Az Allianz Trade becslése szerint Franciaország, Spanyolország és Olaszország azon európai gazdaságok közé tartozik, amelyek leginkább ki vannak téve a szélsőséges hőség növekvő gazdasági költségeinek, amely egyes országokban akár 7%-kal is csökkentheti a termelést 2030-ig.
Az Allianz Trade új jelentése szerint a szélsőséges hőség a munkatermelékenység csökkenése és a hűtési igény növekedése miatt jelentős féken tartja a növekedést Európa legnagyobb gazdaságaiban.
2030-ra a kumulált GDP-veszteség elérheti az 5–7%-ot azokban az országokban, amelyek leginkább ki vannak téve az emelkedő hőmérsékletnek. Az Allianz szerint Franciaország áll az európai rangsorban, 240 milliárd dollár (209 milliárd euró) veszteséggel a következő öt évben.
Olaszország a második legkiszolgáltatottabb európai gazdaság 147 milliárd dolláros (128 milliárd eurós) veszteséggel, ezt követi Németország 131 milliárd dollárral (114 milliárd euróval), Spanyolország pedig 120 milliárd dollárral (104 milliárd euróval). Összehasonlításképpen, a halmozott veszteségek Japánban elérhetik a 354 milliárd dollárt (308 milliárd eurót).
A potenciális gazdasági költségek felmérése érdekében a kutatók azt feltételezték, hogy az országokban 2026 és 2030 között folyamatosan növekedni fog a szélsőséges hőség, amely az eddigi legmelegebb évükhöz hasonló körülményekhez tetőzik. Ez az egyes országok öt legmelegebb évén alapult, 2014 és 2024 között.
A megállapítások az Európai Központi Bank által felvetett aggodalmakat tükrözik. Philip R. Lane, az EKB vezető közgazdásza a májusi frankfurti klíma-, természet- és monetáris politikai konferencián felszólalásában kijelentette, hogy „a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárási események növekedése jelentős gazdasági károkat okoz”.
Lane hozzátette, hogy a legújabb kutatások szerint az egy főre jutó globális GDP ma több mint 20%-kal magasabb lenne, ha 1960 és 2019 között nem történt volna felmelegedés. Ez az éves növekedési ráta 0,3%-os csökkenésének felel meg ebben az időszakban.
Csökkent termelékenység és növekvő energiaigény
Az építőmunkások, a gyári alkalmazottak, a szállító sofőrök és a mezőgazdasági munkások egyre gyakrabban veszítenek el produktív órákat a hőséghullámok idején, miközben a vállalkozások növekvő hűtési költségekkel néznek szembe.
Az építőmunkások, a gyári alkalmazottak, a szállító sofőrök és a mezőgazdasági munkások egyre gyakrabban veszítenek el produktív órákat a hőséghullámok idején, miközben a vállalkozások növekvő hűtési költségekkel néznek szembe.
Az Allianz Trade szerint, ha a hőmérséklet meghaladja a 30°C-ot, a munka termelékenysége minden további fok után körülbelül 3%-kal csökken, miközben az energiaigény fokonként nagyjából 1,2%-kal nő, mivel a háztartások és a vállalkozások nagyobb mértékben támaszkodnak a hűtésre.
A jelentés a termelékenység csökkenését a fizikai megterhelésnek, a kognitív károsodásnak és a szélsőséges hőség okozta rosszabb alvásnak tulajdonítja.
Az Allianz Trade adatai szerint globálisan a hőstressz miatt elveszített munkaórák aránya az 1995-ös 1,4%-ról 2,2%-ra emelkedik 2030-ra, Dél-Ázsiában (5,3%) és Nyugat-Afrikában (4,8%) pedig az előrejelzések szerint.
A hő nyomást gyakorol az energiarendszerekre is. 30°C felett a villamosenergia-igény meredeken megemelkedik, miközben a termelőkapacitás feszültség alá kerülhet. Európa energiaszerkezete továbbra is nagymértékben függ a termoelektromos termeléstől – gáz (51%), nukleáris (18%) és szén (17%) –, amelyek mindegyike a víz rendelkezésre állásától és a hűtési hatékonyságtól függ.
A 2019-es francia kánikula idején például csökkent a nukleáris termelés a hűtési korlátok, a szűkülő ellátás és a villamosenergia-árak meredek megugrása miatt.
A közlekedési infrastruktúra is sérülékeny. A magas hőmérséklet károsíthatja az utakat és a vasutakat, ami szolgáltatási zavarokhoz és magasabb javítási költségekhez vezethet.
Az emelkedő hőmérséklet hatással lehet a növekedésre és az államháztartásra
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a szélsőséges hőség gazdasági hatásai jóval túlmutatnak az alacsonyabb termelékenységen.
A beruházások várhatóan nagyobb hatással lesznek, mint a fogyasztói kiadások, az állóeszköz-felhalmozás átlagosan 8%-kal csökken az érintett országokban. Mivel a hő csökkenti a befektetések várható megtérülését, a vállalkozások visszafogják kiadásaikat, gyengítve a jövőbeli termelési kapacitást, és önerős növekedést hoznak létre.
Az Allianz Trade arra is számít, hogy a hőség okozta sokkok stagflációs nyomást fognak generálni, az infláció pedig a munkanélküliség mellett emelkedik. Ez nehéz kompromisszumok elé állíthatja a központi bankokat, különösen az eurózónában, ahol az egységes monetáris politikának olyan gazdaságokat kell szolgálnia, amelyek nagyon eltérő mértékben vannak kitéve az éghajlatnak.
Az államháztartás is várhatóan feszültség alá kerül. Az alacsonyabb gazdasági teljesítmény csökkenti az adóbevételeket, miközben a kormányoknak magasabb kiadásokkal kell szembenézniük az inflációhoz kötött juttatásokra, az egészségügyi ellátásra és az infrastruktúra sürgősségi javítására.
Az éves adóbevétel-kiesés Franciaországban 1,8%, Olaszországban és Spanyolországban 1,3%, Németországban pedig 0,7% lehet. A költségvetési egyenleg az előrejelzések szerint évente átlagosan a GDP körülbelül 0,5%-ával romlik.
A jelentés szerint Olaszország és Spanyolország azt kockáztatja, hogy átlépik az EU maastrichti hiányhatárát, ha figyelembe veszik a hővel kapcsolatos nyomásokat. Franciaország, amelyre az előrejelzések szerint már a GDP 4,9%-ának megfelelő költségvetési hiányt produkál, további, a GDP 2,2%-ának megfelelő, hővel kapcsolatos költségvetési teherrel nézhet szembe.
Mennyire felkészült Európa?
Az Allianz Trade úgy találja, hogy egyetlen nagy európai gazdaság sem teljesen felkészült a szélsőséges hőség gazdasági következményeire.
Spanyolország áll a legközelebb a munkavállalók védelmében, míg Franciaország vezet a hőálló épületek szabványaiban. A jelentés azonban arra a következtetésre jut, hogy jelenleg egyetlen ország sem ötvözi a munkavállalók, az épületek, az államháztartás és a kiszolgáltatott háztartások átfogó védelmét.
A legtöbb európai ország alkalmaz alkalmazkodási stratégiát, de kevesen vállaltak hosszú távú finanszírozást ezek támogatására. Ehelyett a kormányok gyakran sürgősségi kiadásokra hagyatkoznak a hőhullámok bekövetkezte után.
Az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy a Fit for 55 csomag keretében 2030-ig legalább 55%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását azzal a céllal, hogy 2050-re elérje az éghajlatsemlegességet. Brüsszel azzal érvel, hogy az átállás nemcsak az éghajlatváltozás kezelését segíti elő, hanem az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével és az éghajlattal kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képesség javításával is erősíti a blokk gazdaságát.
Az Allianz Trade azzal érvel, hogy a háztartások is szerepet játszhatnak. Az európai háztartások közel 40 billió eurónyi pénzügyi eszközzel rendelkeznek, de sok otthon még mindig rosszul van felszerelve a melegebb nyarakra. A szigetelés javítására, a hűtőrendszerek telepítésére és a biztosítási fedezet bővítésére irányuló ösztönzők segíthetnek csökkenteni a szélsőséges hőség hatását.
A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások gyakran a leginkább kiszolgáltatottak a fűtésnek, és előfordulhat, hogy nem engedhetik meg maguknak ezeket a fejlesztéseket. Ez azt jelenti, hogy továbbra is kormányzati támogatásra lesz szükség ahhoz, hogy az alkalmazkodási erőfeszítések ne növeljék az egyenlőtlenségeket.
