Csak 2024-ben legalább 945 ember meghalt, és 4325-en megsebesültek a taposóaknák és a háború robbanóanyag-maradványai következtében – közölte az ENSZ a taposóaknák és kazettás lőszerek megfigyelésére hivatkozva.
Legkevesebb 58 államot és területet szennyeztek gyalogsági aknák – közölte kedden az ENSZ jogaiért felelős főképviselő, és súlyos polgári áldozatok vannak Mianmarban, Szíriában, Afganisztánban és Ukrajnában.
„Mély aggodalomra ad okot, hogy a gyalogsági aknák tilalmáról szóló egyezmény elfogadása óta csaknem 30 éve ezek a robbanófegyverek továbbra is ölnek és sebesítenek meg embereket, gyakran évtizedekkel azután is, hogy elhelyezték őket” – mondta Volker Türk közleményében.
„Létfontosságú, hogy minden állam újra elkötelezzék magát amellett, hogy véget vetnek e fegyverek gyártásának, használatának és szállításának, és megkettőzzék erőfeszítéseiket a már elhelyezett aknák felszámolásában való együttműködés érdekében.”
A Türk jelentést készített a helyzetről a kormányoktól, civil szervezetektől, humanitárius szervezetektől és civil társadalomtól származó információk alapján.
Csak 2024-ben legalább 945 ember meghalt, és 4325-en megsebesültek a taposóaknák és a háborús robbanóanyag-maradványok következtében – közölte a Landmine and Cluster Munition Monitorra hivatkozva.
„A katonai vagy polgári státuszú áldozatok között 2024-ben a feljegyzett áldozatok hozzávetőleg 90%-át civilek tették ki” – áll a jelentésben.
A legtöbb áldozatot 2024-ben Mianmar 2029-tel, Szíria 1015-tel, majd Afganisztán 624-gyel követte, ezt követi Ukrajna, Nigéria, Mali, Jemen és Burkina Faso, amelyek mindegyike több mint 200 áldozatot könyvelhetett el.
A taposóaknák betiltására irányuló nemzetközi kampány külön közleményben közölte, hogy az aknák és a háború robbanóanyag-maradványai, beleértve a kazettás lőszereket is, 2025-ben több mint 5000 embert öltek meg vagy sebesítettek meg, akiknek túlnyomó többsége szintén civil volt.
Türk hivatala megjegyezte, hogy az 1999 óta regisztrált gyalogsági aknák összes polgári áldozatának több mint 40%-a gyermekek.
A türk irodája szerint a gyilkolás és a megcsonkítás mellett a gyalogsági aknák tiltott zónákká változtatják a területeket, akadályozva a jogokat, meghosszabbítva a kitelepítést, és megakadályozva a földterületek mezőgazdasági felhasználását.
Míg az ottawai bányatilalomról szóló egyezménynek 162 részes állama van, Türk megjegyezte, hogy más országok, amelyek jelentős készletekkel rendelkeznek, még nem tagjai.
Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia és Lengyelország nemrégiben kilépett, Ukrajna pedig felfüggeszti a végrehajtást.
„Azoknak az államoknak, amelyek még nem ratifikálták a szerződést, haladéktalanul meg kell tenniük, a kilépőknek pedig gyorsan újra csatlakozniuk kell” – mondta Türk.
Üdvözölte Libanon közelmúltbeli döntését, hogy csatlakozik az ottawai egyezményhez, az Izrael és a Hezbollah közötti háború ellenére.
Türk jelentése szerint a 2025-ig tartó hét év során az ENSZ Aknaelhárítási Segítségnyújtási Önkéntes Vagyonkezelői Alapjához nyújtott hozzájárulások meredeken, 125 millió dollárról 46 millió dollárra (107 millió euróról 39 millió euróra) csökkentek.
