZ-re egyre nagyobb nyomás nehezedik, az Ursula von der Leyen elnök vezette Európai Bizottság pedig egyre inkább megpróbál részt venni a külpolitikai ügyekben, például az Izraellel fenntartott kapcsolatokban.
A hónap elején egyes médiajelentések azt sugallták, hogy a kulcsfontosságú tagállamok az EKSZ szárnyainak teljes levágását fontolgatják, de ez csak egy lehetőség volt a terítéken, a főképviselő szerepének megerősítése mellett.
Az EKSZ lehetséges átszervezése, és tágabb értelemben az EU külpolitikájának hatékonyabbá tétele napirendre kerül a külügyminiszterek informális találkozóján Írországban szeptember elején.
„Kaja Kallas főképviselő/alelnök számára kiemelten fontos, hogy egy új csapattal dolgozzon, hogy megvizsgálja, hogyan teheti jobbá az EKSZ működését, jobb eredményeket a tagállamok és a többi intézmény számára” – mondta az uniós tisztviselő.
