A mérések kimutatták, hogy Nyugat-Magyarországon több mint 300 telephelyet borítottak azbeszttartalmú adalékanyaggal. Európában jelenleg nincs érvényben megelőző szabályozás a természetes azbeszttel kapcsolatban.
Nyugat-Magyarországon több száz útfelület lehet azbeszttel szennyezett. Az egyik ilyen terület az Oladi-fennsík, Szombathely jelenleg épülő kertvárosi része, amely nyolc-tíz éve lehetett szennyeződésnek kitéve, amikor osztrák bányákból szállították oda a köveket.
Weiszburg Tamás geológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem ásványtani tanszékének volt tanszékvezetője az 2022 Plusz-nak magyarázza el, milyen veszélyeket jelent az azbeszt az emberi szervezetre.
„Önmagában csak egy szikladarab, a forma a lényeg. Ez egy nagyon finom rost, amely képes kijátszani a szervezet védekező mechanizmusait, és ezért komoly rákkeltő lehet” – mondja.
„A kígyóhoz hasonlóan behatol a légáramba, és le tud utazni a hörgőkbe anélkül, hogy kilökődik. És mivel hosszú, a fagociták nem tudják megfelelően lenyelni, ami tartós gyulladásos állapothoz vezethet. A tartós gyulladásos állapotból aztán idővel rákosodhat.”
Weiszburg Tamás szerint az azbeszt „lassú gyilkos”: az azbeszt által kiváltott daganatok évtizedekkel az ásványi rostok belélegzése után alakulhatnak ki.
Ha megfelelően le van zárva, nem történik kár
Weiszburg Tamás hangsúlyozza, hogy a fő probléma az, hogy az azbeszttartalmú adalékanyaggal épített utak gyakran nincsenek sem tömítve, sem aszfaltozva. A nyugat-magyarországi megyékben több száz kilométeres utak nem jelentenek veszélyt, mert megfelelően lezárták őket.
Ha azonban ezeket az utakat valaha, bármilyen okból felbontják, mindig ellenőrizni kell, hogy az útalap tartalmaz-e azbesztet. Ha ez megtörténik, a munkavállalókat megfelelő védőmaszkokkal kell védeni a munkálatok teljes időtartama alatt, egészen addig, amíg a területet ismét megfelelően lezárják.
Az ügy hétfőn kerül a kormány elé
Gajdos László környezetvédelmi miniszter csütörtökön a szombathelyi járásba látogatott, a főleg kisgyermekes családok lakta területre.
„Az autók sebességének csökkentésével már most sokat léptünk előre, kevésbé rúgják fel a port” – mondta a miniszternek Nemény András, Szombathely polgármestere. Emellett folyamatosan öntözik a területet.
Gajdos László megerősítette, hogy „három megye érintett”, de a kormány továbbra sem tudja, „hova vitték el az osztrák bányák köveit, amelyek közül négyet már bezártak”.
„Úgy gondolom, hogy ezt a kérdést a minisztériumok között meg kell vitatni, és gyorsan meg kell hozni a döntést, ezért hétfőn a kormány elé terjesztem az ügyet” – mondta a miniszter a helyszínen tartott sajtótájékoztatón.
A megelőző szabályozás hiánya
Weiszburg Tamás geológus szerint ez a szennyeződés ismerethiány és joghézag miatt következhetett be: Európában jelenleg nincs megelőző szabályozás a természetes azbeszttel kapcsolatban.
„Lehetséges, hogy ugyanannak a bányának az egyik oldala tartalmaz azbesztet, míg a másik nem. Tehát nem szándékos környezetkárosításról van szó” – magyarázza.
„Természetesen van egy jogi kiskapu, és érdemes megkeresni a felelősöket, de azt is meg kell érteni, hogy bár tudományosan és geológiailag ismert volt, hogy egyes bányák azbesztet tartalmaznak, nem volt lehetséges és nem is kívánatos a bányászat betiltása Ausztriában, egyszerűen azért, mert erre nincs törvény” – mondta.
Eddig több mint 300 helyszínen azonosítottak szennyeződést, három megye a leginkább érintett. Szombathelyen, valamint Sopronban és Kőszegen természetes azbeszttartalmú kaviccsal borították a felületeket.
