A „zöldség kiterjesztése” életek millióit mentheti meg – állapítja meg egy átfogó új tanulmány.
A fák a városokban nem csak „szép, ha megvannak”; óriási hatással vannak a közegészségügyre azáltal, hogy hűvösebben tartanak bennünket.
Egy új tanulmány számításai szerint a városi területek növényzetének 30 százalékos növelése 2000 és 2019 között a globális hőség okozta halálesetek több mint egyharmadát megelőzhette volna. Összességében 1,16 millió életet menthettek meg több növényzettel ez alatt a 20 éves időszak alatt.
Míg a zöldfelületek egészségügyi előnyei jól ismertek, a melbourne-i Monash Egyetem kutatóinak modellező tanulmánya az első, amely megbecsüli a zöldség napi hőmérsékletre gyakorolt hűsítő hatását, valamint a hő-halálozás viszonyát módosító hatását.
„Ez átfogóbb értékelést ad számunkra a hő okozta halálozás mérséklésében nyújtott előnyeiről” – mondja Yuming Guo, a tanulmány vezetője.
„Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a zöldség megőrzése és kiterjesztése potenciális stratégia lehet a hőmérséklet csökkentésére és a hőexpozíció egészségügyi hatásainak mérséklésére.”
Hogyan mentenek életeket a városi fák?
A hőterhelés komoly közegészségügyi fenyegetést jelent, egyre inkább az ember okozta klímaváltozás miatt.
2000 és 2019 között a magas hőmérséklet évente félmillió halálesethez köthető, ami az összes haláleset 0,91 százalékáért felelős.
Guo professzor szerint „a legszélsőségesebb globális felmelegedési forgatókönyvek szerint” a hővel összefüggő halálesetek becslései az észak-európai összes haláleset 2,5 százalékától a 2090-es évek délkelet-ázsiai 16,7 százalékáig terjednek.
A hővel összefüggő halálesetek csökkentésének leghatékonyabb módja a földfűtésből származó kibocsátások leállítása a forrásnál. De hogyan segíthet a megnövekedett zöldítés az emberek védelmében?
A füvek, fák és egyéb növények teljesebb elterjedése sűrű városi területeken hűsítő hatású. Az ilyen növényzet beárnyékolja a felületeket, eltereli a napsugárzást, és fokozza az „evapotranszspirációt” – a talajból és a növényekből történő párolgást –, ami elősegíti a levegő konvekcióját.
Ez lehűti a környezeti hőmérsékletet, ami csökkenti a szélsőséges hőhatásoknak kitett emberek számát.
Guo professzor szerint újabb bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a zöldség módosíthatja a hővel kapcsolatos halálozási kockázatokat, ami potenciálisan javítja a mentális egészséget, fokozza a társadalmi szerepvállalást és a testmozgást, valamint csökkenti a levegőszennyezést.
Hány életet lehetett volna megmenteni Európában?
A tanulmány megállapította, hogy a növényzet szintjének 10, 20 és 30 százalékos növelése a napi átlaghőmérsékletet 0,08 °C-kal, 0,14 °C-kal, illetve 0,19 °C-kal csökkentette volna.
Ezzel viszont 0,86, 1,02 és 1,16 millió halálesetet lehetett volna megelőzni, ami 2000 és 2019 között a hőség okozta halálesetek 27,2 százaléka, 32,2 százaléka és 36,7 százaléka.
A modell szerint a több zöld növény pozitív hatása számos tényezőtől függött, beleértve az éghajlat típusát, valamint az adott város társadalmi-gazdasági és demográfiai felépítését.
Ha a növényzet szintje 30 százalékkal emelkedik, 2000 és 2019 között átlagosan 396 955 életet mentettek meg Európában. Ázsiában mentik meg a legtöbb életet, 527 989-et.
Pontosabban, Dél-Ázsia, Kelet-Európa és Kelet-Ázsia városi területein csökkent volna a legnagyobb mértékben a hőség okozta halálesetek száma.
A hőség-halálozás összefüggéseit 53 ország 830 helyéről származó adatok felhasználásával értékelték, és minden városközpontra extrapolálták – magyarázzák a kutatók. Míg a zöldséget az Enhanced Vegetation Index (EVI), a NASA műholdfelvételeiből származó, műholdas alapú vegetációs index segítségével mérték.
