Ukrajna újraindíthatja a békefolyamatot, mivel az iráni háború eszkalálódik, és az uniós segélyek továbbra is blokkolva vannak

Dániel Szabó

Ukrajna újraindíthatja a békefolyamatot, mivel az iráni háború eszkalálódik, és az uniós segélyek továbbra is blokkolva vannak

Ukrajna arra készül, hogy újraindítsa a béketárgyalásokat az Egyesült Államokkal, még akkor is, ha Moszkva profitál az enyhített amerikai szankciókból és a megugró energiaárakból, Kijev pedig először szembesül az EU-segélyek esetleges elvesztésével.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy Ukrajna delegációja az Egyesült Államokba tart, miközben fokozatosan újraindul a diplomáciai erőfeszítés a háború befejezésére az országban.

„Szünet állt be a megbeszélésekben, és ideje folytatni azokat” – mondta Zelenszkij esti beszédében.

Bár sok uniós vezető óva intett attól, hogy az iráni konfliktus beárnyékolja az ukrajnai háborút, a folyamatban lévő amerikai–izraeli csapások és az ebből eredő eszkaláció gyakorlatilag megakasztotta Ukrajna diplomáciai folyamatát.

Most, hogy az Egyesült Államok enyhített néhány szankciót az emelkedő energiaárak és a Hormuzi-szoros zavarai miatt, Moszkvát még kevésbé ösztönzi a fájdalmasan kialkudott kompromisszumok elfogadása.

Ukrajna elnöke csütörtökön az EU vezetőihez fordulva kijelentette, hogy ez a lazítás „jelentős pénzt hoz Putyin háborús költségvetésébe”.

A blokk számos vezetője bírálta Donald Trump amerikai elnök azon döntését, hogy feloldja az orosz olajjal szembeni szankciókat, azzal érvelve, hogy ez elősegíti az Ukrajna elleni háborús erőfeszítéseket.

Ezzel egy időben azonban nehezen sikerült megegyezniük az új szankciók bevezetéséről.

„Oroszországnak gazdaságilag is veszítenie kell – és erre valók a szankciók” – mondta Zelenszkij csütörtökön.

Az EU huszadik szankciócsomagot nyújtott be Oroszország ellen, de ez továbbra is elakadt a Magyarország és Szlovákia között Kijevvel a Druzsba vezeték miatti vita miatt.

„Folytathatta volna az Oroszországra nehezedő nyomást, hogy a valódi béke felé haladjon” – mondta Zelenszkij csütörtökön az EU vezetőinek.

Budapest blokkolja az EU Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelét – a pénzt Zelenszkij „kritikus forrásnak nevezte az életek védelmében”.

„Reméljük Ukrajnában, hogy Európa megtalálja a kiutat abból a nehéz, nagyon nehéz helyzetből, amellyel most mindannyian szembe kell néznünk, különösen, ha az Ukrajnának nyújtott európai támogatás destabilizálásáról van szó” – tette hozzá. „Gondoskodtunk arról, hogy a háború alatt Oroszország ne érezze magát erősebbnek” – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy „az agresszornak gyengülnie kell – és ez a háború befejezésének kulcsa”.

Moszkva érzi az Egyesült Államok fókuszának eltolódását

Zelenszkij azt mondta az EU vezetőinek, hogy Washington az elmúlt napokban jelezte, hogy hajlandó folytatni a tárgyalásokat.

„De milyen felfogással fog az orosz fél ezúttal a tárgyalásokra?” – kérdezte.

Zelenszkij folytatta: „Mindnyájunktól együtt múlik, hogy az oroszok ne úgy jöjjenek el ezekre a tárgyalásokra, hogy pozíciójuk sokkal erősebb lett. És ez nem csak az Irán körüli helyzet miatt van így, ami felfelé nyomja a globális olajárakat.”

A moszkvai jelzések azonban ennek az ellenkezőjét sugallják.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy a tárgyalások szünete véget érhet, ha minden fél összehangolja menetrendjét, különösen az Egyesült Államokkal.

Peskov szerint Washingtont inkább a közel-keleti helyzet foglalkoztatja.

„Amint mindhárom fél menetrendjéről megállapodtunk – különösen amerikai közvetítőinké, amint nagyobb figyelmet tudnak fordítani az ukrán ügyekre –, reméljük, hogy ez a szünet megszakad, és meg tudjuk tartani a háromoldalú tárgyalások következő fordulóját” – mondta Peskov.

Új bevételi forrás Kijevnek?

Míg az Ukrajnának nyújtott EU-támogatás továbbra is elakadt a hitellel kapcsolatos magyar vétó, az új szankciócsomag és a blokkolt EU-csatlakozási folyamat miatt, Kijev új partnereket és potenciálisan új bevételi forrásokat azonosíthatott.

Az Egyesült Államok, Izrael és Irán közötti konfliktus fokozódásával a Közel-Keleten és az Öbölben, több regionális állam hivatalosan is segítséget kért Ukrajnától, az iráni tervezésű Shahed típusú drónok leküzdésében szerzett, nehezen megszerzett szakértelmére támaszkodva.

Zelenszkij elmondta, hogy 11 ország kérte Kijev segítségét, és jelenleg több mint 200 ukrán drónelhárító katonai szakértő tartózkodik a Közel-Keleten, további 34 személy pedig „készen áll a bevetésre”.

„Ezek katonai szakértők, olyan szakértők, akik tudják, hogyan segíthetnek, hogyan védekezhetnek a Shahed drónok ellen” – mondta szerdán. „Csapataink már az Emirátusokban, Katarban, Szaúd-Arábiában, és úton vannak Kuvait felé.”

„Vannak konkrét módok, amelyekkel támogathatják hazánkat és védelmünket – mindenekelőtt a légvédelmet” – tette hozzá.

Az ukrán dróngyártók abban reménykednek, hogy jövedelmező üzleteket köthetnek termékeik értékesítésére a Közel-Keleten, ami jelentős lökést adna Ukrajna védelmi iparának és az egész gazdaságnak – különösen azért, mert az országnak tavasz végén fenyegető pénzügyi hiánya van, amelyet csak 90 milliárd eurós hitel fedezhet.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.