Az iráni háború dúlásával António Costa, az Európai Tanács elnöke szerdán Bakuban tárgyalt Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel az Európai Unió Azerbajdzsánnal való védelmi, biztonsági és energiaügyi együttműködésének bővítéséről.
António Costa, az Európai Tanács elnöke szerdán Bakuba utazott, hogy továbbfejlessze az Európai Unió Azerbajdzsánnal folytatott védelmi, biztonsági és különösen energiaügyi együttműködését, mivel az eszkalálódó iráni háború előre nem látható következményekkel sújtja a globális energiapiacokat.
Costa megbeszéléseket folytatott Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel, és kifejezte az EU „teljes szolidaritását Azerbajdzsán népével”, miután Irán múlt héten megtámadta Azerbajdzsán exklávéja, Nakhchivan.
Az iráni háború kezdete óta Azerbajdzsán mintegy 1800 embert segített evakuálni Iránból Azerbajdzsánba, köztük uniós állampolgárokat is.
„Hadd fejezzem ki őszinte köszönetemet azért a segítségért, amelyet Azerbajdzsán nyújtott az európai polgároknak Iránból való biztonságos hazatelepülésük elősegítése érdekében” – mondta Costa Alijevvel közösen tartott tájékoztatón.
Új keret a szorosabb együttműködéshez
Costa elmondta, hogy Brüsszel és Baku jelenleg a szorosabb együttműködés új keretén dolgozik, amelynek célja, hogy meglévő energiakapcsolataikon túl is kiszélesítse kapcsolatait.
Az Európai Tanács elnökének nyilatkozata szerint a javasolt keretrendszer elmélyítené az együttműködést a biztonság, a védelem, az energia, a digitális fejlesztés és a közlekedés területén.
„Ez erős jelzést ad közös jövőképünkről” – mondta Costa, hangsúlyozva, hogy „az energiabiztonság az EU Azerbajdzsánnal való együttműködésének sarokköve.
Kijelentette, hogy Azerbajdzsán, és különösen a Déli Gázfolyosó központi szerepet játszik az EU azon erőfeszítéseiben, hogy diverzifikálja gáz-, olaj- és szénellátási forrásait.
Mivel az iráni háború megrázta a globális energiapiacot, Costa szerint ez a régens-partnerség most „fontosabb, mint valaha”.
„Az EU készen áll a magánbefektetések és finanszírozás mozgósítására Azerbajdzsán energetikai átalakulásának támogatása érdekében. Arra is ösztönözzük az európai tiszta technológiai vállalatokat, hogy nagyobb mértékben vonják be az Ön ambiciózus terveit” – mondta az EU Tanácsának elnöke.
Costa arról is beszélt, hogy a 2022-es egyetértési megállapodás értelmében további azerbajdzsáni gázvásárlások Európába kerülhetnek, amelynek célja a szállítások 20 milliárd köbméterre történő megduplázása.
Alijev szerint jelenleg mintegy 16 európai ország kap azerbajdzsáni gázt, és 10 EU-tagállam is a címzettek között van.
Costa az összeköttetést is kiemelte, mint a felek közötti együttműködés másik kulcsfontosságú területét, mondván, hogy „a Középső folyosó fejlesztése stratégiai lehetőséget jelent új közlekedési kapcsolatok számára.
„Ebben a tekintetben elengedhetetlen lenne a Baku-Nahcsivan vasúti összeköttetés befejezése. Az Európa és Ázsia közötti kereskedelem rugalmasságának növelésével munkahelyeket teremthetünk, ösztönözhetjük a növekedést, és együtt erősíthetjük gazdaságainkat” – mondta Costa.
Dél-Kaukázus szerepe a Közel-Keleten
Az iráni háború és a katonai eszkaláció a Közel-Keleten azután történt, hogy Azerbajdzsán és Örményország történelmi békemegállapodást írt alá csaknem négy évtizedes tragikus konfliktus után.
„A Washingtoni Megállapodások tükrözik az Ön elkötelezettségét a párbeszéd és a megbékélés mellett, és az EU Önnel áll a teljes végrehajtásuk támogatásában” – mondta Costa.
Alijev azt válaszolta, hogy a két ország „már a hosszú távú béke körülményei között él”.
Kiemelte, hogy az elmúlt hét hónapban Azerbajdzsán további kőolajtermékeket kezdett el szállítani Örményországba, és felszámolt minden korlátozást a harmadik országokból Örményországba irányuló áruk tranzitjára vonatkozóan azerbajdzsáni területen.
Alijev hozzátette, hogy a kialakulóban lévő békekörnyezet már erősíti a térség gazdasági és tranzit potenciálját. Külön kiemelte az Ázsiát és Európát összekötő középső folyosó fejlesztésének új lehetőségeit.
„A tranzit- és összeköttetési kérdések kulcsfontosságúak. Az Örményországgal kötött előzetes békemegállapodás megkötése után új lehetőségek nyíltak a Középső Folyosó bővítésére, ami erősíti optimizmusunkat” – mondta Alijev.
Örményország növekvő együttműködése Azerbajdzsánnal és az EU-val
Eközben szerdán, amikor Costa és Aliyev Bakuban tárgyalt a dél-kaukázusi békéről, Nikol Pashinyan örmény miniszterelnök beszédet mondott az Európai Parlamentben Strasbourgban, hogy kiemelje Örményország uniós integrációs ambícióit.
Az ország tavaly fogadta el a 27 tagú blokkhoz való csatlakozási folyamat kezdetét hirdető törvényt, és azóta Jereván aktívan törekszik a Brüsszellel való szorosabb kapcsolatokra.
„Most, ennek a törvénynek az elfogadása után Örményországban sokan kérdezik: Mikor lesz Örményország az Európai Unió tagja? A válaszunk nagyon egyértelmű: egyetlen ország sem válhat az EU tagjává anélkül, hogy teljesítené a normáit” – mondta Pashinyan az Európai Parlamentben.
Pashinyan beszédében visszautasított az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás minden kritikáját is.
„Britálnak bennünket amiatt, hogy az Örményország és Azerbajdzsán között létrejött béke nem tökéletes” – mondta az örmény miniszterelnök. „De kérdem én: hol tökéletes a béke? Hol létezett valaha tökéletes béke, és mikor?”
„Éppen ellenkezőleg, a békével való törődés akarata az, amely a lehető legközelebb hozhatja azt a tökéletességhez” – zárta szavait Pashinyan.
