Svájci kutatók egy robotkutyát tesztelnek, amelyet a Hold és a Mars felfedezésének felgyorsítására terveztek

Dániel Szabó

Svájci kutatók egy robotkutyát tesztelnek, amelyet a Hold és a Mars felfedezésének felgyorsítására terveztek

A legutóbbi kísérletek során a kutyaszerű robot háromszor gyorsabban teljesített küldetéseket, mint az ember által irányított alternatívák.

Svájci kutatók egy félig autonóm robotot tesztelnek, amellyel állandó emberi irányítás nélkül is felfedezhető lenne a Mars, felgyorsítva az ásványok, a víz, sőt az ősi élet nyomainak felkutatását más világokon vagy exobolygókon.

Az ANYmal névre keresztelt négylábú robot inkább egy robotkutyára hasonlít, mint egy hagyományos roverre. A testére azonban egy robotkar van felerősítve, amely egy mikroszkopikus képalkotó berendezést és egy Raman-spektrométert használ – egy szkenner, amely képes leolvasni és azonosítani a kőzet kémiai ujjlenyomatát.

A Bázeli Egyetem kutatói végigkísérték az ANYmal-t a „Marslabor”-on. Ez egy szimulációs létesítmény, amely a Mars és a Hold poros és sziklás felszínét utánozza.


A bal oldalon: a robot, amely autonóm kőzetméréseket végez a MICRO és a Raman segítségével. A jobb oldalon: példák a mikroszkópos képalkotó (MICRO) képeire.


Az ANYmal számára kitűzött cél egyértelmű volt: önállóan navigáljon, azonosítsa a tudományos érdeklődésre számot tartó kőzeteket, elemezze azokat, és továbbítsa az eredményeket – mindezt emberi irányítás nélkül.

A közelmúltban a Frontiers in Space Technologies folyóiratban publikált kísérletekben a robot sikeresen elemzett több kőzetet egymás után, azonosítva gipszet (egy lágy, szulfát ásvány), karbonátokat, bazaltokat és holdanalóg anyagokat, például dunitet és anortozitot.

ANYmal 12-23 perc alatt autonóm módon teljesítette a küldetéseket. Ugyanezt a munkát egy emberi kezelő 41 percig tartott. Meg kell azonban jegyezni, hogy az emberi felügyelet valamivel részletesebb és némileg nagyobb pontosságot eredményezett.

A jelenlegi Mars-járók szinte állandó Földi felügyelet mellett működnek, és naponta csak néhány száz métert tesznek meg. Egy olyan robot alkalmazása, amely képes saját tudományos döntéseket hozni, drámaian felgyorsíthatja a feltárás ütemét.

A tanulmány azt is megerősíti, hogy a lábon járó robotok, amelyek képesek átlépni az akadályokat és alkalmazkodni a változó terepen, olyan tudományosan értékes területeket érhetnek el, amelyekre a kerekes roverek nem.

Összességében a kutatás egy olyan jövő felé mutat, amelyben az ANYmal-hoz hasonló robotok nem pusztán távolról működtetett eszközök, hanem aktív tudományos résztvevők is, akik képesek önállóan vadászni a biológiai jelekre, a távoli bolygók ősi életére utaló kémiai nyomokra.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.