Több mint 100 ország közel 4000 résztvevője gyűlt össze Taskentben, ahol kormányzati vezetők, nemzetközi pénzintézetek és globális vállalatok befektetési lehetőségekről, regionális kapcsolódási lehetőségekről és ipari fejlesztésekről vitatkoztak.
Shavkat Mirziyoyev Üzbegisztán elnöke bejelentette egy új nemzetközi pénzügyi központ létrehozásának tervét, és hat kiemelt területet vázolt fel a külföldi befektetések vonzására a Taskent Nemzetközi Befektetési Fórum hivatalos megnyitóján.
A kezdeményezés célja a befektetők jogi védelmének erősítése, a tőkepiacok kiterjesztése és az ipari fejlődés felgyorsítása.
Az elnök szerint a Központ egy külön alkotmányos törvény és az angol common law elveken alapuló speciális jogi rezsim alapján fog működni. A hatóságok kiterjedt adókedvezmények bevezetését is tervezik, beleértve a társasági adó, az általános forgalmi adó, az ingatlanadó és a vámmentességet a kezdeti 50 éves időszakra.
Laziz Kudratov, Üzbegisztán befektetési, ipari és kereskedelmi minisztere elmondta, hogy a kezdeményezés célja, hogy ismerős szabályozási környezetet teremtsen a nemzetközi befektetők számára.
„Minden olyan vállalatnak, külföldi társaságnak a pénzügyi szektorban, amely hajlandó Üzbegisztánban üzletelni, nem lesz szükség arra, hogy megértse a helyi jogszabályokat. Csak a nemzetközi normák szerint, a közös jog szerint végzi tevékenységét és üzleti tevékenységét” – mondta Kudratov.
A miniszter hozzátette: a hatóságok az alternatív befektetési alapokról szóló jogszabályt is előkészítik.
„Ezután egy új törvénnyel is előállunk az alternatív befektetésekről. Tehát keretet fog teremteni a kockázati tőke védelmére, a korlátolt felelősségű és általános partner befektetések, valamint a magántőke-befektetések védelmére Üzbegisztánban.”
Pénzügyi eredmények
A fórum megnyitásakor Mirziyoyev elnök elmondta, hogy Üzbegisztán az elmúlt években több mint 150 milliárd dollár (130 milliárd euró) külföldi befektetést vonzott, és csak az elmúlt öt évben 123 milliárd dollárt (107 milliárd eurót) biztosítottak.
„Mindig nyitottak vagyunk az Üzbegisztánnal való együttműködés iránt érdeklődő befektetők felé, és készek egy egyenlő és kölcsönösen előnyös partnerség kiépítésére” – mondta Mirziyoyev.
Az elnök az ország reformpályájának bizonyítékaként a folyamatos gazdasági növekedést és a nemzetközi értékelések javulását emelte ki.
Tavaly Üzbegisztán gazdasága 7,7%-kal nőtt a Világbank adatai szerint, miközben a külföldi befektetések beáramlása elérte a 43 milliárd dollárt (37,4 milliárd eurót). A nemzetközi tartalékok meghaladták a 70 milliárd dollárt (60,8 milliárd eurót) a fórumon bemutatott adatok szerint.
Az ország GDP-je idén várhatóan meghaladja a 180 milliárd dollárt (156,4 milliárd eurót).
Mirziyoyev kiemelte Üzbegisztán közelmúltbeli előrehaladását a nemzetközi rangsorban.
„Üzbegisztán nemzetközi hitelképessége évről évre tovább erősödik. Hazánk idén 14 helyezést ért el a tekintélyes Gazdasági Szabadság Indexén, és először csatlakozott a „mérsékelten szabad gazdasággal” rendelkező nemzetek csoportjához” – mondta.
„Ezek az eredmények kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy Üzbegisztán gazdasága új lendületet kap, és új lehetőségek szakaszába lép.”
Hat prioritás a befektetéseknél
Shavkat Mirziyoyev hat kiemelt területet vázolt fel a befektetőkkel való jövőbeni együttműködéshez.
Ezek között szerepel a befektetők jogi garanciáinak erősítése, tőkepiacok és alternatív finanszírozási eszközök fejlesztése, a magas hozzáadott értékű gyártás bővítése, a zöldenergia és a mesterséges intelligencia terén az együttműködés elmélyítése, a regionális közlekedési kapcsolatok javítása, valamint a területfejlesztési beruházási együttműködés fokozása.
A kormány azt is tervezi, hogy új jogszabályt fogad el a tőkepiacokról és az alternatív befektetési alapokról, szuverén iszlám kötvényeket indít, és folytatja a privatizációs programot, amely körülbelül 6 milliárd dollár (5,2 milliárd euró) értékű vagyont bocsát árverésre ebben az évben.
A nemzetközi partnerségek erősítése
A nyitónap során a nemzetközi együttműködés kiemelt szerepet kapott.
A fórumon részt vett külföldi vezetők között Bajram Begaj albán elnök is, aki szerint a két országnak hasonló ambíciói vannak a regionális összeköttetés és a gazdasági fejlődés terén.
„Albániában és Üzbegisztánban több a közös, mint amennyit a földrajz sugall. Mindkét országunk befektet az összeköttetésekbe. Mindketten igyekszenek kiterjeszteni szerepüket szélesebb regionális hálózatokkal” – mondta Begaj.
„Mindketten megértik, hogy a gazdasági siker nem csak a hazai erőforrásokon múlik, hanem a piacok összekapcsolásának, a befektetések vonzásának, az innováció ösztönzésének és a produktív partnerségek kialakításának képességén is.”
A plenáris ülés mellett a résztvevők megbeszéléseken vettek részt a fenntartható infrastruktúráról, az energiaátállásról, az iparfejlesztésről és a regionális kereskedelemről.
A fórum egyik kulcsfontosságú megbeszélése az EU–Közép-Ázsia beruházási, kereskedelmi és fenntartható infrastruktúra-fejlesztési stratégiai partnerségre összpontosított.
Az előadók kiemelték a két régió növekvő együttműködését a közlekedés, az energia és a kritikus nyersanyagok terén, különös tekintettel az új kereskedelmi folyosók kialakítására és a hosszú távú befektetések vonzására.
A résztvevők elmondták, hogy a kapcsolat új szakaszba lépett az év elején Szamarkandban rendezett első EU-Közép-Ázsia csúcstalálkozót követően, és a figyelmet a politikai kötelezettségvállalásokról a konkrét projektek megvalósítására helyezte át.
A fórum keretein belül Mirziyoyev elnök egy sor kétoldalú találkozót is tartott Kazahsztán miniszterelnökével, Olzhas Bektenovval, az Egyesült Arab Emírségek küldöttségével, amelyet Suhail Al Mazrouei energiaügyi és infrastrukturális miniszter vezetett, a Kínai Nemzeti Energiaügyi Igazgatóság vezetője, Wang Power Hongzhi, a brit üzleti élet képviselői, Abunaanwood Lord Mohamed befektetési miniszter, valamint JaACWA befektetési miniszter.
A megbeszélések középpontjában az energetikai, infrastrukturális, ipari, közlekedési és beruházási projektek terén folytatott együttműködés bővítése állt.
