Az energiaválság elmélyülésével több száz kubai nő tüntet az amerikai blokád ellen

Dániel Szabó

Az energiaválság elmélyülésével több száz kubai nő tüntet az amerikai blokád ellen

Kuba az általa fogyasztott üzemanyagnak csak 40%-át állítja elő, a hiány pedig megbénította az országot, kihatással az egészségügyi rendszerre, a tömegközlekedésre, valamint az áruk és szolgáltatások előállítására.

Kubai nők százai gyűltek össze kedden Havannában, hogy tiltakozzanak az amerikai energiaembargó és Donald Trump elnök által a karibi szigetet megfojtó egyéb intézkedések ellen.

A felvonulást a Kubai Nők Szövetsége, a kormánnyal és a Kommunista Párttal szorosan kötődő hatalmas csoport szervezte a néhai Vilma Espín, a szövetség alapítója, gerillaharcos és Raúl Castro felesége tiszteletére.

A 19. századi függetlenség patrióta emlékére állító parknál összegyűlt tömeg kubai zászlókat lengett, „Le a blokáddal” feliratú táblákat tartott a kezében, és Fidel Castróról és Espínről készült képeket szorongatta.

A demonstrációt Inés María Chapman miniszterelnök-helyettes és Josefina Vidal külügyminiszter-helyettes Mariela Castro, Espín és Raúl Castro volt elnök lánya vezette.

„Ennek a visszaélési politikának véget kell vetni” – mondta Vidal az Associated Press hírügynökségnek.


Nők vesznek részt a szigetország elleni amerikai blokád felszámolását hirdető nagygyűlésen Havannában, 2026. április 7-én


„A kubai nép nem érdemli meg ezt. Ez a legátfogóbb, mindenre kiterjedő és leghosszabb ideig tartó kényszerintézkedési rendszer, amelyet valaha is bevezettek egy egész ország ellen.”

Vidal, a 2014-es Kuba és az Egyesült Államok történelmi közeledésének kulcsfontosságú tárgyalója, Barack Obama volt elnök kormányzása alatt, hozzátette: „Kollektív büntetés alá vet bennünket, amelyet a nemzetközi jog is ilyennek ismer el, és nem maradhattunk el itt.”

Január elején az Egyesült Államok megtámadta Venezuelát, és letartóztatta akkori vezetőjét, Nicolás Madurót, megzavarva ezzel a kritikus olajszállítmányokat Kubába.

Még abban a hónapban Trump vámokkal fenyegetőzött minden olyan ország ellen, amely olajat ad el vagy szállít a szigetre.

Trump azonban azt mondta, nem bánja, amikor a múlt héten Kubába érkezett egy 730 ezer hordó kőolajat szállító orosz tankhajó, ami három hónap óta az első olajszállítmány volt a szigeten.

„Kubának vége” – mondta Trump a múlt héten újságíróknak. „Rossz rendszerük van. Nagyon rossz és korrupt vezetésük van, és hogy kapnak-e olajat vagy sem, az nem számít.”

Oroszország azóta bejelentette, hogy küld egy második tankert.

Az emberek sötétben sétálnak az utcán egy áramszünet alatt Havannában, 2026. március 21-én

Az emberek sötétben sétálnak az utcán egy áramszünet alatt Havannában, 2026. március 21-én


Kuba az általa fogyasztott üzemanyagnak csak 40%-át állítja elő, a hiány pedig megbénította az országot, kihatással az egészségügyi rendszerre, a tömegközlekedésre, valamint az áruk és szolgáltatások előállítására, és elmélyítette a szigetet az elmúlt öt évben sújtó gazdasági válságot.

„Itt vagyok, és Kuba népéért harcolok” – mondta Leydys de la Cruz, egy 57 éves varrónő, aki csatlakozott a keddi tüntetéshez. „Arra kérném Trumpot, hogy hagyjon békén minket. A helyzet nagyon rossz az általa ránk szabott blokád miatt.”

Trump rendszerváltást szorgalmazott Kubában, és a sziget elfoglalásával fenyegetőzött, miközben Marco Rubio amerikai külügyminiszter, a kubai bevándorlók fia politikai foglyok szabadon bocsátását és liberális gazdasági reformokat követelt.

Az amerikai és a kubai kormány megerősítette a tárgyalásokat, de ezek mértéke nem világos.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.