Miközben a mesterséges intelligencia a reflektorfénybe kerül, az európai adatgazdaság továbbra is milliárdos értéket képvisel, de a GDPR széttagolt végrehajtása továbbra is visszatartja az újítókat. A Digitális Omnibusz segíteni akart, de az EU most azt kockáztatja, hogy akár szerény reform elől is visszavonul.
A mesterséges intelligencia térnyerésével a kifejezés „adatgazdaság” némileg az árnyékba került, annak ellenére, hogy az európai adatpiac/adatgazdaság továbbra is jelentős. Az Európai Bizottság megbízásából készült 2025-ös tanulmány szerint az adatpiac 2025-ben meghaladta a 115 milliárd eurót, és 2030-ra várhatóan eléri a 148 milliárd eurót. A tágabb értelemben vett adatgazdaság 2019-ben már 325 milliárd eurót ért el (az EU GDP-jének 2,6%-a), és az előrejelzések szerint 2025 milliárd euróra rúg.
Az európai adatközpontú vállalatok méretezése, globális versenyképessége és az EU gazdasága javát szolgáló akadályok nagymértékben hasonlóak az ágazatok között: a személyes adatok általános adatvédelmi rendelet (GDPR) meghatározása tág, a vállalatok korlátozottan képesek eligazodni a GDPR széttagolt értelmezései között az EU tagállamaiban, és az Európai Adatvédelmi Testület (EDBP) nem kötelező érvényű ajánlásai és iránymutatásai csak korlátozott segítséget nyújtanak. Míg a nagyvállalatoknak (és általában nem európai vállalatoknak) megvannak az erőforrásai ahhoz, hogy a helyi hatóságokkal foglalkozzanak, és még az EDBP-t is megtámadják, a kisebb vállalatoknak meg kell birkózniuk az EU-szerte széttagolt szabályokkal.
A GDPR még nagyon célzott módosítása is rendkívül érzékeny téma az EU-ban, sok adatvédelmi szószóló és adatvédelmi hatóság (DPA) továbbra is szkeptikus. Az EU és az Egyesült Államok közötti geopolitikai feszültségek, valamint attól tartanak, hogy az európaiak adatai az EU-n kívülre kerülhetnek, és még a legjózanabb reformok blokkolásának veszélye is fennáll.
A Digital Omnibuszt európaiak vagy amerikaiak vezetik?
Az európai vállalatok előtt álló kérdések újra és újra megismétlődnek, és úgy tűnik, az Európai Bizottság hallgatott rá. A DG CONNECT igazgatóhelyettese, Renate Nikolay egyértelműen válaszolt az EP-képviselők egyik digitális omnibusszal kapcsolatos aggályára. „kedvezõen állni az erőteljes Big-Tech lobbikövetelésekhez” a LIBE bizottság január 26-i ülésén:
Érthető az európai parlamenti képviselők szkepticizmusa és attól való félelme, hogy európai érdekek ellen dolgoznak – egyes kvázi lobbicsoportok eleveAz egyszerűsítési menetrenddel ellentétben az egyszerűsítést „amerikai lobbiként” ábrázolták, kihasználták az Egyesült Államokkal kapcsolatos európai érzékenységeket, és teljesen figyelmen kívül hagyták maguknak az európai vállalatoknak a megjegyzéseit és kéréseit.
A Tanács sajnálatos módon megfordította az Európai Bizottság GDPR-ra vonatkozó ambícióit
Az elmúlt évben az Európai Bizottság számos kezdeményezésen dolgozott az európai adatszolgáltatási szabályok egyszerűsítésére, valamint az európai vállalkozások, innovátorok, kutatók és közigazgatás számára működőbbé tételére.
Az adatuniós stratégia például tartalmazza a Nyílt adatokról szóló irányelva Adattörvénya adatkezelési törvényés a A nem személyes adatok szabad áramlásának szabályozása. Mindezeket a jogszabályokat várhatóan egyetlen új adattörvénybe vonják össze. A Bizottság két Digital Omnibus csomagot is előkészített: a Digital Omnibus for AI és a Digital Omnibus (adatszabály-orientált) csomagot.
Az Európai Bizottság eredeti, az adatokkal kapcsolatos digitális gyűjteményre vonatkozó javaslata szerény változtatásokat tartalmazott a Általános adatvédelmi rendelet (GDPR), kritériumok bevezetése annak érdekében, hogy az adatszolgáltatók egyértelműbbé tegyék, hogy a személyes adatok mikor vannak kellőképpen álnevekkel ellátva, és mikor már nem érvényesek a szigorú GDPR-szabályok, mi minősül személyes adatnak, az érintettek jogai stb.
Sajnos a Tanács állítólag még ezeket a szerény javaslatokat is elutasította. Ehelyett a Tanács visszaállította a szöveget a szokásos üzletmenetre vonatkozó ajánlásokhoz, hogy az Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) útmutatásaira hagyatkozzon, miközben eltávolította az arra vonatkozó kijelentéseket, hogy mi minősül személyes adatnak és mi nem, így lényegében az európai vállalkozások az első helyre kerültek.
A két világ érdekeinek egyensúlya: adatvédelem kontra innováció
Az Európai Adatvédelmi Testület valóban igyekszik harmonizálni az EU-tagállamok GDPR-hoz való hozzáállását különböző iránymutatások és ajánlások révén, de ezek kiadása évekbe telhet, és nem kötelező erejűek, ami nem ad pontosabb egyértelműséget az európai vállalkozások számára.
Mikołaj Barczentewicz lengyel technológiai jogász helyesen jegyzi meg, hogy az EDPB irányelveinek nem kötelező jellege nem védi meg pontosan az európai vállalatokat a későbbi végrehajtási problémáktól. Amellett érvel, hogy Európának komolyan meg kellene reformálnia a GDPR végrehajtását azáltal, hogy függetlenebb felülvizsgálatot, valamint az üzleti, innovációs és egyéb közérdekek jobb egyensúlyát kell hozzáadnia a magánélethez.
A kérdés továbbra is nyitott: ha az EU a világ egyik legjobb adatvédelmi rendszerével büszkélkedhet, akkor azt is elmondhatja, hogy megtalálta a megfelelő egyensúlyt az adatvédelmi hatóságok és a vállalkozások, a magánélet és az innováció, valamint a védelem és az engedélyek között?
Ez a kérdés számít: tekintettel az EU versenyképességi ambícióira, a közelgő gazdasági válságra, valamint arra, hogy meg kell erősíteni az európai vállalkozásokat és meg kell erősíteni saját gazdaságukat.
Ez a cikk eredetileg ekkor jelent meg EU Tech Loop és egy megállapodás részeként megjelent az 2022 Plusz-on.
