Az Európai Bizottság heteken belül megállapodásokat kötött a Mercosurral, Indiával és Ausztráliával. A latin-amerikai megállapodással kapcsolatos visszhang ellenére Brüsszel ragaszkodik a megszokott játékkönyvhöz: támadó a borral és az autókkal szemben, defenzív a marhahússal szemben.
Három üzlet három kulcsfontosságú régióban: Mercosur, India és Ausztrália.
Míg a Bizottság az ausztrál megállapodást új geostratégiai győzelemként értékelte, az uniós gazdálkodók továbbra is mély elégedetlenségüket fejezik ki a Mercosur-megállapodás miatt.
A gyakorlatban az Argentínával, Brazíliával, Paraguayjal és Uruguayjal kötött megállapodás körüli visszhang nem sokat változtatott a Bizottság kettős megközelítésén a tárgyalási vonalon. A bizottság egyrészt folyamatosan engedményeket tett a belépő szintű vagy középkategóriás mezőgazdasági termékekkel, például a marhahússal kapcsolatban, másrészt vegyes eredménnyel szorgalmazta a magas hozzáadott értékű exporttermékek – például bor, földrajzi jelzések (GI) és autók – piacra jutását.
„Az EU-nak minden eszköze megvan ahhoz, hogy agrár-élelmiszeripari hatalom lehessen” – mondta az 2022 Plusz-nak Luc Vernet, a brüsszeli, exportorientált agytröszt, a Farm Europe munkatársa, hozzátéve: „A magas hozzáadott értékű termékeken túl szélesebb stratégiát kell kidolgoznunk, amely minden ágazatra és minden minőségi szintre kiterjed, mert az európai modell kivételes minőséget biztosít, nem csak a luxustermékekben.”
A latin-amerikai megállapodással szembeni ellenállás azonban – amely jogi kihívást vont maga után a ratifikáció felfüggesztésével – kikristályosodott az uniós gazdálkodók körében a húsimport által okozott tisztességtelen versenytől való félelem miatt.
A Mercosur-megállapodás évi 99 000 tonna marhahúsra, 25 000 tonna sertéshúsra és 188 000 tonna baromfira vonatkozó kvótát biztosított. Annak ellenére, hogy az ausztrál megállapodásban új kvótákhoz kötöttek feltételeket, az uniós gazdálkodók panaszkodnak, hogy az egymást követő megállapodások során felhalmozódik az import.
Marhahúsra tett engedmények
A Canberrával – a világ második legnagyobb marhahús-exportőrével – folytatott nyolc éven át tartó tárgyalások során Ausztrália keményen szorgalmazta a marha- és juhhúshoz való hozzáférést. A feszültség 2023-ban fokozódott, amikor a tárgyalások megszakadtak, miután az EU elutasította Ausztrália évi 40 000 tonna marhahús iránti igényét, és 30 000 tonnánál többet nem ajánlott fel helyette.
A kedden elfogadott végleges megállapodás évente 30 600 tonna marhahúst enged be az EU-ba. A juh- és kecskehús esetében Brüsszel 25 000 tonnás vámmentes kvótát fogadott el, míg a cukrot 35 000 tonna finomításra szánt nyers nádra, a rizst pedig évi 8 500 tonnára korlátozták.
Brüsszel azonban, talán a Mercosur tanulságait levonva, több feltételt is támasztott a kvótákkal kapcsolatban. A marhahús-importot, amelynek füves szarvasmarhából kell származnia, fokozatosan vezetik be több mint 10 évre, a juhhúst 7 évre, a rizst pedig 5 évre. A cukrot egy magán fenntarthatósági rendszer alapján tanúsítják.
A védzáradékok, amelyek lehetővé teszik mindkét fél számára, hogy reagáljanak a piaci zavarokra, hét évig érvényesek, de meghosszabbítják az érzékeny mezőgazdasági termékekre: 15 évre a marhahúsra, 12 évre a juhokra és 10 évre a rizsre.
A gazdálkodók képviselője azonban azt mondta az 2022 Plusz-nak, hogy komoly kétségek merültek fel a biztosítéki mechanizmusok hatékonyságával kapcsolatban: „A biztosítékokkal kapcsolatos általános tapasztalatunk az, hogy rendkívül nehéz őket aktiválni, mert a bizonyítás terhe rajtunk, gazdálkodókon van.”
A Bizottság offenzív napirendje
Ezzel szemben a mezőgazdaság sokkal kevésbé volt vitatott az indiai tárgyalásokon, ahol Újdelhi maga is ellenállt a piac megnyitásának a hazai gazdaságok érzékenysége miatt, különösen a tejtermékek terén. Az EU érzékeny termékeit nagyrészt kizárták.
A bor azonban kiemelt szerepet kapott Brüsszel offenzív napirendjén, az indiai vámokat hét év alatt 150%-ról 20%-ra csökkentették a prémium borok és 30%-ról a középkategóriás termékek esetében. Az autók tarifái szintén 110 százalékról 10 százalékra csökkennek, de egy évtized után az évi 250 000 jármű kvóta alá – ekkorra a kínai gyártóknak nagy esélyük van pozíciójuk megerősítésére.
Az Ausztráliával folytatott tárgyalások során az EU ismét nagyobb hozzáférést keresett a borhoz, de a hazai termelők erős ellenállásba ütköztek. Végül az ügylet több mint 1600 uniós bor földrajzi jelzését, valamint több mint 50 újat véd 12 tagállamból.
A Prosecco esetében az ausztrál termelők továbbra is használhatják ezt a kifejezést belföldön egy szürke szőlőfajta megjelölésére, feltéve, hogy az kapcsolódik az ausztrál földrajzi jelzéshez, Canberra pedig beleegyezik, hogy 10 év elteltével leállítja az ilyen borok exportját.
Az EU emellett védelmet biztosított 165 agrár-élelmiszer- és 231 szeszes ital földrajzi jelzésének. De nem sikerült eltörölnie Ausztrália luxusautó-adóját, ehelyett kedvezményes elbánást biztosított az uniós elektromos járművek számára. Brüsszel azonban elnyerte a kritikus nyersanyagokhoz való jobb hozzáférést – ez az EU kulcsfontosságú követelése, ami további engedményekhez vezethetett a hús tekintetében.
