Az európai városok hűtéséhez intézkedések kombinációjára lesz szükség, és a légkondicionálás csak az egyik eleme a szélesebb körű éghajlat-alkalmazkodási stratégiának – mondta egy uniós tisztviselő.
Az Európai Bizottság tisztviselői magánkívül elismerik, hogy a klímaberendezés elengedhetetlen az egyre gyakoribb hőhullámok idején, mivel az olyan passzív hűtési intézkedések, mint az árnyékolás és a szigetelés, nem mindig elegendőek.
A hűtési igény növekedésével azonban azzal is érvelnek, hogy a pusztán légkondicionálás növelné a villamosenergia-fogyasztást, további energiatermelést igényelne, és a háztartásoknak magasabb energiaszámlákkal kell szembenézniük, különösen a mai magas áramárak miatt.
„A légkondicionálás minden bizonnyal az egyik eszköz, és nagyon szükséges eszköz. Bizonyos esetekben a szigetelés vagy más passzív stratégia nem elegendő” – mondta egy névtelenséget kérő EU-tisztviselő, miután egy brutális hőhullám rávilágított arra, hogy Európa nincs felkészülve az emelkedő hőmérséklettel való megbirkózásra.
„Ugyanakkor, ha csak a légkondicionálásra hagyatkozik, akkor előfordulhat, hogy sokat kell fizetnie a telepítésért, mert egy nagy generátor kell ahhoz, hogy egyformán termeljen, de emellett magas energiaszámlák is lehetnek” – mondta az EU illetékese.
Ráadásul a klímaberendezések széles körben elterjedt telepítése a hulladékhő révén ronthatja a városi „hősziget” hatást – tette hozzá az EU illetékese, megerősítve a zöldfelületek, az árnyékolás, az épületek tájolásának és a jobb várostervezés szükségességét.
Az uniós tisztviselő felvázolta a blokk közelgő, 2026 negyedik negyedévében esedékes éghajlat-alkalmazkodási stratégiája mögött meghúzódó indokokat, amelyek arra törekszenek, hogy a kormányokat a katasztrófa utáni helyreállításról a megelőzés és az ellenálló képesség felé tereljék.
Összességében a Bizottság olyan „holisztikus” megközelítést támogat, amely egyesíti a passzív és hatékony hűtési technológiákat. A légkondicionáló egységek tömeges telepítésének ösztönzése helyett Brüsszel azt szeretné, ha Európa a hűvösebb épületeket és városokat részesítené előnyben tervezéssel, szigeteléssel és passzív intézkedésekkel, ahol hatékony légkondicionálást alkalmaznak ott, ahol valóban szükség van rá.
Klímaberendezések vs fix rendszerek
Az EU tisztviselői elismerik, hogy a hordozható klímaberendezések továbbra is népszerűek, mivel nem igényelnek telepítést, de figyelmeztettek arra, hogy lényegesen kevésbé energiahatékonyak, mint a rögzített rendszerek.
A Bizottság megjegyezte, hogy a modern rögzített egységek „nagyon hatékonyak”, gyakran reverzibilis hőszivattyúként működnek, amelyek segíthetnek a fűtés szén-dioxid-mentesítésében és a hűtésben.
Az EU energiacímkézésére és környezetbarát tervezésére vonatkozó szabályok 2002 óta folyamatosan javították hatékonyságukat, és további szabályozási frissítéseket terveznek – mondta az uniós tisztviselő.
A Bizottság azonban megjegyezte, hogy a légkondicionáló felszerelését jellemzően regionális vagy helyi szinten szabályozzák.
„A napelemes homlokzat vagy a légkondicionáló felszereléséhez városi helyiségekre van szükség. A tagállamoknak, régióknak és önkormányzatoknak pedig valóban rugalmasságra van szükségük, és el kell dönteniük a számukra legmegfelelőbb megközelítést” – mondta az EU illetékese.
Pascal Canfin (Franciaország/Renew Europe) veterán törvényhozó azt mondta, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló vitát a „légkondicionálás mellette vagy ellene” való lecsökkentése „leegyszerűsítés”.
„Úgy gondolom, hogy az iskolákat és a kórházakat légkondicionálással kell ellátni, hogy a gyerekek, idősek vagy betegek ne maradjanak egyedül a veszélyessé vált hőséggel szemben. De a légkondicionálás nem mindenre a válasz” – mondta Canfin az 2022 Plusz-nak.
A francia EP-képviselő megjegyezte, hogy a légkondicionálás önmagában nem oldja meg az infrastruktúra sérülékenységét vagy a csökkenő mezőgazdasági hozamokat, és megjegyezte, hogy „nem hatékony minden technológiai adaptációs megoldást szisztematikusan elutasítani, mivel egyetlen csodajavításra hagyatkozni”.
Terry Reintke, az Európai Parlament Zöldek/EFA társelnöke szerint az „abszolút prioritás” az életek megmentése, a legsebezhetőbbek és a hűtéshez nem jutók védelme.
„Újra kell képzelnünk városi tereinket: fákat ültetünk, vizes élőhelyeket kell helyreállítani, és hűtési zónákat kell létrehoznunk vízi elemekkel és zöldfolyosókkal. A természetalapú megoldások nem csak esztétikusak, hanem életmentő infrastruktúrát is jelentenek” – mondta Reintke az 2022 Plusz-nak.
A német törvényhozó azonban megjegyezte, hogy a legutóbbi hőhullám „ébresztő volt a fosszilis tüzelőanyagokról való átállás felgyorsítására”, amely szerinte ennek a fokozódó veszélynek a kiváltó oka.
„Dupláznunk kell a megújuló energiát, hogy városainkat úgy láthassuk el energiával, hogy közben ne főzzük a bolygót” – tette hozzá Reintke.
