A Web3 csúcstalálkozón egy növekvő mozgalom szeretné visszaszerezni az internetet az emberek számára

Dániel Szabó

A Web3 csúcstalálkozón egy növekvő mozgalom szeretné visszaszerezni az internetet az emberek számára

A berlini Web3 csúcstalálkozón fejlesztők, közgazdászok és aktivisták azon vitatkoznak, hogy a decentralizált technológia beválthatja-e azt az ígéretét, hogy visszaadja a felhasználók kezébe az internet irányítását.

A szervezők „a digitális szabadság fesztiváljának” nevezett rendezvény ötödik kiadásán a blokklánc körüli beszélgetés túllépett a Bitcoinon és a kripto-spekulációkon.

A hangsúly egy nagyobb kérdésre helyeződött át: kihívást jelenthet-e a decentralizált technológia a Big Tech növekvő hatalmának az adatokkal, a mesterséges intelligenciával és a digitális gazdasággal szemben?

A vita középpontjában az áll, hogy a Web3 be tudja-e tartani eredeti ígéretét – egy olyan internetet, ahol a felhasználók valódi tulajdonjoggal és ellenőrzéssel bírják digitális életüket.

A „kevesebb bizalom, de több igazság” a csúcstalálkozó egyik kulcstémájaként merült fel: az az elképzelés, hogy bár az intézményi bizalom erodálódik, a technológia még mindig használható ellenőrizhetőbb rendszerek felépítésére.

Fejlesztők, közgazdászok és aktivisták azt vizsgálják, hogy a blokklánc hogyan alakíthatja át a digitális információk birtoklásának és megosztásának módját.

Bill Laboon, a Web3 Foundation műszaki műveletekért felelős alelnöke azzal érvel, hogy a személyes adatok a digitális gazdaság egyik legértékesebb eszközévé váltak.

„Egy digitális élete során egy személy körülbelül 162 000 dollár (141 000 euró) értékű értéket ad különböző cégeknek anélkül, hogy tudná” – mondta, hozzátéve, hogy az AI térnyerése még sürgetőbbé tette az adatok tulajdonjogával kapcsolatos kérdéseket.

„A mesterséges intelligencia veszélye gyakran az Öntől kapott adatokban rejlik. Nem akarjuk, hogy ismerje az Ön konkrét adatait” – mondta.

Harc a digitális hatalomért

Yanis Varoufakis közgazdász és író számára a vita végső soron arról szól, hogy ki irányítja a modern társadalmat formáló infrastruktúrát.

A volt görög pénzügyminiszter sokáig azzal érvelt, hogy a technológiai óriáscégek példátlan befolyást halmoztak fel a digitális rendszerek felett, létrehozva az általa „technofeudalizmusnak” nevezett jelenséget.

„Minden politikai rezsim, amely a sokak érdeke és a kevesek érdeke közötti ütközés miatt fenntarthatatlan, csak demokratikus fellépéssel javítható” – mondta.

Bár elismeri, hogy a Web3 hasznos alkalmazásaival rendelkezik, továbbra is szkeptikus, hogy a technológia önmagában képes legyőzni a Big Tech dominanciáját.

Blockchain a kollektív javakért

Mások a csúcstalálkozón úgy vélik, hogy bár a Web3 korai ígéretét beárnyékolták a spekulációk, a decentralizált rendszerek továbbra is támogathatják az alternatív gazdasági modelleket.

Joshua Davila, a The Blockchain Socialist alapítója azt állítja, hogy a blokklánc segíthet a közösségeknek a kollektív tulajdon új formáinak kialakításában.

„A létező szolidaritási gazdaság, mint például a szövetkezeti bankok és a szövetkezeti mozgalmak inspirálta, egy csomó alkalmazást építettünk fel, hogy megpróbáljuk egybe egyesíteni a helyi valutákat és a hitelszövetkezeteket” – mondta.

„Az az ötlet számunkra, hogy legyen egy hely, ahová elhelyezi a pénzét, és az ebből a pénzből generált kamat arra menjen, amit támogat” – tette hozzá.

Miközben a mesterséges intelligencia felgyorsítja a versenyt a digitális infrastruktúra irányításáért, a Web3 támogatói és kritikusai egyaránt a decentralizációt a hatalom újraelosztásának lehetőségének tekintik – bár élesen eltérnek egymástól abban a tekintetben, hogy a technológia képes-e ezt biztosítani az egyenlőtlenség új formáinak megteremtése nélkül.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.