A konfliktus végleges lezárását célzó tárgyalások kezdeti fordulójában a múlt hétvégén nem sikerült megegyezésre jutni. A Fehér Ház szerint Irán nukleáris ambíciói központi akadozási pontot jelentenek.
A diplomaták hátsó csatornákon keresztül dolgoztak kedden az Egyesült Államok és Irán közötti béketárgyalások új fordulójának megszervezésén, miután Washington bevezette az iráni kikötők blokádját, Teherán pedig azzal fenyegetőzött, hogy célpontokat mér a háborútól megfáradt térségben.
Donald Trump amerikai elnök azt mondta, hogy „a következő két napban” sor kerülhet a tárgyalások második fordulójára, és a New York Postnak azt mondta, hogy a tárgyalásokat ismét Pakisztán fővárosában tartják.
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára egyetértett azzal, hogy „nagyon valószínű”, hogy a tárgyalások újraindulnak. Idézte a pakisztáni miniszterelnök-helyettessel, Ishaq Dar-ral folytatott találkozóját.
„A válságra nincs katonai megoldás. A békemegállapodásokhoz kitartó elkötelezettség és politikai akarat szükséges. A komoly tárgyalásokat folytatni kell” – mondta.
A konfliktus végleges lezárását célzó tárgyalások kezdeti fordulójában a múlt hétvégén nem sikerült megegyezésre jutni. A Fehér Ház szerint Irán nukleáris ambíciói központi akadozási pontot jelentenek.
Bár a tűzszünet látszólag tart, a Hormuzi-szoros feletti leszámolás azzal a kockázattal járt, hogy újra fellángolja az ellenségeskedést, és elmélyítse a regionális háború gazdasági következményeit.
Pakisztán a tárgyalások második fordulóját javasolja
Pakisztán az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások második fordulójának megrendezését javasolta. Két amerikai tisztviselő hétfőn közölte, hogy még folynak a tárgyalások a tárgyalásokról.
Az egyik közvetítő ország diplomatája elmondta, hogy Teherán és Washington beleegyezett a tárgyalásokba. Az amerikai tisztviselők és a diplomata névtelenül beszéltek, hogy kényes diplomáciai tárgyalásokról tárgyaljanak.
A delegációk helyéről, időpontjáról és összetételéről még nem döntöttek, bár Iszlámábádot és Genfét fogadó városnak tekintik – közölték.
Az immár hetedik hetében zajló háború megrázta a piacokat és megrázta a világgazdaságot, mivel a hajózás leállt, és a légicsapások átszakították a katonai és polgári infrastruktúrát a régióban.
A harcokban Iránban legalább 3000, Libanonban több mint 2000, Izraelben 23 és több mint tucatnyian az Öböl menti arab államokban haltak meg. Tizenhárom amerikai katona is meghalt.
A tankerek megfordultak a blokád érvénybe lépése után
Az amerikai hadsereg kedden közölte, hogy az iszlám köztársaság elleni haditengerészeti blokád első 24 órájában sikeresen megállítottak hat hajót az iráni kikötőkből való kihajózásban.
A Közel-Keleten tartózkodó amerikai erőkért felelős Központi Parancsnokság (CENTCOM) közölte, hogy több mint 10 000 amerikai katona, több mint egy tucat hadihajó és tucatnyi repülőgép vesz részt a küldetésben.
„Az első 24 órában egyetlen hajó sem jutott át az Egyesült Államok blokádján, és hat kereskedelmi hajó teljesítette az amerikai erők utasítását, hogy megforduljanak, hogy visszatérjenek az Ománi-öböl egyik iráni kikötőjébe” – mondta a CENTCOM az X-en közzétett bejegyzésében.
„A blokádot pártatlanul hajtják végre az összes nemzet hajóival szemben, amelyek Irán kikötőibe és part menti területeibe belépnek vagy onnan indulnak, beleértve az Arab-öböl és az Ománi-öböl összes iráni kikötőjét” – tette hozzá.
De annak ellenére, hogy a CENTCOM azt állította, hogy egyetlen hajó sem jutott át a blokádon, a Kpler tengeri adatszolgáltatótól származó nyomon követési információk szerint legalább két iráni kikötőkből induló hajó átkelt a Hormuzi-szoroson hétfőn.
A teheráni erők az iszlám köztársaság elleni amerikai-izraeli légi hadjárat február 28-i kezdete után gyakorlatilag lezárták a szorost, az Egyesült Államok pedig vasárnap bejelentette saját blokádját, miután az Iránnal folytatott béketárgyalások kudarcot vallottak.
A vízi út a világ egyik legkritikusabb energiaforrása, amely a globális olajszállítmányok nagyjából egynegyedét-harmadát és a cseppfolyósított földgáz (LNG) körülbelül egyötödét kezeli.
Bezárása sokkhullámokat küldött a globális piacokon. Az EU megbecsüli a gázárakat 70%-kal, az olajé pedig 50%-kal emelkedett, ami további 13 milliárd eurós számlát jelentett a fosszilis tüzelőanyagok importjára.
