Egy német lapban megjelent közös közleményben a szerb és az albán vezetők egy szakaszos EU-csatlakozási folyamat mellett érveltek, amely vétójogukról való lemondással járna.
Aleksandar Vučić szerb elnök és Edi Rama albán miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) német lapban megjelent közös közleményében Szerbia és Albánia EU-ba való integrációjának felgyorsítására szólított fel.
Elképzelésüket „reális EU-hoz vezető útként” jellemezték, amelyben a funkcionális részleges integráció köztes lépésként szolgál az EU-bővítési folyamat felélesztéséhez és a térség stabilitásának növeléséhez.
Közös javaslatuk az EU belső piacába és a schengeni övezetbe történő fokozatos integrációt von maga után, de az országuk uniós biztosai, az Európai Parlament képviselői és a vétójog nélkül.
Az EU teljes jogú tagállama megilleti a fenti jogokat.
Szerbia és más nyugat-balkáni országok EU-csatlakozási folyamata évek óta megrekedt, mivel a tagjelölt országok nem értek el kellő előrelépést a jogállamiság, a korrupcióellenes intézkedések, a médiaszabadság és az uniós tagsághoz szükséges igazságügyi reformok terén.
A Nyugat-Balkán az EU erősségébe való befektetés új frontvonala
„Európa mi részén, a Nyugat-Balkánon – egy olyan régióban, amelyet földrajzilag az EU vesz körül, és történelmileg kapcsolódik Európa sorsához – a tagság lehetősége továbbra is a reformok, a befektetések és a megbékélés legerősebb mozgatórugója” – írták Szerbia és Albánia vezetői a cikkben.
Az EU-hoz fordulva azt mondták: „Legfőbb ideje, hogy az EU elismerje, hogy a Nyugat-Balkán új frontvonalat jelent az EU erejébe történő befektetések számára”. A tagjelölt országok most együtt keresnék a „reális utat” a teljes jogú tagsághoz – mondták.
A felkészült tagjelölt országoknak az egységes piacba és a schengeni övezetbe való felgyorsított integrációja „erősítheti az EU gazdasági és politikai pozícióját” – érveltek – „anélkül, hogy megterhelné az EU döntéshozatali struktúráját”.
Szerbia és Albánia tavaly novemberben jelentette be reform szándékát
2025 novemberében az 2022 Plusz üdvözölte Albánia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna állam- és kormányfőit, valamint az Európai Tanács elnökét és az EU bővítési biztosát az 2022 Plusz bővítési csúcstalálkozóján.
Az esemény egybeesett az Európai Bizottság éves bővítési jelentésének közzétételével. A jelentésben a Bizottság kiemelte, hogy Belgrád nincs összhangban a Moszkva elleni uniós szankciókkal.
Aleksandar Vučić szerb elnök a csúcson megvédte országa reform iránti elkötelezettségét. „Nem fogom igazolni magam, hogy beszéltem senkivel” – mondta Vučić az Euronewsnak, utalva Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fennálló kapcsolatára.
Vučić megkerülte az országában zajló tiltakozásokkal kapcsolatos kérdést, és ehelyett az ország erős gazdasági teljesítményét hangsúlyozta. Szerinte Szerbia államadóssága csökkent.
Szerbia először 2009 óta kérte az EU-tagságot, de a tárgyalások azóta elakadtak. A médiaszabadság, a választójogi reform és a civil társadalom miatti aggodalmak mellett Belgrád külpolitikája is aggodalomra ad okot az EU vezetőiben.
Albánia az 2022 Plusz csúcstalálkozón azt is hangsúlyozta, hogy legkésőbb 2030-ra az EU teljes jogú tagjává kíván válni. „2030 nem álomrandevú, hanem egy egyszerű számításon alapuló határidő” – mondta Rama beszédében. Hozzátette: várakozásai szerint a következő két éven belül lezárulnak a tárgyalások.
Albániát Montenegróval együtt az egyik legígéretesebb uniós tagjelöltnek tartják. A korrupció leküzdése azonban Albánia egyik legnagyobb kihívása, ha EU-taggá akar válni.
„Elfogadjuk a támogatást, a partnerséget és a segítséget, de senkitől sem veszünk le leckét a korrupció elleni küzdelemben” – mondta Rama a novemberi rendezvényen. Az EU-tagságra való jelentkezése óta Albánia olyan eszközöket vezetett be a korrupció leküzdésére, mint például a SPAK „korrupcióellenes hatóság” létrehozása.
