A légitársaságok azzal érvelnek, hogy ha az ágazatnak szigorúbb kompenzációs és pénzügyi szabályokat kell betartania, akkor a jegyárak elkerülhetetlenül emelkedni fognak.
Az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodott abban, hogy a több mint egy évtizedes tárgyalások után fenntartják az ingyenes kézipoggyászt és a késedelmes járatok pénzügyi kompenzációját a blokk légiutasjogi szabályai alapján.
A szabályok értelmében a légi utasok továbbra is ingyenes kézipoggyászban részesülnek, és pénzügyi kompenzációra is jogosultak lesznek, ha a járatok legalább három órát késnek – ez az Európai Parlament kulcsfontosságú követelése, amelyet több uniós ország is ellenzett.
„A fizetendő díjak ugyanazok, mint a légitársaságoknál már csaknem 20 éve ismertek. Ez egy olyan helyzet, amely kiszámíthatóságot ad” – mondta az EU egyik magas rangú diplomata újságíróknak pénteken, miután megkötötték a megállapodást.
Az európai légi utasok már 250 és 600 euró közötti kártérítésre jogosultak, ha egy járatot törölnek vagy több mint három órát késnek. Az uniós társjogalkotók által támogatott új szöveg egyértelművé teszi, hogy a légitársaságok 300 eurót fizetnek a 3500 kilométernél hosszabb járatok után, és 600 eurót, ha a késés meghaladja a négy órát, vagy törlik.
A szabályok a kézipoggyász-díjak végét is írják, ami általános gyakorlat az olyan fapados légitársaságok körében, mint a Ryanair vagy az EasyJet. Az utasok ezentúl jogosultak lesznek egy ingyenes, 40 cm x 30 cm x 15 cm méretű személyes tárgyra, valamint egy kis kerekes tárgyra, amelynek összmérete legfeljebb 100 cm, súlya pedig legfeljebb 7 kg.
Amint az új törvény 2027-ben életbe lép, a légitársaságoknak ezért egy kisebb személyes tárgyat és egy nagyobb kézipoggyászt is bele kell foglalniuk normál jegyük árába.
Noha ez a változás valószínűleg megemeli a kezdeti jegyárakat, különösen azoknál a fapados légitársaságoknál, amelyek jelenleg külön díjat számítanak fel a fejes poggyászért, azok az utazók, akik úgy döntenek, hogy bőrönd nélkül repülnek, leiratkozhatnak a kedvezményes viteldíjról.
Fogyasztói csoportok azzal érveltek, hogy a kézipoggyász díjának felszámítása illegális, különösen a fapados légitársaságok gyakorlata miatt, és hogy a légi utasoknak jogukban áll kártérítést követelni a késések miatt.
Egyes légitársaságok azonban az elmúlt hónapokban sietve számoltak fel díjat a kézipoggyászért, pénzügyi veszteségekre hivatkozva a közel-keleti fennakadások miatti szárnyaló repülőgép-üzemanyag árak miatt.
A megállapodásról pénteken állapodtak meg az EU-nagykövetek és az EU Tanácsát június végéig elnöklő ciprusi EU-elnökség. Az Országgyűlés hétfőn délután küldi meg az elnökségnek a végleges megerősítést és a megállapodást támogató közös levelet, ezzel hivatalosan lezárja a jogalkotási aktát.
Az új szabályok 2027-ben lépnek életbe.
Évtizedes tárgyalások
Az EU utasvédelmi rendeletét 2013-ban nyitották meg felülvizsgálatra.
Az európai törvényhozók az ezt követő tárgyalásokat azzal töltötték, hogy kibővítették a poggyászjogokat és az utasok biztosítékait a légitársaságok csődje esetén, de néhány uniós ország és a légiközlekedési ágazat ellenállt.
Virginijus Sinkevičius litván zöld európai parlamenti képviselő emlékeztetett arra, hogy amikor 2004-ben elfogadták a légi utasok jogairól szóló törvényt, azt „egyszerűen nem a jelenlegi valóságra tervezték”, ahol a légi utasforgalom fellendült.
„A Ryanair nagyjából 23 millió utast szállított évente” – emlékezett vissza. „2024-ben több mint 183 milliót szállított – csaknem nyolcszor többet. A Wizz Air még nem létezett. Az EasyJet piaci résszel rendelkező szolgáltató volt. A fapados légitársaságok ma már az Európán belüli légi közlekedés meghatározó részét képviselik, és kifejezetten az egykor szabványos szolgáltatások szétválasztására építettek fel üzleti modelleket, és mindegyikért külön-külön kellett fizetni.”
Egy uniós diplomata egyetértett azzal, hogy „a régi szabályok már nem váltották be a várakozásokat”, és a törvény felülvizsgálata „már nem opcionális, hanem szükségszerű”.
A korábbi tárgyalások során az EU-tagállamok háromról négy órára emelték a törölt járatokhoz kapcsolódó pénzügyi kompenzáció küszöbét, az EU-tagállamok közül Németország, Portugália, Szlovénia és Spanyolország ellenezte a változtatást.
Az elmúlt évtized tárgyalásai során a légitársaságok azért lobbiztak, hogy a kártérítési jogosultság csak legalább öt óra elteltével induljon, hogy tükrözze a valós működési problémákat, és elkerülje azt a helyzetet, hogy az üzemeltetők pusztán a szankciók elkerülése érdekében töröljék a járatokat.
A légitársaságok azt állították, hogy a törvénytervezet által rótt teher drámai módon akadályozná a piaci versenyre való képességüket, és azzal érveltek, hogy a késéseket nem befolyásolják, és a repülőterek műszaki problémáihoz kapcsolódnak.
De az EU Parlament végül megnyerte a csatát, és a három órás küszöb továbbra is érvényben marad.
