A nemek közötti bérszakadék tartós probléma Európában, ahol a férfiak óránként átlagosan 12,7 százalékkal többet keresnek. Az EU nemrégiben hajtotta végre a fizetések átláthatóságáról szóló új irányelvét, hogy lerántsa a rolót a fizetési titokról, és felhatalmazza az alkalmazottakat.
Az Európai Unió fizetések átláthatóságáról szóló irányelve, amelyet hivatalosan idén június 7-én vezettek be, új szabályokat vezet be, amelyek előírják a magán- és állami vállalatok számára, hogy egységesítsék és nyissanak fizetési rendszereiket. Az új törvény értelmében a vállalkozásoknak minden álláshirdetésben fel kell tüntetniük a fizetési tartományokat, vagy az interjúk előtt közzé kell tenniük azokat. A toborzók nem kérdezhetik meg a jelölteket a korábbi fizetésekről, az alkalmazottak pedig anonimizált adatokat kérhetnek a szerepkörük átlagos fizetéséről, nemek szerinti bontásban.
A 150-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknek nyilvánosan be kell jelenteniük a nemek közötti bérszakadékot. Ha valakinél 5 százalék feletti indokolatlan bérkülönbség van, annak javítására felmérést kell végezni.
Ez az irányelv az 50 éves uniós jogszabályokat követi, amelyek célja egyenlő munkáért egyenlő bérezés biztosítása és a diszkrimináció megelőzése. Ezen erőfeszítések ellenére a nők 87,30 eurót keresnek a férfiak által keresett 100 euró után az EU-ban.
A vezetők között nagyobb az egyenlőtlenség, a női vezetők 23 százalékkal keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál. Luxemburg az egyetlen uniós ország, ahol a nők 0,8 százalékkal többet keresnek, mint a férfiak. Ezzel szemben a férfiaknak kedvezõ legkisebb bérszakadék Belgiumban 0,7 százalék, Olaszországban pedig 2,2 százalék.
Az EU végre meg tudja szüntetni a nemek közötti szakadékot? Vagy ez a lépés szükségtelenül megnehezíti a magán- és állami vállalatok működését? Szavazásunk névtelen, és csak néhány másodpercet vesz igénybe. Az eredmények az egész EU-ra kiterjedő XL-lefedettségben – videókban, cikkekben és hírlevelekben – megjelennek majd, és segíteni fognak jelentésünk formálásában, miközben azt vizsgáljuk, hogyan tudja Európa megőrizni pozícióját a mesterséges intelligencia korában.
