Kína jóváhagyta a világ első agyimplantátumának kereskedelmi forgalomba hozatalát

Dániel Szabó

Kína jóváhagyta a világ első agyimplantátumának kereskedelmi forgalomba hozatalát

Kína jóváhagyta az első agyimplantátumot kereskedelmi használatra, Elon Musk pedig azt tervezi, hogy még ebben az évben megkezdi a kipróbált Neuralink eszközök nagy volumenű gyártását.

Kína jóváhagyta első agyimplantátumát, amelyet arra terveztek, hogy segítsen a bénult embereknek visszanyerni a mozgást a kezükben, ami a világon az első ilyen eszköz kereskedelmi engedélyét jelenti.

Az eszközt a kínai Neuracle Medical Technology cég fejlesztette ki, és agy-számítógép interfészt (BCI) használ.

A BCI-k az ember idegrendszerét olyan eszközökhöz kapcsolják, amelyek képesek értelmezni az agyi tevékenységüket, lehetővé téve számukra, hogy gondolataik erejével cselekedjenek, mint például a számítógép használata vagy a protézis kéz mozgatása.

A Neuracle rendszere olyan embereket céloz meg, akik a nyak gerincvelőjének súlyos sérülései miatt bénultak meg. Ezek a sérülések megakadályozhatják, hogy az agy jelei elérjék a karokat és a kezeket.

A rendszer a kéz mozgatásának szándékával kapcsolatos agyi jelek észlelésével működik. Ezeket a jeleket ezután szoftver lefordítja, és a páciens által viselt robotkesztyűbe küldi. A kesztyű levegővel hajtott mozgást használ, hogy segítse a kéz nyitását és zárását, lehetővé téve a felhasználó számára, hogy megragadja a tárgyakat a CGTN szerint.

Nem minden beteg jogosult az eszköz használatára. A kínai állami média szerint 18 és 60 év közötti felnőtteknek szánják, akik több mint egy éve bénultak, és állapotuk legalább hat hónapja stabil maradt.

A készüléket azoknak az embereknek tervezték, akik nem tudják megfogni a tárgyakat a kezükkel, de a felkarukban továbbra is mozognak.

Kína az elmúlt években növelte beruházásait az agy-számítógép interfész technológiájába. A South China Morning Post szerint az ország a közelmúltban nemzeti stratégiai prioritásként vette fel a BCI technológiát, és azt tervezi, hogy az ország közelgő gazdasági tervezésében a jövőbeni növekedés potenciális mozgatórugójaként szerepel majd.

A fejlesztés során a vállalatok világszerte versenyeznek hasonló technológiák piacra viteléért.

Tavaly a kínai Shanghai NeuroXess cég által fejlesztett másik agy-számítógép interfész hívta fel a figyelmet a nemzetközi figyelemre, miután egy 28 éves férfi, aki nyolc éve lebénult egy súlyos gerincvelő-sérülés miatt, öt nappal azután, hogy Kínában megkapta az implantátumot, gondolatai segítségével tudta irányítani a digitális eszközöket.

Eközben Elon Musk nemrég egy X-bejegyzésében elmondta, hogy agyimplantátumot gyártó cége, a Neuralink, amely 2024-ben kezdte meg az emberi kísérleteket, 2026-ban kezdi meg a BCI-eszközök „nagy volumenű gyártását”.

A Neuralink tavaly szeptemberben közölte, hogy világszerte 12 súlyos bénult ember kapott agyimplantátumot, és digitális és fizikai eszközök gondolati vezérlésére használták őket.

Dániel Szabó

Dániel Szabó

Szabó Dániel vagyok, újságíró és elemző. A társadalmi változások és a politikai narratívák metszéspontjai érdekelnek, különösen közép-európai kontextusban. A 2022 Plusznál hiszek abban, hogy a jó kérdés néha fontosabb, mint a gyors válasz.