A vagyoni különbség az idősebb európaiak között óriási: a 65-74 éves háztartások nettó vagyonának mediánja Luxemburgban 1,22 millió euró, míg Lettországban mindössze 36 300 euró. A számok rávilágítanak arra, hogy a lakhatás, a nyugdíj és a családtámogatás hogyan alakítja a nyugdíjbiztonságot.
A nyugdíjas vagyon drámai eltéréseket mutat Európa-szerte, és az életszínvonal jóval meghaladja azt, amit a nyugdíjjövedelem önmagában biztosíthat.
Egyes országokban az idősebb háztartások több mint 30-szor annyi vagyonnal rendelkeznek, mint más országokban, ami rávilágít arra, hogy a lakhatás, a nyugdíjak és a családtámogatás hogyan alakíthatja az anyagi biztonságot későbbi életében.
Tehát melyik országokban vannak a leggazdagabbak a 65 év felettiek?
Az Európai Központi Bank 2023 közepén közzétett háztartási pénzügyi és fogyasztási felmérése (HFCS) összehasonlító adatokat közöl az idősek gazdagságáról.
Az euróövezetben a 65-74 éves háztartások nettó vagyonának mediánja 185 300 euró. 22 európai ország között ez a lett 36 300 eurótól a luxemburgi 1 219 500 euróig terjed. (Összehasonlítás céljából a vagyoni adatokat euróban adjuk meg, beleértve az eurózónán kívüli országokat is.)
Luxemburg egyértelműen kiugró. A következő legmagasabb érték Máltán 310 000 euró.
Belgium és Írország vezet, megelőzve Franciaországot és Németországot
Az EU e két legkisebb népességű országát leszámítva Belgiumban és Írországban a leggazdagabbak az idősebb háztartások. A 65-74 éves háztartások nettó vagyonának mediánja 307 700 euró Belgiumban. Írország is közel van a 300 000 eurós szinthez, 296 700 euróval.
Franciaország az ötödik helyen áll 232 800 euróval, szorosan mögötte Németország 232 100 euróval. Spanyolországban ennek a korosztálynak a nettó vagyon mediánja 200 800 euró.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül Olaszországban a legalacsonyabb, 168 000 euróval, ami azt jelenti, hogy Franciaországban és Németországban a nyugdíjas korúak több mint 60 000 euróval több vagyonnal rendelkeznek, mint Olaszországban.
Ausztria (188 500 euró) alig haladja meg az euróövezeti átlagot, míg Finnország (176 100 euró) éppen alatta van.
Hollandia az átlag alatti országok között
Hollandia (134 400 euró) kiemelkedik a 65 év felettiek körében viszonylag szerény háztartási vagyonnal rendelkező országból, jól besorolt nyugdíjrendszere ellenére, ami aláhúzza, hogy az erős nyugdíjjövedelmek nem mindig jelentenek magas szintű magánvagyont.
Ugyanakkor Szlovénia (138 200 euró), Görögország (104 300 euró), Csehország (102 900 euró) és Szlovákia (100 800 euró) is jóval az átlag alatt van.
A lista végén Lettországon kívül további öt ország nettó 100 000 euró alatti medián vagyona a 65-74 éves háztartások esetében: Litvánia (51 400 euró), Magyarország (54 400 euró), Észtország (73 500 euró), Horvátország (75 900 euró) és Portugália (99 200 euró).
A 75 éves és idősebb háztartások nettó vagyonának mediánja az euróövezetben 144 400 euró, ami 40 900 euró, azaz 22%-kal alacsonyabb, mint a 65-74 éveseké.
Szinte minden vizsgált országban alacsonyabb a medián vagyon a 75 éves és idősebb háztartások körében, mint a 65-74 évesek körében. Luxemburg és Belgium az egyetlen kivétel.
Ausztriában 51%-kal, Németországban 44%-kal alacsonyabb. Franciaországban ez mindössze 14%-kal alacsonyabb.
Az országok közötti különbségek mozgatórugói
A HFCS osztály egy korábbi jelentésében emlékeztetett arra, hogy a jövedelem, a háztartás összetétele, a lakástulajdon, az ingatlanvásárlási tőkeáttétel és a lakásárak közötti különbségek a fő tényezők a nettó vagyon országok közötti eltérései mögött.
Egyéni megtakarítási magatartás és hosszú távú interakció
„Ezek a nemzetek közötti különbségek arra emlékeztetnek, hogy a gazdagság soha nem csupán az egyéni megtakarítási magatartás eredménye” – mondta Fabian Pfeffer professzor, az LMU Münchentől és a Müncheni Egyenlőtlenségkutató Nemzetközi Kőközpont alapító igazgatója.
„Tükrözik a lakáspiacok, a jóléti államok, a nyugdíjrendszerek, a hitelintézetek, a családtranszferek és a vagyontulajdonba vezető történelmi utak hosszú távú kölcsönhatását” – tette hozzá.
A lakástulajdon szerepe
Megjegyezte: ezek a számok azt mutatják, hogy az európai társadalmak mennyire eltérően szervezték meg a magánvagyon felhalmozását. Sok háztartás számára az otthon a legfontosabb vagyon.
„Ahol az idősebb háztartások széles körben hozzáfértek a lakástulajdonhoz, és részesültek az ingatlanértékek emelkedéséből, ott a nettó vagyon mediánja sokkal magasabbnak tűnik. Ahol gyakoribb volt a bérbeadás, ott a magánvagyon alacsonyabbnak tűnhet, még akkor is, ha az időseket más módon védik” – tette hozzá.
Fabian Pfeffer kifejtette, hogy például Németország és Ausztria gyakran kevésbé tehetősnek tűnik a háztartások nettó vagyonadataiban, részben azért, mert a háztartások nagyobb hányada bérel.
„Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az idősebb bérlők szegények, de azt igen, hogy gazdasági biztonságuk kisebb része magánvagyonként jelenik meg a háztartások mérlegében” – mondta.
Az állami nyugdíjakat nem tartalmazza
A nettó vagyoni adatok nem tartalmazzák az állami vagy foglalkoztatói nyugdíjjogosultságok jelenértékét. Pfeffer hangsúlyozta, hogy sok idős ember számára a nyugdíjjogosultság a legfontosabb gazdasági erőforrások közé tartozik.
„A bőkezű állami nyugdíjrendszer csökkentheti a nagy magánvagyon felhalmozásának szükségességét a nyugdíjba vonuláskor. Ilyen értelemben az idősebb háztartások alacsonyabb magánvagyona néha inkább erősebb jóléti államot, mint gyengébb gazdasági biztonságot tükrözhet” – mondta.
A családi gazdagság is számít
Toby Whelton, az Intergenerational Foundation tudományos főmunkatársa kiemelte, hogy a családi gazdagság szerepe is egyre fontosabbá vált.
Mivel a lakáshoz és a vagyontárgyakhoz való hozzáférés a pusztán kereset révén egyre nehezebbé válik, a szülők és nagyszülők anyagi segítsége egyre nagyobb szerepet játszhat annak meghatározásában, hogy ki tud fiatalabb korban vagyont felhalmozni.
„Ez aggályokat vet fel az esélyegyenlőség miatt, mivel a gazdasági eredményeket egyre inkább a családi háttér befolyásolja, nem pedig az egyéni erőfeszítés” – mondta az 2022 Plusz Businessnek.
Mi a nettó vagyon?
A nettó vagyon a háztartások összes eszköze és a háztartások összes kötelezettsége közötti különbség. Az összes eszköz a következőket tartalmazza:
Ingatlanok: a háztartás fő lakóhelyének értéke a lakástulajdonosok, egyéb ingatlanok, járművek, értékek, például ékszerek, műtárgyak és régiségek, valamint az önálló vállalkozói tevékenység értéke.
Pénzügyi eszközök: betétek (látra szóló és megtakarítási számlák), befektetési alapok, kötvények, részvények, a háztartással szembeni tartozás, a háztartás tagjainál lévő önkéntes nyugdíjprogramok és teljes életbiztosítások értéke, valamint egyéb pénzügyi eszközök.
Az összes kötelezettség magában foglalja a háztartás fő lakóhelye és a háztartás tulajdonában lévő egyéb ingatlanok fedezetével fedezett jelzáloghiteleket, a nem jelzáloghiteleket (ideértve a fogyasztási hiteleket, magánkölcsönöket és egyéb hiteleket, banki folyószámlahiteleket és hitelkártya-tartozásokat).
