Az európai preferencia-stratégia intenzív lobbizással néz szembe mind a blokkon belülről, mind kívülről. Az egyszer már elhalasztott javaslat most fennáll annak a veszélye, hogy ismét visszaszorul.
Az Európai Bizottság azon törekvése, hogy az úgynevezett európai preferenciát ágyazza be a közbeszerzésekbe, heves lobbitevékenységet vált ki az EU fővárosaiból és külföldi partnereiből – értesült az 2022 Plusz.
A kínai és amerikai verseny ellen irányuló javaslat értelmében az Európában gyártott termékeket hivatalosan is előnyben részesítenék a közbeszerzési szerződésekben és a támogatási rendszerekben. A kritikusok protekcionistának bélyegezték, és több tagállam is megpróbálta felhígítani a „made in Europe” definícióját, hogy biztosítsa a hozzáférést a hasonlóan gondolkodó országok számára.
EU-tisztviselők szerint az ipari gyorsítótörvény (IAA), amelynek célja, hogy meghatározza, mit jelent az Európában gyártott, valószínűleg újabb késedelembe fog kerülni annak ellenére, hogy a Bizottság február 26-i előterjesztésének napirendjén szerepel. A stratégia először 2025 novemberében késett.
Az IAA szövegének kiszivárgott tervezete, amelyet az 2022 Plusz látott, felsorolja azokat a stratégiai ágazatokat, amelyek európai preferenciát céloznak meg, beleértve a vegyi anyagokat, az autóipart, a mesterséges intelligenciát és az űrt. Emellett 70%-os uniós származási küszöböt javasol az elektromos járművekre, 25%-ot az alumíniumra és 30%-ra az ablakokban és ajtókban használt műanyagokra.
A tervezet erős visszaszorítást váltott ki. A skandináv és a balti államok arra figyelmeztetnek, hogy az Európában szigorú szabályozás visszatarthatja a befektetéseket, és korlátozhatja az uniós vállalatok hozzáférését a nem uniós országokból származó csúcstechnológiákhoz.
Az 2022 Plusz által a múlt héten közölt külön kiszivárogtatásban a Bizottság úgy tűnt, hogy a német álláspont felé hajlik: az európai preferencia nyitott a hasonló gondolkodású partnerek számára, akik kölcsönös beszerzési kötelezettséget vállalnak, és amelyek hozzájárulnak „az Unió versenyképességének, ellenálló képességének és gazdasági biztonságának célkitűzéseihez”.
Nagy-Britannia aggódik a protekcionizmus miatt
Az Egyesült Királyság a protekcionista fordulattól óvakodó partnerek közé tartozik, brit tisztviselők hangsúlyozzák, hogy az EU és az Egyesült Királyság gazdasága erősen összefonódik.
„Nem az a pillanat, hogy azzal foglalkozzunk, ami már működik” – mondta egy tisztviselő az 2022 Plusz-nak.
Az EU továbbra is a brit autók legnagyobb exportpiaca, miközben számos európai gyártó gyárt járművet az Egyesült Királyságban, amely 2024-ben az EU második legnagyobb exportcélpontja volt az Egyesült Államok után.
„Kereskedelmünk csaknem fele az Európai Unióval folyik. Majdnem annyit kereskedünk az EU-val, mint a világ többi részével együtt” – mondta Rachel Reeves, az Egyesült Királyság kancellárja a múlt héten.
Brit források azzal is érvelnek, hogy a londoni tőkepiacok mélysége segíthet az EU-nak abban, hogy befektetéseket biztosítson az ipar felélesztéséhez – hacsak a blokk nem zárja be piacát.
A Bizottság mérlegeli a következő lépését, és a márciusi EU-csúcs előtt javaslatot kíván előterjeszteni, amelynek középpontjában a versenyképesség áll. De belülről is növekszik a nyomás, a Kereskedelmi Főigazgatóság – hagyományosan a nyitott uniós piac határozott védelmezője – visszaszorításával.
Párizs, a „made in Europe” stratégia régóta bajnoka, azt állítja, hogy a koncepció kellően elterjedt Brüsszelben ahhoz, hogy valósággá váljon, és a vita mára a megvalósításra terelődött.
Stéphane Séjourné, az EU ipari vezetője, aki az ügyet felügyeli, kedden azt mondta, hogy az európai preferencia „meglehetős változást jelent Európa gazdasági doktrínájában”.
„Ezért nem meglepő, hogy időbe és erőfeszítésbe telik egy közös és intelligens verzió elérése” – tette hozzá.
