Az EU-ban élők harmada használt generatív mesterséges intelligencia eszközöket 2025-ben, és kevesebb mint felük használta őket munkavégzésre, így arányuk 15%-ra nőtt. A mesterséges intelligencia munkahelyi felhasználása Európa-szerte nagyon eltérő, egyértelmű regionális mintákkal.
A mesterséges intelligencia beépül a mindennapi életbe – az oktatástól a munkahelyig. Noha sokan használnak generatív AI-eszközöket, sokkal kevesebben alkalmazzák őket professzionálisan.
Az Eurostat adatai szerint 2025-ben a 16 és 74 év közöttiek 15%-a használt mesterséges intelligenciát munkához. Ez a főcím azonban elfedi az országok közötti éles különbségeket.
33 európai országban a munkahelyi mesterséges intelligencia használata a magyarországi 1,3%-tól a norvégiai 35,4%-ig terjed, Svájc pedig 34,4%-kal van lemaradva.
„Norvégia magasabb részesedése teljes mértékben összhangban van az erős digitális közszektorral, a nagy közbizalommal, az erős készségekkel és a kiforrott munkáltatói gyakorlattal” – mondta Aleksandra Przegalińska, a Kozminski Egyetem professzora az 2022 Plusz Business-nek.
Az egyéb magas alkalmazók közé tartozik Málta (29,6%), Dánia (27,2%), Hollandia (26,6%), Észtország (25,1%) és Finnország (25,1%).
A skála másik végén tízből kevesebb mint egy ember használ mesterséges intelligenciát a munkahelyén Romániában, Törökországban, Szerbiában és Olaszországban.
„A kulcsfontosságú szempont az, hogy az örökbefogadás nem csak a lelkesedésről szól: a készségekbe és a munkafolyamatokba való befektetést, valamint a bizalomépítő kormányzást követi, amely a kísérletezést legitim, rutin gyakorlattá változtatja” – mondta Przegalińska.
Egyértelmű regionális megosztottság
Az adatok erős földrajzi mintát mutatnak.
Észak- és nyugat-európai országok vezetnek az örökbefogadásban, míg Dél-Európa vegyes képet mutat. Kelet- és Délkelet-Európa általában le van maradva.
Az EU legnagyobb gazdaságai közül Franciaországban a legmagasabb a munkahelyi használat, 18,4%, ezt követi Spanyolország (17,9%). Németország valamivel meghaladja az EU átlagát, 15,8%, míg Olaszország lényegesen alacsonyabb, 8%.
Számos kisebb gazdaság – köztük Luxemburg, Ciprus, Ausztria, Svédország és Belgium – szintén viszonylag magas használatról számol be, 20% és 25% közötti arányokkal.
Fontos, hogy a számok az MI-t a munkahelyükön használó egyéneket tükrözik, nem pedig a technológiát alkalmazó vállalatok arányát.
Szakadék a személyes és a szakmai használat között
A mesterséges intelligencia általános és a munkavégzés során történő felhasználását tekintve jelentős hiányosság tapasztalható. A mesterséges intelligencia teljes felhasználása az EU-ban 32,7%, míg a munkavégzés aránya 15,1%. Ez azt jelenti, hogy az AI-felhasználók kevesebb mint fele, körülbelül 46%-a alkalmazza munkára.
A különbség országonként jelentősen eltér.
Svájcban, Máltán, Norvégiában és Hollandiában a legtöbb AI-felhasználó a munkahelyén is használja. Ezzel szemben olyan országokban, mint Magyarország, Románia és Szerbia, sokkal alacsonyabb a munkahelyi használat aránya az AI-használók körében.
Przegalińska szerint ezek a különbségek a „képesség” és az „engedély” keverékéből fakadnak.
Készségek, struktúra és munkahelyi kultúra
A képesség magában foglalja a digitális készségeket, a tudásalapú munkahelyek arányát és a digitális infrastruktúrát, például a szélessávú és felhőalapú hozzáférést.
Eközben az engedélyt a szervezeti kultúra és szabályok alakítják.
„Ahol a munkaadók jóváhagyott eszközöket, világos iránymutatásokat és képzést biztosítanak, általában gyorsabban veszik igénybe az alkalmazást, mert az alkalmazottak biztonságban érzik magukat a GenAI használatával, és tudják, mit szabad” – mondta.
Az OECD adatai azt mutatják, hogy a generatív mesterséges intelligencia egyéni használata gyorsan növekszik, 2024 és 2025 között 68%-kal nő a rendelkezésre álló adatokkal rendelkező uniós országokban.
„A vállalkozások is egyre több mesterséges intelligenciát használnak, és a generatív mesterséges intelligencia ennek a növekedésnek a kulcsa” – mondta Nils Adriansson, az OECD közgazdász-statisztikusa.
Kijelentette, hogy a nagy cégek jellemzően korán alkalmazkodnak, és tevékenységeik és erőforrásaik széleskörűsége miatt több lehetőségük van új technológiák bevezetésére.
A gazdasági szerkezet szerepe
A nemzetgazdaságok felépítése is szerepet játszik.
Valerio De Stefano, a torontói York Egyetem professzora nyilatkozta az 2022 Plusz Businessnek: „Az adatok különbségei a nemzetgazdaságok eltérő összetételével magyarázhatók, mivel egyes országokban több olyan iparág és szektor van, ahol a generatív mesterséges intelligencia könnyebben bevethető, például tudás és médiamunka, IKT, kutatás és fejlesztés.
Hozzátette, hogy egyes dolgozók alábecsülhetik, mennyire támaszkodnak már az MI-re, mivel sok gyakran használt eszközt ez hajt.
Az adatokat 2025-ben gyűjtötték, még az MI-ügynökök gazdaságban való újabb elterjedése előtt, ami arra utal, hogy a közeljövőben tovább emelkedhet az elfogadási arány.
