Az orosz cseppfolyósított földgáz továbbra is elsősorban Spanyolországon, Franciaországon, Belgiumon és Hollandián keresztül érkezik, míg a vezetékes szállítások továbbra is Magyarországra, Szlovákiára és Görögországra koncentrálódnak.
Egy új jelentés szerint 2026 első hónapjaiban nőtt az Oroszországból az Európai Unióba irányuló gázimport, még akkor is, amikor a blokk hivatalosan megkezdi az orosz földgázból való történelmi kivonást.
Az EU 2027 elejére és 2027 közepére megtiltotta az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) belépését a blokkba, kivéve Magyarországot és Szlovákiát, amelyek tengeri kötöttségük miatt az ellátás megszakadása esetén megcsapolhatták Moszkva gázát.
Az EU Energiaszabályozói Ügynökségének (ACER) szerdán közzétett jelentése szerint azonban az orosz gázimport inkább nőtt, mint csökkent a beszámolási időszakban: a vezetékes behozatal 7 százalékkal nőtt 2025-höz képest éves szinten, az LNG-import pedig 11 százalékkal nőtt.
Az LNG-import tovább gyorsult a tilalom márciusi hatályba lépését követően, és 17 százalékkal nőtt 2025 azonos időszakához képest.
Az új kiadás az ACER első felügyeleti jelentése a törvény márciusi elfogadása óta. A hivatal az import növekedését nem az uniós szabályok megfordításával, hanem a meglévő szerződések alapján a szigorúbb tilalmak életbe lépése előtt felgyorsító cégeknek tulajdonította.
„20-32 milliárd köbmétert tesznek ki az EU-ba történő LNG-engedélyezett szállítási szerződések, amelyek négy tagállam külső határain lépnek be az EU-ba: Spanyolország, Franciaország, Belgium és Hollandia. Az orosz vezetékes gázra vonatkozó hosszú távú szerződések viszont továbbra is engedélyezettek Magyarországon, Szlovákiában és Görögországban” – olvasható a jelentésben.
Az új orosz gázszerződések 2026 márciusa óta gyakorlatilag tilosak, míg a régebbi hosszú távú megállapodások 2027-ig fokozatosan lejárhatnak a piaci zavarok elkerülése érdekében.
Az ACER szerint egyelőre még mindig 45-55 milliárd köbméter éves szállítási kapacitást képviselnek az engedélyezett szerződések, szemben azzal a 150-157 milliárd köbméterrel, amelyet Moszkva az ukrajnai háború előtt az EU-ba exportált.
Nem szankciós kudarc
Az ACER azzal érvel, hogy ez a tendencia nem jelzi az Oroszországtól való növekvő függőséget, és azt sem, hogy a blokk Oroszország elleni szankciói kudarcot vallanak.
Ehelyett úgy tűnik, hogy az importőrök maximalizálják a szállításokat a jövőbeni korlátozások előtt, és reagálnak a globális ellátási bizonytalanságra, miután az Izrael, az Egyesült Államok és Irán közötti háború okozta fennakadások befolyásolták a közel-keleti LNG kereskedelmet.
Úgy tűnik, az orosz LNG EU-n keresztül más célállomásokra történő átrakodásának tilalma is közrejátszott – érvelnek az energiaszabályozók, mivel az orosz LNG egy része, amelyet korábban 2025 márciusáig az EU kiválasztott kikötőiben rakodtak át, az EU piacán maradhatott.
Ronald Pinto, a Kpler piackutató cég LNG-elemzője megerősítette az ACER értékelését, megjegyezve, hogy az orosz LNG-import az EU-ba áprilisban és májusban is rekordmagasságot ért el.
„A globális LNG-ellátás zavaraival szembesülve az európai piaci szereplők más rendelkezésre álló LNG-forrásokra hagyatkoztak, és valószínűleg teljes mértékben kihasználták a meglévő szerződéses mennyiségeiken belüli rugalmasságot” – mondta Pinto az 2022 Plusz-nak.
Pinto ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a június eleji karbantartást követően enyhe éves összevetésben csökkent az EU-ba irányuló orosz csővezeték-import, ami kereskedelmi reakciót sugall az orosz vezetékes gáz rövid távú szerződések alapján történő importját tiltó június 17-i határidőre.
„Ez arra utalhat, hogy a piaci szereplők kezdik csökkenteni a kitettségüket a fokozatos megszüntetési szabályozás fényében” – mondta az elemző.
Fennmaradó függőségek
Míg az orosz gáz jelenleg az EU gázszükségletének nagyjából 12 százalékát teszi ki, az ACER szerint a függőség már nem egyenletesen oszlik meg Európában.
A legtöbb EU-tagország Magyarország, Szlovákia és Görögország kivételével meredeken csökkentette a vásárlásokat Oroszország ukrajnai inváziója óta.
Ezek az országok, különösen Magyarország és Szlovákia továbbra is elsősorban a Török Áramlat folyosón keresztül kapják az orosz vezetékes gázt, és a 2027-es határidő előtti szállítások pótlása a legnagyobb kihívás előtt áll.
„Magyarország és Szlovákia 2024-ben a becslések szerint a gáztermelés 70-80 százalékát Oroszországból szerzi be, míg az orosz gáz a görög gázimport hozzávetőleg 50-55 százalékát teszi ki” – áll a jelentésben.
Az ACEA szerint a fő fennmaradó kihívás nem a gáz általános elérhetősége, hanem a megfelelő infrastruktúra biztosítása ahhoz, hogy a tengerparttal nem rendelkező közép-európai piacokra alternatív forrásokat szállítsanak.
„Az orosz gáztól való fennmaradó függőség továbbra is egyenlőtlenül oszlik meg a tagállamok között; míg a legtöbb ország jelentősen csökkentette kitettségét, néhány ország továbbra is folytatja” – olvasható az ACER jelentésében.
Diverzifikáció és új kihívások
Az ACER arra a következtetésre jutott, hogy a gázpiac mélyreható diverzifikációja miatt Európa lényegesen jobban felkészült, mint a 2022-es energiaválság idején.
Az ilyen diverzifikáció azonban új költségekkel jár, mivel a blokk új függőséget alakított ki, különösen az Egyesült Államokkal, Algériával és Katarral, amely utóbbi termelési veszteséget szenvedett el az Irán elleni háború miatt.
Ezek az országok jelenleg nyomást gyakorolnak az EU-ra, hogy semmisítse meg metánszabályait, amelyek értelmében az olaj- és gáztermelőknek fizetniük kell a termelésükhöz kapcsolódó szennyezésért, az Egyesült Államok pedig azt sugallja, hogy az EU elveszítheti importját.
„Ha a dolgok (metánszabályok) a jelenlegi állapotukban maradnak, szinte biztos, hogy csökkentik az Egyesült Államokból Európába irányuló energiaáramlást” – mondta Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere egy június 25-i sajtótájékoztatón. „Úgy gondolom, hogy ez nagyon jelentős problémákhoz vezet az EU-ban, amely már amúgy is a globális átlagnál jóval magasabb energiaáraktól szenved.”
Az EU emellett a tervezett román fekete-tengeri kitermelésből származó több gázra és az Azerbajdzsán déli gázfolyosóján keresztül növekvő behozatalra is számol.
Összességében az ACER arra a következtetésre jutott, hogy az orosz gáz ártalmatlanításának valódi gazdasági következményei még nem érkeztek meg, ehelyett az LNG-import 2027 januárjától való teljes tilalmát és a csővezetékes import 2027 szeptemberi végét mutatják igazi tesztként.
